Amíg én pénzhíánnyal küszködöm, Kanaszta kölcsönadja a saját könyveit, hogy ne akkor kelljen róluk véleményt formálni, amikor már rég az új szám az aktuális.
Viszon sajnos már nincs a kezemben, volt néhány kisebb kérdésem (tényleg apró jelentőségű), de majd felteszem őket máskor.
Kaine egyszer azt mondta, hogy azt szeretné, hogy a Kingpin olyan név legyen, amiben bízhatnak a vásárlók, mert nem ad ki hülyeségeket (itt a Mightyvel kapcsolatban mondjuk megütköznék, márha lesz valamikor). Az Õrszemtől mégis vonakodott. Pedig szerintem ez abszolút vállalható sztori, nem is értem!
Alapjáraton nem bonyolult, de Bendis remekül megkeveri egy kicsit az időt/helyszíneket, hogy fenn tartsa a figyelmünket. Éppen ezért egy kicsit nyújtott, mondanák sokan. Szerintem meg nem. Ha minden jelenetet kevesebb kockába és 2 füzetbe sűrítünk, akkor ez túlságosan tömör lenne. Mert a jelenetek többségének azért igenis helye van. Ez alól talán kivétel az oldszkúúl 3 oldalnyi Sentry képregény, de mivel remek hangulatfestő (mind a rajz, mid a szöveg, Bendis nagyon ért ennek a megidézéséhez), mégis fájna az ember szíve, ha kihagyná. A másik Rozsi és Vasember beszélgetése, aminek a sztori szemszögéből nem sok szerepe van, de azért nem zavaró. Szóval minden más szerintem kell. És megmondom miért nem bánom, hogy a divathoz híven jó sok képkockára szednek jeleneteket, most előnyükre válik. Egyszerűen csak azért, mert szépek! Azokon a gyönyörű, háttérmentes, letisztult paneleken én sokat gyönyörködtem, hogy épen hova helyezik bennük a szereplőket. Meg még voltak hasonlók, de csak ez jut hirtelen eszembe.
McNivent nem szerettem egy ideig, aztán a fekete-fehér rajzai, illetve a CW-s beállításai meggyőztek arról, hogy nagyon tud a fickó! Az egészoldalas Sentry például az egyik kedvencem, ahogy sugárzik belőle az erő, és ő mégis nyugodtan behunyja a szemét, szóval szerintem óriási! A képregényben egyébként rengeteget pózolnak, tényleg, egy kezemen nem tudnám megszámolni hányszor, de a szuperhős képregényektől ez valahogy nem idegen számomra.
Ami nekem mindig is sántított egy kicsit, az a telepaták magyarázkodásai, hogy most ilyen agyban vagyunk, meg ilyen betegséged van, és úgy győzheted le, hogy bla bla bla. Ennyi erővel szét is eshetne a világunk, ezek összevissza csinálhatnának mindent, csak szerencsére az X-Men pölö becsületes, szóval hagyjuk. A dialógusok is (-Menjetek, mert jön ő -Ki az az Õ? -Hát az Árny - Segíteni szeretnénk! -Nem, mert akkor jön az Árny...) néha fárasztóak. Jenkins szrepeltetésének viszont pirospont, azért ez is mutatja, hogy az egyszerű sztori mellett Bendisnek azért remek ötletei vannak (vagy csak jó helyről lopja őket
)
Szóval ha a sztori nem is egetrengető vagy emlékezetes, szerintem teljesen rendben van!
Külalak: A borító gyönyörű, tökéletes.
Ráadásul most veszem csak észre, hogy a logó is rendszerint nagyobb, hogy ne legyen annyi üres hely. A felirat vad, piros színe is frankó. Sikerült a legjobb borítót kiválasztani. A Sentrys felirat is frankó. Minden frankó! Még Ronin is Frankó!
A belbecs ugyancsak. Dokumentációk, előzetesek, panasz nem érheti őket! Az is nagyon tetszik, hogy a tartalomnál a fehér szín dominál, és nem a szürke. Így sokkal élénkebb!
Már a legelején tetszett, hogy ilyen tudatosan kitaláltad ezeket a szürke belső oldalakat, és nem félúton jutott eszedbe!
Ami nem tökéletes, az a gerinc. Miért cseréltétek fel a színeket? Eddig a Bosszú Angyalai volt sárga, a cím piros. így már nem mutat olyan egységesen.
Hogy Roncsoló, meg Póknő, milyen magas, hát ezen nem érdemes vitázni, itt azért akkora Roncsoló, mintegy Hulk, hogy érzékeltessék, mennyivel erősebb a törékeny Póknőnél. Ennyi stilizáció simán belefér!
Tehát ismét köszi Kaine!
