Lineárisan még eredetiben is nehéz végigkövetni, párhuzamosan olvassuk az ongoing-okat és a eventekhez kapcsolódó tie-in-eket. Valamikor egy az egyben oldalak át vannak emelve azok számára, akik mondjuk nem olvasták a crossoverben részvevő másik sorozatokat, ami érintett abban a szálban. Kellő mennyiségű Marvel képregényt olvasva, később random olvasott történeteket is el tudja helyezni az idővonalban. Meg a visszautalások, valamit megemlítenek, melyik számba olvasható annak a teljes története. A rengeteg retcon miatt kialakulhat egy kis időzavar, főleg az utóbbi 10 évben érztem ezt. Azt szeretem inkább, mikor a klasszikus történeteket ügyesen kiegészítik a modernnel. Volt olyan események is, amit később magyaráztak meg akár egy évtizeddel rendesen, igaz ez a hazai kiadásokat nem érinti.
A Pókembert az ugrálgatások ellenére is mindig követhetőbbnek éreztem, mint mondjuk a Semic által kiadott X-Men állandóan felborított linearitása. Így előfordult annak idején, egy történet hátterét egyáltalán nem értettem. Ugyanez volt a Superman és Batman-el, amely már inkább válogatás volt, mint egy kerek egészet adó átlátható vonal.
Az ezredforduló után idehaza kiadott fűzetek és kötetek eseményeit sokkal jobban átláttam. Egyedül az E, mint eltörölni után kellett utánaolvasnom, hogy az akkoriban hiányos X-Men ismereteimet és a benne szereplő motivációk mélységeit átlássam. Azért nem lehetetlen feladat feltárni.