Hát, egyesek felületesen még azt fognák rám, hogy csak azért nem szeretem Ms. Marvelt, mert kedvelem Vadócot.
Ez egyébként igaz is.
De ez még nem volna akkora katasztrófa, de az a nő egy rettenet. Eleve azt hiszi magáról, hogy ő a világ közepe. Folyton parancsolgat, és ha vki csak meg meri kérni vmire, rögtön elkezd hisztizni és csakazértis a saját feje után megy. Saját maga szerint ettől ő egy modern, független nő. (És ezt elég gyakran ki is hangsúlyozta, ami miatt egy picit úgy érzem, hogy akkoriban egy pöttyet talán tényleg túl sovinisztán kezelték a Marvelnél a "nem csak házimunkából áll egy nő élete" felfogást...)
Ez volt úgy 25 valós éve.
Azóta Vadóc egyszer lenullázta az agyát, majd Carol csatlakozott az X-ekhez, kozmikus lény lett belőle és végig "önmagát kereste" (emlékei megvoltak, de a hozzá kötődő érzelmek nem). Ekkor állandóan csak rítt, hogy most ő nem ő. Ez, akármilyen fura, még jó is volt, mert Claremont normálisan írta meg. Egyébként bizonyos szint után ugyanolyan idegesítő volt, mint a kedvencem önsajnálata az érintéshiánytól, ezt elismerem. Csak vhogy kicsit más, mert ő szimplán nem tudott túljutni egy múltbéli dolgon, sé ahelyett, hogy építette volna az életét, a múlton kesergett.
Majd visszatért a Földre, elvesztette az ereje nagyrészét, és mivel most már megint nagyobb volt a szája, mint az ereje, nem tuda elviselni, hogy nem ő a világegyetem közepe, hát elkezdett vedelni. Keményen. Tony Stark mellette elbújhatott, mert ő nem nagyon harcolt üvegrészegen kozmikus csatákban. Természetesen kirúgták, de nála ez az Angyalok hibája volt, nem az övé.
Utána egy évig önsajnálatot gyakorolt (és mindent csakis és kizárólag Vadócra fogott), majd a HoM után a Boszi az ő agyát is rendberakta, ami annyit tett, hogy visszatért a (valós) huszonévvel ezelőtti Ms. Marvel. Ekkor kitalálta, hogy ő lesz a világ legnagyobb szuperhőse (itt kezdődik a most is futó sorozata). Még publicistát is felvett. Ez természetesen megint nem jött össze. Ezt látván a Polgárháborúban gyorsan volt alkesztársa, Vasember mellé állt, és elkezdte ismét csak hűen követni a kormány parancsait. Anyákat vert a család szeme előtt, elárulta a legjobb barátnőjét, akinek az életét köszönheti, feldobta volt csapattársait, mert ezt parancsolták neki, szóval a szokásos hős-dolgokat művelte. Majd, ami a legrosszabb, rábíztak a felügyeletére egy félárva tinilányt (Arana), akire olyan gondosan felügyelt, hogy arról letépték a szimbiotikus páncélját, majdnem meghalt, kómába esett. És ami a legszánalmasabb; a lány annyira ragaszkodik hozzá, hogy az anyjának nézi, és a hatósági eltiltás ellenére is a közelében akar lenni.
Nos, kb. ennyi. Persze, vannak jó tulajdonságai is Ms. Marvelnek. Például valószínűleg a Marvel-univerzum képregény-hősnői között neki van a legjobb tompora. És... eléggé vicces helyzetekbe keveredik, főleg magánéleti részen. Kb. ennyi.
