Alapvetően ha ők a saját maguk elfogadásáért harcolnak, akkor fogadják el azt is, hogy vannak emberek, akik nem így élnek. Felőlem bárki élhet bigámiában, vagy amit akar, leszámítva a pedofiliát (ez alatt nyilván nem a 20 éves srácra és a 17 éves barátnőjére gondolok). Ez mindenkinek a maga dolga.
De ha az egyházon belül vannak bizonyos normák, amiket évezredek óta tartanak, akkor azokat nem kéne ilyen durván áthágni (másban sem, nem csak ebben, és azért, mert már nem egy esetben megtörtént, az nem jelenti azt, hogy innentől bármit szabad).
Erre persze azt mondják, hogy kirekesztés, meg diszkrimináció, de én pl. nem érzem diszkriminálva magam attól, ha ők meleg egyházat alapítanak.
Nem tudom, azt nyilván nem a mi dolgunk eldönteni, hogy Isten miről, vagy kiről mit gondol, de szerintem az egyház nézőpontja ebben az esetben jogos. Fenen hirdetni, hogy minden meleg bűnben él és meg fog halni, az nagyon nem jogos.
Nem tudom, ez érthető-e vagy zagyvaság.
Szóval szerintem az egyházi normarendszerben tartani kellene a konzervatív nézőpontot mind a hetero, mind a homo emberek felé egyaránt. Ennek persze én sem felelek meg minden szempontból, de nem feltétlen érzek rá késztetést, hogy egy intézmény véleménye megegyezzen az enyémmel.
Amúgy a katolikus esküvőnek eléggé nagy elvárásai vannak, nemcsak pár hittan óra (persze nyilván ezt már sokan megoldották máshogy pl. anyagiakban). Szerencsére a Baptistának nem ilyen masszív, így szerintem nekem még lehetne egyházi esküvőm, attól függetlenül, hogy a párom nem egyházi tag.
