Oké, én most nagyon megkavarodtam. A mostani ASM-ben már az gyanús volt, hogy a Megtorló volt a borítón, de az első oldal után felmerült bennem a kérdés: Joe Kelly visszatérése ennyi volt? Komolyan? Kalapácsfej megveri Pókit, Póki megveri Kalapácsfejet, és ennyi? Jó, tudom, egy Ultimate-történet is így néz ki, csak még azokban is van utána valami, ami indokot ad a bunyóra, és történetnek hívjuk. Én szentül meg voltam győződve, hogy az a két rész csak egy harmadik felvezetése volt. Vagy kihagytam volna egyet valahol? Mert ennek így abszolút nem volt semmi értelme.
A mostani szám viszont már jópár fokkal jobb. A Megtorlót még most is rühellem, és Zeb Wells elérte, hogy abszolút köze se legyen még véletlenül se a 616-os ongoingjához (War Journal v2), se történetileg, se karakterábrázolásra még csak köszönőviszonyban sincs vele, de legalább a sztori jól összerakott, kerek egész - ellentétben az előtte olvasott kétrészessel. Bár egyszer már jó volna, ha a Megtorló és Póki nem Moses Magnum miatt kerülnének össze. Hanyadik, harmadik alkalom volt már ez így? A párbeszédek az elején elég gázul vannak megoldva, de amint Frank belelendül, már ott is teljesen korrekt a kép. És Joe Kelly ide is írt, a két rész közötti szösszenet tőle van, és ismét szomorúan látom, hogy vmi eszméletlen gyenge dialógust hozott össze, az izompacsirta, hiperlaza, elektromos sokkolóval lövöldöző, káromkodósan beszóló JJJ-ről már nem is beszélve. Az egyetlen pozitívuma, hogy az amúgy már lassan évmilliók óta egy helyben álló, de folyton emlegetett póknyomjelzős gyilkosságokat egy hangyaarasznyival sikerült előremozdítania. (Bár már tényleg időszerű volt, mert szerintem nem egyedül vagyok az olvasók közül olyan, aki már rohadtul unja ezt a sztorivonalat, pontosabban hogy úgy emlegetik hetente újra meg újra, hogy rohadtul nem foglalkoznak vele.)