A Klónsztori bevezetője miatt elkezdtem újra olvasni az amazing 139-től (klasszikus klónsztori), és mivel utaltak rá visszaugrottam az amazing136-ra (Harry Zöld Manó). Aztán ha már ott voltam beleolvastam az amazing 90-be (Stacy kapitány halála).
Bár egyáltalán nem szükséges hozzá, mert a Klón születésében minden előzmény benne van, ami szükséges, de azért érdekes a régi Klónsztorit elővenni.
Szuper hangulat, realisztikus, de már nem olyan "gagyi", mint az amazing 40-50 környéke. De ezeket kiadni sosem lehet majd. Az évi 1 kötettel, ami most tart az amazing54-nél 2023-ra elérünk az amazing 90-hez
. Pedig ezek (szerintem) jobbak mint az amazing 50 környéke. Persze biztos csak nekem.
A 90-es környéki számok tényleg teljesen mások már. Jóval kevesebb bennük a szöveg, és borúsabbak, sötétebbek. De azért gagyinak nevezni a mostaniakat erős túlzás, szerintem. Még naiv, hisz Pókember még pályakezdő volt, és ez meglátszik az egészen, de ebben épp van egyfajta pozitívum is. 2023 hipp-hopp itt van.

Hisz a PPP 6. éve megy, vagyis még egyszer ennyi.

Félelmetesen jó pszichológiai történeteket írt JMD, mindig élveztem a munkáit. Ha tőle olvasok valamit, általában le sem tudom tenni a képregényt, míg végére nem érek. Régen is nagyon szerettem ezeket a poénoktól mentes, sötétebb hangulatú sztorikat, meg a bevadulásokat.
A doksik nagyon érdekesek voltak, klassz, hogy ennyi háttérinfót kapunk.
Háttérinfóból most lesz dögivel. JMD-től pedig még én sem olvastam rossz képregényt. Amit ebben a hangulatban ír, szinte mindig telitalálat, de ha humorizálni akar, abban is nagyon ott van.
Csak győzzem kivárni a következő PPP-t... 
Most kezdem el fordítani, én is nagyon várom már. Végtére is ez lesz a Klónsztori igazi eleje. A Börzéig még bő egy hónap.