És igen, éppen a szörnyűséges vistát használom, amivel mellesleg semmi bajom nincs.
Ez lehet csípős megjegyzés lesz, de akkor te egy nagyon nagyon átlag felhasználó lehetsz, hatalmas tűréshatárral.

Kezdhetném azzal, és le is zárhatnám vele, hogy a a szakmatanárom, akit mellesleg nagyon imádok, 17 éve nem volt orvosnál, sosem szed be egy szem gyógyszert sem. Ja, és egészségesen táplálkozik, mellesleg tudatosan is. Nem úgy kell őt elképzelni, mint egy norbi-update hittérítőt, de nála bevált, és nálam is többnyire.
Igen, nála ez bevált. Nézd, Jancsi bácsinál is bevált. Sőt Kati néninél is bevált, akkor biztos működik!
Ők szerencsések... vagy nem. Vagy csak már kezd kialakulni bennük valami, 5 év múlva hirtelen elhaláloznak, pedig makk egészségesek, sosem voltak orvosnál. Mert olyan kórképek is vannak sajnos, ahol a primer észlelhető tünetek száma minimális. Mint az egyik rokonunk, aki világéletében makkegészséges volt, normálisan táplálkozott, nem dohányzott nem volt gyógyszerfüggő, még kávét is alig ivott...aztán 37 évesen az egyik éjszaka felhorkant és elvitte a szívroham. Vagy ott van nagypapám, aki 30 évig kemény dohányos volt, egy ideig az alkoholt sem vetette meg, rengeteget dolgozott, tönkrementek az izületei, kétszer volt olyan tüdőgyulladása, amibe majdnem belehalt, de már 80 éves és szerencsére még mindig él! Jöhetsz itt példákkal...mindig ezzel jöttök. Nem a példákon van a lényeg, hanem az arányokon.
nagyon nagy súly van a placebón, de ez iszonyatosan brutálisan hozzállás kérdése, és aki nem hiszen nem tapasztalt meg ilyesmit, vagy nem úgy él, annak az életben nem lehet elmagyarázni ezt.
Én tapasztaltam, illetve sok történetet hallottam hiteles forrásból. Lehetségesnek is tartom bizoynos helyzetekben a placebo hatást (ezt a bizonyos helyzetet nemsokára kifejtem), de ez még nem vakít el. A placebo hatása továbbra is csak a betegek durván 20-27 %-ában jelenik meg, bizonyos jellegű kórképekben.
Volt egy nő, aki annyira beleélte magát abba hogy terhes(miközben nem is volt), hogy a tudat, az érzés folyamatosan jelen volt nála, éppen ezért a teste is elkezdett ehhez alkalmazkodni, Egyre falánkabb lett, sőt, még teje is lett, elmaradtak a piros betűs ünnepei. Ezt azonban egyszerűen a saját tudatával csinálta, persze akaratán kívül. Ez a dolog ugyanúgy működik oda vissza.
Látod, tényleg laikus vagy. Olyan dolgokat keversz össze, amit nyilvánvalóan nem lehet. Más az, ha egy egészséges, vagy a vizsgálat szempontjából az adott dolgokra egészséges test generál olyan tüneteket, mint akár a terhesség, vagy akár egy betegség jelei és más az, ha valósak azok a tünetek. Mit akarok én itt mondani: az agy kontrollálja az egész testedet, közvetve vagy közvetlenül (az említett terhes példa ráadásul nem is olyan fantasztikusan hihetetlen dolog, aa terhességhez kötődő hormonális és a következményében kialakuló testi elváltozásokat az agyalapi mirigy, a hipofízis generálja, ami közvetlen összeköttetésben van az aggyal), így nyilvánvalóan kivételesen ritka esetekben lehetséges, hogy olyan tüneteket produkáltat a testeddel, aminek amúgy semmi alapja nincs. Például sokan igazolták már, hogy bizonyos távolkeleti szerzetesek (vagy ilyesmik) hosszú évtizedek gyakorlásával képesek már annyira kontrollálni a testüket, pl a testhőmérsékletüket, hogy a rájuk terített ruha negyedannyi idő alatt száradt meg, mint amúgy kellene. Viszont ha ténylegesen elromlott valami, ha tényleg betegség van, azt nem, tudja meggyógyítani. Nem csodaszer ez, se nem varázsló, se nem gyógyszer...hogy a te fejfákós példádat vegyem, mondjuk egy agytumor miatt fáj a fejed, lehet, hogyha nagyon jól irányítod magadat, elmúlik a fejfájás, mert hát egyértelmű, hogy a fájdalmat az idegek generálják, az idegek meg az aggyal vannka kapcsolatban. De nincs az az Isten, se ember, hogyha ez a tumor olyan, hogy a szervezeted immunrendszere alapból nem tudja leküzdeni, el puszta akarattal el tudná tüntetni ezt a daganatot a fejéből. Vagy ha csóró szerzetes azért lázas, mert van egy jó kis bakteriális fertőzése, gyulladással, sok prosztaglandin 1-es faktor termeléssel, szerencsétlen meditálhat napestig, ha az immunrendszere nem képes legyőzni a fertőzést, az mit sem ér, hogy ő mennyire akarja, hogy képes legyen rá. Ez nem oda-vissza működő folyamat.
És hogy a végére egy nagyot is szóljak, ugyanígy van ez a rákkal is.
És hogy a végére egy nagyot is szóljak, ugyanígy van ez a rákkal is.
Lásd fent. ha az a sejt olyan súlyos genetikai elváltozásokat szenved, hogy a külső növekedési szignáloktól függetlenül elkezd osztódni mint a hülye, ismerheted te a testedet bármennyire, egy nagyon agresszív tumor ellen akkor sem tudod anynira megnövelni az immunrendszer kapacitását, hogy elpusztítsa az összes tumoros sejtet. Fizikai képtelenség!
Nem azt mondtam, hogy mindig így van sőt! szinte minden olyan ember, akinek amúgy nincs tumoros betegsége, átesett olyan tumorkezdeményen, amiről nem is tudott, mert a teste megbírkózott vele. De egy olyan tumornál, amit már ráknak nevez a köz embere, ez már nem lehetséges.