A harmincas évekről tudni kell, hogy nem véletlenül nevezték a képregények Aranykorának. Supermannel például Siegel és Shuster évek óta házaltak már mindenkinél, de senkinek se kellett. Ám a harmincas évek végére az ipar akkora és olyan népszerű lett, hogy sorra jöttek ki az új sorozatok, és a nationalnél a szerkesztők elkezdtek szó szerint mnden létező dolgot kiadni, amit még emberileg fogyaszthatónak találtak, így született meg az Action Comics és kerülhetett oda be az új karakter is.
Ehhez a rengeteg képregényhez viszont rengeteg rajzoló kellett. Talán úgy érezhetőbb, hogy emberanyag szempontjából majdnem ugyanaz volt a helyzet, mint a kilencvenes évek közepén, érdemes megnézni, akkoriban milyen kvalitású rajzolók kaptak füzeteket a nagyoknál (és most nem Liefeldre gondolok, hanem tipikusan azokra, akiknek a nevével csak '91 és '98 között lehetett csak találkozni).
Bár Kane kicsit másképp került elő. Akkoriban is sok stúdió működött, amik gyakorlatilag tömegével vállaltak bérmunkát (a Marvelnek van most egy hasonló bérszerződéses partnere, tele tehetséges latin-amerikai rajzolókkal) viszonylag pici pénzért. Kane egy ilyen stúdiónak dolgozott, miután egy egész jó ajánlással (dolgozott egy ideig Max Fleischernél) érkezett. A DetCom előtt rajzolt ő sokfélét. A hírneve viszont egy az egyben Batman miatt jött. Őt osztották a füzetre, és végül ő is maradt ott. Hogy miért... az tényleg nem ismert. Lehet, hogy kilobbizta, lehet, hogy valagnyalással, lehet, hogy erőltette, az is lehet, hogy nemes egyszerűséggel olyan jónak tallták a címre, hogy ott maradt és később a hírneve is vitte tovább. Az kétségtelen, hogy elég hamar saját stúdiója lett, ahol amásokkal rajzoltatott önmaga helyett, ez tény. AZ oka egyszerűen az volt, hogy Kane általában egy füzetet tudott teljesíteni 4-6 hét alatt, de a DC hamar beindított két sorozatot, ott volt a napi csík a sajtóban, és hamar felbukkant más, antológiacímekben is. Ennek ellenére a füzetekben közel harminc évig Kane volt hivatalosan a rajzoló, és később kicsit hajlamos is volt ezt önmagával is elhitetni.
És hogy lopott... a következő képek csak a DetCom #27-ből vannak. Vedd figyelembe, hogy mekkora volt az a sztori, és ezt az arányt vetítsd ki nyugodtan.
És ezek csak azok, amikre rájöttek. Alex Raymond még ma is adja magát, a másik, akitől gyakran lopott (és sokan mások is), Henry Vallely volt, a század első felének egy elég népszerű és ügyes rajzolója - tőle vannak a ff panelek fentebb.
