Én az éjjel megálmodtam, hogy megvettem. 
És hogy tetszett? 
Emlékszem, hogy rettenetesen boldog voltam, ahogy fogtam a füzetet és néztem a borítót és áhítoztam. A bibi az volt, hogy folyton utazóban voltam - vagy autóbuszon vagy villamoson vagy vonaton, és ezért nem került alkalmam beleolvasni, csak az az érzés maradt meg, hogy "nó, mindjárt megérkezem és aztán végre el tudom olvasni".
Én az éjjel megálmodtam, hogy megvettem. 
ilyenkor az a rossz, hogy reggelre nincs ott. velem is volt már ilyen, mondjuk nem pókemberrel.
Pontosan. Reggelinél jutott eszembe újra az álom és igen keserű volt ráeszmélni, hogy füzet sehol.