Csak ilyenkor úgy érzem, hogy nem képesek önmagában nézni a skandináv mitológiát, muszáj egy "ismerősre" hivatkozni. Pedig annyira ég és föld a kettő, méghozzá szó szerint. Így pont az jön majd le belőle megint, hogy "na tessék, megint egy Arthur-lopás", mint az F4 és a Hihetetlen család párhuzamnál.