Shadow of the Colossus. Minden idők legjobb játéka számomra (már azok közül amiket én ismerek). Fantasztikus játékélmény, és eszméletlen jó befejezés, ahogy Todd is mondta, a készítők fából aranykarikát csináltak. A legjobb példa, hogy egy jó alapötlet tökéletes megvalósításban milyen sokat ér.
Okami. Gyönyörű, bájos, iszonyat hangulatos játék, tökjó sztorival. A befejezés nagyon aranyos és megragadó. Plusz a zseniális ötlet, hogy a játék grafikája a japán festmények hatását kelti... Nagyon klassz. Igazából nálam csak az vont le az élményből, hogy egy apróságon sikerült majdnem elakadnom a játék végén, ami marhára felhúzott (plusz valszeg nem hajnali 5-kor kellett volna megvívni a főboss csatát hullafáradtan

), így igazából talán nem ütött akkorát nálam, mint kellett volna, de erről nem a játék tehet.
God of War. A "legjobb játékok" triumvirátus harmadik tagja. Zseniális játék, és baromi izgalmas, az átvezető videóktól padlózott az állam, fantasztikusak, a játék csavaros sztorija és befejezése szintén odab***ott, a pályák is iszonyat hangulatosak. Menthetetlen GoW fan lettem.
Bár a második résznek nem ilyen jó a sztorija, de ezt leszámítva szinte semmiben nem marad el az elsőtől, viszont a "to be continued" befejezésért megérdemelnek a készítők egy virtuális seggberúgást, mert itt izgalmában vágja földhöz a kontrollert az ember, hogy a legizgalmasabb résznél hagyták félbe.

Ha egyszer lesz PS3-am, a 3. rész lesz talán az első a beszerzendő játékok listáján.
ICO. Bár játékmenetben és hangulatában alulmarad a SOTC-al szemben, látszik, hogy ugyanaz a gárda készítette, minőségi játék, hangulatos, és a befejezés fantasztikus. Csak annyi gondom volt vele, hogy nekem a játékmenet kicsit lassú, nem elég akciódús, de megérte végigvinni. Viszont itt látszott, hogy mennyire bosszantó tud lenni, ha egy játék elején nem "tanítják meg" az irányítást, vagy nem lehet megnézni. Ugyanis azért akadtam el a játék felénél, mert nem tudtam, hogy lehet hintázni a kötélen, illetve hogy hogyan lehet előcsalni a mozdulatot. Aztán persze megnéztem egy végigjátszás videót, és

. (Persze lehet, hogy csak én voltam ilyen béna, de akkor is bosszantó volt.)
Genji. Bár az átvezető videók baromi szépek voltak, a sztori hangulatos ugyan, de nem nagy durranás, mégis, ez a játék a gyönyörű grafikájával és pályáival fogott meg. Olyan fantasztikusan szépek a pályák, hogy öröm végigmenni rajtuk. Iszonyat hangulatosak. (Ugyanakkor a játékmenet is jó, persze.) Viszont a játék végén a befejező videóban csalódtam picit, valami hangulatosabbra, látványosabbra számítottam. Ettől függetlenül nagyon jó játék, élmény volt játszani vele.
Spider-Man. A régi psx-es Póki játék pc-s változata. Egyrészt azért írtam be, hogy legyen valami képregényes game is, másrészt kevés játék van, amit annyiszor végigvittem, mint ezt.

A vége pedig odab***ós volt.

Nagyon sok szép percet szerzett nekem ez a játék.

És ha már régi játékok, akkor
MDK. Marhajó kis játék volt, élmény volt végigjátszani.
Így hirtelen ezek jutottak eszembe.
És hogy negatívumot is mondjak:
Mortal Kombat Armageddon. Megszoktam már, hogy a Midway 2 kicseszett (de legalább hangulatos) képnél többet nem bír odabiggyeszteni a képernyőre a főboss legyőzése után, de hogy itt még ennyit se tettek meg...

Nagy csalódás. Ezen a ponton hasal el az MK a Tekkennel és a Soul Caliburral szemben, hogy a készítők nem képesek legalább nyúlfarknyi ending videókat betenni a játékba. Helyette lehet MK sakkozni meg MK gokartozni... Klassz.

Egyedül az MK4 kivétel, ahol tényleg voltak befejező videók, ráadásul nagyon hangulatos volt maga a játék is, emiatt inkább a pozitív listába illene (illetve az MK Deception is a Kaland mód zseniális hangulata miatt). Persze ha a befejezést nem számítjuk, akkor az MK játékok (ezalatt főleg a 4., 5., 6., 7. részt értem) nagyon f*szák, imádom mindet, iszonyat hangulatos bunyózni benne meg minden, csakhát egy hangulatos jutalomvideó a játék végén iszonyat sokat dobna az élményen.
Todd: az általad említett Soul Reaver 2-vel én is játszottam még nagyon régen, de sajnos elakadtam a felénél, és abbahagytam.

Illetve tettem egy próbát a Devil may cry 3-al is, de engem nem ragadott meg, valahol az elején félbehagytam. Lehet hogy egyszer végigviszem majd (ez talán a megítélésemen is változtatni fog), de engem nem ragadott meg a játék stílusa.