Az epigenetika nekem is új volt. Ha azt mondom, hogy "tök érdekes", az még nem fedi le, hogy tényleg mennyire. 
Igen, tényleg az, nekem ez a szunnyadó gén mesterséges ki-be kapcsolgatás a legizgalmasabb.
Psycho madaras példája tök poén. Vajon embereknél mi mindent lehetne ki be kapcsolgatni?
Javítsatok ki, ha nincs igazam, de szerintem zozi nem a "genetikailag" hátrányos egyedek túlnépesedésére gondolt, hanem arra, hogy az "intellektuálisan visszamaradott réteg" nagyobb mértékben szaporodik, mint az értelmiségi réteg. De lehet, hogy csak a saját véleményemből indulok ki. 
Nem tudom, én nem így értelmeztem, de majd zozi leírja, mire gondolt. Viszont ha erre gondolt, akkor az nem stimmel, ugyanis az intellektuálisan visszamaradottak pont azért szaporodnak nagyobb mértékben, mert ez is egy evolúciós hatás, így próbálják biztosítani a az utódaik túlélését (nem tudatosan). Keményen hangzik, de ez egy természetes jelenség, hogy a tanulatlan, buta emberek (nem negatív jelzőként értem), akik ebből kifolyólag jellemzően mélyszegénységben élnek (vagy épp a mélyszegénység miatt tanulatlanok), sok utódot nemzenek, mert abban a nehéz környezetben nagyobb az esélye, hogy 1-2 gyerek "elhullik", mint a tanult, intelligens (és így jobb körülmények között élő, illetve jobb lehetőségekkel rendező) embereknél, akik a kevés számú utódot is nagyobb eséllyel nevelik fel.
Kicsit sarkított összehasonlítás, de ugyanez a jelenség működik az állatvilágvan is: az alacsonyabb rendű, primitívebb életformák (pl rovarok) jellemzően sokkal több utódot hoznak létre (akiket aztán magukra hagynak), mint a fejlettebb, intelligensebb élőlények (pl emlősök), akik kellően fejlettek ahhoz, hogy gondoskodjanak az utódaikról, ezzel segítve a túlélésüket. Gyakorlatilag két különböző evolúciós fajfenntartási stratégiáról van szó.
Vegyünk egy osztályt tele kisgyerekekkel, és egy tanárral. Tegyük fel, hogy az osztály homogén (mindenki matekszakos), de van 1 gyerek, aki sporttagozatos. Ha a gyerek csak ül magában (nem zavarja az órát), akkor vajon a matektanár kiküldi-e a teremből szimplán azért, mert "nincs oka ott lennie", vagy egyszerűen nem foglalkozik vele addig, amíg "nem zavarja az órát"?
Ezt a kérdést én két szempontból közelíteném meg.
De ehhez tételezzük fel, hogy a sporttagozatos gyerek matekból hullagyenge, ez legyen (az adott környezetben, azaz a matekszakosok között) az evolúciós hátránya, vagyis ezért "nem odavaló".
1. A sporttagozatos gyerek tényleg csöndben ücsörög, így a tanár nem küldi ki, viszont amikor jönnek a dolgozatírások, azaz a tanár elkezd szelektálni, hogy ki az odavaló, akkor a sportos srác megbukik, és kipottyan az sztályból. Ez a természetes szelekció, ami ebben az adott környezetben érvényesült.
(Fordítva is igaz, egy matekszakos geek is elbukna egy testnevelés szakon.)
2. Az aktív, versenyszerűen sportoló emberekre sokszór jellemző, hogy alapból hiperaktívak, nem szeretnek a fenekükön ülni, tehát sportos srác valószínűleg halálra unná magát a matekórákon, és előbb-utóbb kiprovokálná, hogy a tanár kiküldje a teremből, vagy egyszerűen be sem járna matekórára, vagyis a természetes szelekció itt is működne.
Összefoglalva, az evolúció nem elméleti, hanem gyakorlati alapon "mérettetik meg", vagyis nem az a kérdés, hogy a tanár kiküldi-e a gyereket, hanem hogy a gyerek átmegy-e a tanár vizsgáján.
De mondok egy példát az evolúcióra is.
A sportos srác kibukik ugyan a matek szakról, de később talál magának egy matekszakos lányt, aki bukik a sportos pasikra. Összeházasodnak, és csinálnak jónéhány gyereket, amelyek közül legalább egy örökli az anyjától a matek iránti jó érzéket. Ezt a gyereket a sportos fater beiratja ugyanabba az iskolába, ahol ő annak idején elbukott, de a gyereke immár kitűnő képesítéssel elvégzi a matekszakot.
(lehet, hogy sántítanak a példák, de jó volt megmozgatni az agyam.
)
Az epigenetikus változás nem képes drasztikus, radikális változásokra. Viszont elősegíti a mutációkat, ami már (sok generáción keresztül) egészen új tulajdonságokkal ruházhatja fel a faj tagjait.
Tudnál egy konkrét példát mondani egy epigenetikus változásra (akár állatnál, akár embernél)? Csak hogy megértsem magát a fogalmat.
Mert azt értem, hogy a rövid nyakú zsiráfok között születik egy hosszú nyakú mutáns, aki így evolúciós előnyhöz jut, ezért szép lassan az ő génjei terjednek el, a rövid nyakú gének meg kiszelektálódnak... De ennek a mutációnak pl. volt epigenetikus előzménye? Ha igen, akkor mi lehetett az?
Egy klasszikus példa a sarlósejtes anémia és a malária esete: alapból a sarlósejtes anémia , mint genetikai defektus hátrányos helyzetet teremt az egyénre nézve, ugyanakkor a malária parazitája nem képes annyira szaporodni a sarlósejtekben, így egy maláriás endémiás területen előnyt jelent, ha valaki ebben a betegségben szenved. ( vagyis inkább ha heterozigóta formájában hordozza)
Igen, ezt a példát mi is tanultuk.
