Lehetséges, még nem tartunk ott, így ehhez nem tudok hozzászólni egyelőre, de miután Peter visszavonult, az ő mellékszereplői simán visszatérhettek volna Ben történeteiben.
Nem lett volna akkor olyan, hogy felesleges a csere? Úgy értem, hogy ha semmin sem változtatnak, akkor akár maradhatott volna Peter is.
Nem, mert elvileg a cél az volt, hogy egy korábbi állapotot állítsanak vissza (az esküvő előtti lazább csajozó időszakot), nem pedig teljesen új helyzetet teremtsenek. Ebből következőleg meg épp az lett volna logikátlan, ha nem térnek vissza régi mellékszereplők, főleg ha fel is veszi Peter személyazonosságát.
Szerintem ez nem csak érthető volt, de logikus is. Azt már látta, hogy Peter durván megváltozott valamiért. Aztán azt is látta, hogy Venom egy pszichopata gyilkos. Bármelyik hős nekiment volna, sőt, az, hogy Pókember megegyezett vele, talán azt hozhatta volna, hogy utána tőle is számon kérik.
Az igaz, hogy ez a konkrét eset annyira nem volt gáz, de általánosságban ez a jelenség zavar, így talán itt jobban zavart, mint kellett volna
Engem ez a kettősség zavar nagyon a képregényekben: "nem ölök meg senkit, mert mindenkiben van valami jó és értékes, viszont közben soha még csak fel sem merül bennem, hogy egy negatív karakter véletlenül átállna a jó oldalra"...
Hát azért lásd be: ez nem túl gyakori, vagy életszerű dolog. Itt most bűnözőkről, gyilkosokról beszélünk, holott a suliban az addig kötekedő bunkóról sem feltételezted másnap azt, hogy már kedves srác lett belőle. Itt bizony bizonyítani kell.
Az a baj, hogy ez nem a valóság és ezért még inkább irreális ez a viselkedés és épp emiatt jóval nagyobb hiba is. A karakterek általában nem változnak meg, vagy ha mégis, akkor az sose tartós, mert jön egy újabb író és átalakít mindent. Van egyáltalán olyan gonosz a Marvel univerzumban a Venomon kívül, aki átállt és huzamosabb ideig a jó oldalon is maradt? Nagyon ritka az ilyesmi, ahogy az is, ha valaki nem tér vissza újra gyílkolászni.
A valóságban logikus lenne lecsukni az embereket, mert utána örökre rács mögött maradnak.
Aztán ott vannak a mangák/animék, amikben meg a gonosz karakterek nagyon sokszor átállnak idővel a jó oldalra. Ott megint logikus, hogy életben hagynak bizonyos személyeket, mert sokszor jól járnak vele.
Mindezzel szemben az amerikai képregényekben csak örökös szélmalomharcot vívnak a karakterek és ez egy idő után elég unalmassá tud válni. Még szerencse, hogy időnként néhány remek író képes feldobni a dolgokat
.
Megjegyzem, az Elektro nevű tömeggyilkossal én valóban egészen jól tudtam azonosulni a legutóbbi történetben. 
Épp itt van szerintem a kutya lényege elásva. Hogy tesz egy olyat, ami tényleg jónak tűnik, és sokan azonnal elfelejtik, hogy korábban meg megölt 30 embert. Attól pedig nem lesz semmis, amit korábban tett.
Ez megint egy érdekes téma, mert Elektro a valódi ellenség, a hatalom ellen lázadt. A Titkos Invázió végén pl. Osborne hőssé kiáltását erőltetettnek éreztem, mert ott egy közismert bűnöző lett hős és kapott nagy hatalmat, miközben csak annyit tett, hogy
épp ő lőtte le a Skrull királynőt, amit valaki amúgy is megtett volna abban a helyzetben. Bár médiamanipulációval még hihető is.
Viszont Elektro a valóságban is létező legnagyobb gonoszok ellen küzdött: az elnyomó hatalom ellen. Ha belegondolunk ha ilyesmit jól használt volna fel, akkor ezerszer több jót tett volna, mint Pókember egész élete során. Mert Pókember csak elkap bűnözőket, akik utána kiszabadulnak és folytatják, amit már elkezdtek, míg Elektro a módszerével megdönthetett volna hatalmakat, amik komoly hosszútávú pozitív hatással lehettek volna az emberekre. Egy forradalmár lehetett volna, míg pókember csak felpofoz pár rosszfiút az utcán.
