Egyébként nem értem, hogy miért fanyalogtok állandóan, hogy ez vagy az az apró részlet nem jön be egy filmes jelmeznél. Inkább örülni kellene, hogy láthatunk mozivásznon képregényhősöket.
Sepi, amit az új pókruháról írtam, az kőkemény dícséretnek számít.

Mióta Webb átvette a stafétabotot, ez a legnagyobb dícséret, amit kapott tőlem. Tényleg elégedett vagyok a szerkóval, félreértés ne essék. De ettől függetlenül nem feltétlenül baj, ha kielemezzük részleteiben szerintem. Lehet, hogy fanyalgásnak tűnik, de nem annak szántam. Olyan ez, mint amikor megnézel egy szép sportkocsit, és elkezdesz a részletekre is figyelni, rájössz hogy ez a részlet tetszik neked, a másik részlet meg nem, de összességében tetszik az autó. Egyébként szerintem nem baj, ha kivesézzük a részleteket, mert ha elég sok rajongó van közös állásponton, akkor annak eredménye is lehet, nem véletlenül tértek vissza a Raimis koncepcióhoz a készülő Póki filmnél.

Az előző pókrucinál tényleg fanyalogtunk (szerintem jogosan), és az nálam legalább egy pontot levont a film értékeléséből látatlanban, annyira nem teszett. De a mostani rucival elégedett vagyok, nem fogja negatívan befolyásolni a filmről alkotott véleményemet.

Mostanában rengeteget gondolkozok ezen, mert most, hogy már el vagyunk kényeztetve képregényfilmekkel, divat lett minden apró részletbe belekötni. Amikor még nem volt ilyen sok képregényből készült film, és örülhettünk, ha 2-3 évente kaptunk egy Batman filmet, akkor még azok is über frankók voltak.
Hát szerintem anno a Batman jelmez mellbimbója miatt is fanyalogtak, a Schumacher-éra alatt.

Amúgy lehet hogy kicsit el vagyunk kényeztetve képregényfilmekkel, de azért túlkínálat nincsen, egyszerűen az elmúlt 10 évben jutott el oda a technika, hogy ezeket megcsinálhassák. Meg azért azt se felejtsük el, hogy bár szép számmal kapunk képregényfilmeket, azért a minőség nem volt egyenletes.

Voltak csalódást okozó darabok is. De lekopogom, az utóbbi néhány Marvel-film nagyon jól sikerült. Persze ettől még születhetnek gyenge alkotások a közeljövőben is.
Most meg már mi rajongók is teljesen lehúzzuk a filmeket, és szerintem ez nem jó. Inkább örüljünk, hogy azok a hősök, akikért sokan már gyermekkorunk óta rajongunk, most láthatjuk "élőben". Élvezzük ki a pillanatot, mert ki tudja meddig lesz még divat szuperhősökről filmet csinálni.
Örülünk neki (legalábbis én igen), de abban van valami, hogy már "nem olyan nagy csoda" egy képregényadaptációt látni, mert már simán meg tudnak csinálni bármit a stúdiók a mai filmtechnikákkal. Viszont ettől függetlenül minőségileg igenis lehet értékelni a filmeket (mint minden más műfajnál is), és ami rossz, azt lehúzza az ember. Viszont a jó filmeket meg agyondícsérjük, talán még jobban is, mint egy laikus néző.

Különben nekem az eddigi képregényadaptációk többsége - kisebb vagy nagyobb mértékben - tetszett. Nagyon kevés olyan képregényfilm van, amire azt mondanám, hogy "hát ezt így azért nem kellett volna"
Attól meg nem igazán félek, hogy kimennek a divatból ezek a filmek. Amíg a képregényipar jól megy, addig mindig szolgáltat majd jó alapanyagot is az ilyen filmekhez, és most már technikai akadályok nélkül el tudják készíteni ezeket. Ráadásul a képregény, mint műfaj mindig tud reflektálni a világ aktuális helyzetére, benne van a potenciál a megújulásra. Meg ezek sokszor annyira időtálló történetek, hogy bármikor fel lehet melegíteni őket újra... Látod, Superman vagy épp Batman is milyen régen debütált először a filmvásznon, és most újra reneszánszukat élik... ( De még ha egyszer végleg ki is menne minden szuperhősfilm a divatból, azután ott lesz a sok korábbi film nosztalgiázni.

)
Pont ez az egésznek a lényege! Nézd csak meg az ASM sorozaton hány író dolgozott és hányféle elgondolású Pókembert kaptunk ezáltal
Azért a képregényt ne keverd össze a filmkészítéssel.

A képregényiparban, ahol több száz cím fut egymás mellett, meg egy karakternek több sorozata is van párhuzamosan, könnyű meglépni valami, mert ha nem jön be a húzás, akkor majd lecseréljük az írót, meg amúgyis a többi sikeres sorozat visszatermeli az elvesztett lóvét. De egy többszázmilliós költségvetésű blockbuster filmnél marhára meg kell gondolni a stúdiónak, hogy kit visz vászonra és milyen sztorival. És mivel ezeket a stúdiókat nem csak mi, rajongók tartjuk el, hanem főleg a laikusok, ezért úgy kell elkészíteni a filmet, hogy az ő igényeiknek is megfeleljen. Én is tudnék mondani egy rakás képregénysztorit, amitől elcsöppennék, ha a vásznon láthatnám viszont, de ettől még, ha megcsinálnák, könnyen lehet belőle akkora bukta is, mint az ólajtó. Ez kőkemény üzlet is, nem lehet játszadozni vele. Még így is nem egyszer melléfognak a stúdiók, hogy próbálnak biztosra menni.