Elolvastam én is a PPP30-at. Teljesen pozitív.
Nagyon régóta az első olyan, amit nem úgy olvastam, hogy gyorsan végigmentem rajta, és 5 perc múlva el is felejtettem. Tartalmas volt, a rajzok jók, a párbeszédek jók, a történet jó ahogy kibontakozik, a szereplők most kevésbé voltak klisések. Tetszett, hogy foglalkoztak a gondolataikkal, és így korábbi Démanót meg lehetett érteni, és a végére még meg is lehetett kedvelni. Macendale igazi szemétláda, amilyen kell. Kellően hosszú volt, a doksik is jók voltak, azokat külön köszönöm, bár az olyan szófordulatokra, hogy foglakozása pszichopata bűnöző, meg eszelős tömeggyilkos kerekedett a szemem. Ezek nem foglakozások, a bűnöző kivételével, hanem személyiségjegyek. Meg a szeme színénél, mi az hogy démoni? Milyen szín az a démoni?

A Démonmanó elnevezéssel annyi problémám van, hogy eredetiben sem Demongoblin a neve, hanem összemosva Demogoblin, de ezt meg lehetne szokni, ha eddig nem máshoz szoktunk volna. És pl. ezért hat elég furán, amikor a Vészmanó demó-nak szólitja. Angolba kijön, magyarba meg... miért???
Egyedül a Pókembernek ez a komor időszaka, ami kevésbé tetszett benne. Szinte már sértődős, mond neki az egyik ellenfele valamit, és ahelyett, hogy valami poénos riposzt jönne, felkapja a vizet. Meg folyton azt szajkózza, hogy na most vége lesz, lekapcsollak ötrökre, meg na mostmár végleg végetvetek ennek, és ezt nemtudom hányszor csak ebben az egy számban. A második ilyen után már semmi súlya nincs.
Az első történetben mi volt az, amikor belép Oroszországba, és azt mondják neki: "Köszöntjük Oroszországban Mr. Manó." Miért mr manó?

Meg egy kérdés, a 3 rész elején a "...végezze ki már valaki!" más számára nem hangzik furcsán? Apróság, de szemet szúrt, nem úgy lenne magyarosabb, hogy végezze már ki valaki?
még egy apró hiba.

"Persze nehéz félni egy páncéltól vagy egy gépezettől... az korábbi életének része volt, amelybe még mindig kapaszkodik." Ez így nem illik össze! Az helyett ami kellett volna szerintem.