Kingpin kiadó
SpiderTom fórum => Egyéb => A témát indította: kaine - 2010. augusztus 18. - 13:15:25
-
Mit jelent számotokra a képregény?
Hol foglal helyet az életetekben, mennyire fontos, "hányadik"?
-
Hááát,réges régen(egy messzi galaxisban ;D )ugy tini koromban mindenképp az elsö helyezett volt.Most már a párom a számomra a LEGfontosabb igy csak ezüstérmes.
Nekem ezek jelentik a szórakozást,a nosztalgiát, a furcsa nézéseket az ujságárosoknál,és az idegen társaságokban :uhoh:
Hozzámnött,és szerintem már sose fogom levetkezni :brow: Söt józan kereteken belül a gyerekeimet is fogom "tanitani" a képregény fontoságára.
-
Sajna kb. fél éve szenvedélyt, amiről most már marhára le kell szoknom, főleg a honosítás tekintetében. Nagyon szeretném még idén valami egészséges érdeklődés/hobbi szintjére vinni, ami nem viszi el a szabadidőm 95%-át.
-
Söt józan kereteken belül a gyerekeimet is fogom "tanitani" a képregény fontoságára.
Meg vagy Te huzatva. A képregény gyerek kezébe nem való.
Nekem a képregény jóformán mindent jelent. Gyerekként az tartott távol az őrülettől, amit az okozott, hogy az asztmám miatt naponta két-három alkalommal vénás injekciót kellett kapjak. Iskoláskoromban edzetté tett, mert amint megláttak egyet a kezemben futnom kellett az életemért. Szakközépben a két legjobb barátomat köszönhettem a képregényeknek, és a két srác közül az egyik teljesen normális volt. Később amikor már fordítgattam ide-oda megkaptalak általa titeket. Hogy ez jó vagy nem azt nem tudom.
Sajna kb. fél éve szenvedélyt, amiről most már marhára le kell szoknom, főleg a honosítás tekintetében.
Ezzel én is így vagyok. A napjaim nagy részét az tölti ki, hogy a fordításokon agyalok.
-
"...és a két srác közül az egyik teljesen normális volt. " :lol:
-
Nekem a hobbik között a legfontosabb, átlagosan napi egy képregényt mindig elolvasok. Nekem ez jelenti a kikapcsolódást is, amikor fáradtan ideülök a gép elé, elolvasok egy képregényt, és kikapcsol kicsit. :D Már több, mint a fele életkorom óta megvan ez a hobbi, és nem szeretnék soha felhagyni vele.
-
Mit jelent számotokra a képregény?
És neked? :brow:
-
Mit jelent számotokra a képregény?
Egy olyan regényt, amiben képek vannak.
Hol foglal helyet az életetekben, mennyire fontos, "hányadik"?
A könyvespolcon. Fontos. Ki hányt hova? ;D
Na, de most komolyan:
Számomra a képregény egy jó kikapcsolódást jelent, amivel sikerül elszakadni a szürke hétköznapoktól. Ezért van az, hogy inkább a könnyed, akciódús történeteket, mint a mélyenszántó gondolatokat imitáló sztorik azok amiket jobban szeretek. Rangsort nem szoktam az életemben emelni, igyekszek mindent egyformán kezelni. Természetesen ez egy hobbi, ami fontos a számomra, de attól még hobbi. Szeretem olvasni, és foglalkozni vele, de természetesen vannak amik fontosabbak a számomra. Elsőként főleg a család, és talán azután jön a képregény. De vele együtt több más hobbi is egyszinten van. Ha nagyon leegyszerűsíteném a dolgot, akkor azt mondhatnám, hogy a képregény egy olyan hobbi a számomra, ami egyrészt szórakoztat és kielégíti a gyűjtői szenvedélyem. :D
-
A képregény számomra egy mocskosul költséges hobbi, erre azóta kezdek rájönni, amióta rendszeresen rendelek külföldről... :) Amúgy azért nem egy létszügséglet, szeretem olvasgatni, lapozgatni őket, de ha épp nincs semmi olyan, ami érdekelne, akkor napokig el vagyok nélküle, szóval azért jócskán a rangsor hátulja felé van nálam. Meg hát valahogy nekem nosztalgikus is, mindig eszembe jut, amikor ovis koromban megkaptam az első képregényeimet és egy büdös szót nem értettem belőlük, de tetszett a sok, színes kép. :D
-
Mit jelent számotokra a képregény?
Hol foglal helyet az életetekben, mennyire fontos, "hányadik"?
Nos, mostanság egyre fontosabb, de igyekszek megtartani hobbiszinten. Viszont mivel egyelőre nem rendelkezek olyannal, hogy munkahely/feleség/gyerek, sőt jelenleg barátnőm sincs, ezért a szabadidőm nagy részét a képregények töltik ki. Főleg, hogy nemrég a honosító "pályafutásom" is kezdetét vette, amit most nagyon lelkesen csinálok. De napi 1-2 képregényt elolvasok, már csak azért is, hogy legyen miről írjak a blogon, meg azon kívül is. Nem írok minden képregényről, amit elolvasok. Mit jelent számomra? Nos, mint azt mondtam, egy hobbit, és az egyik legfőbb szórakoztatási tényezőt. Nem szeretném, ha csak ez töltené ki az életemet, vagy szenvedély lenne, mint talgabynál. viszont jó, hogy az életem része, egész addig, amíg tudok másra is koncentrálni. Utána bajok vannak.
-
Számomra a harmadik legfontosabb dolog az életemben. Az első természetesen a családom, a második az emberi kapcsolataim (barátok, tanítványok), vagyis mondhatom, hogy az embereken kívül a legfontosabb. :D
Elsősorban én is a szórakozást látom benne, ezért tetszenek általában a vicces képregények (Deadpool, Asterix, Pókember), de persze a komolyakat is szeretem. Minden nap foglalkozom képregényekkel, és mindig a legjobb kikapcsolódás számomra. Nehezen tudnám elképzelni nélküle az életem.
-
Nem is tudom , én gyerek korom óta szeretem a rajzokat illetve szeretek rajzolni, de a képregény mint szenvedély az első külföldi képregény beszerzése után jelentkezett., nálam . Másolgatni kezdtem majd egyre többet keresgéltem az itthon fellelhető újságokat. Majd jöttek a Bobók és Góliátok és elkezdtem egyre többet gyűjteni , ami a mai napig folytatok.A feleségem már úgy ismert meg , hogy tisztában volt szenvedélyemmel és szerencsémre sosem szerettet volna megváltoztatni. Nagyon örülök neki , hogy tolerálja a szenvedélyem és az azzal járó foglalatosságaim. Nekem mindig is első a lányom és a feleségem és utána jön csak a képregény . Nagyon megnyugtat akár az olvasás akár a rendezgetés , de bármikor letudom tenni , ha a család hív. Sokan azt mondják máig gyerek maradtam , de én ezt nem bánom , nem érdekel mert jól érzem magam így. Sosem érdekelt mások rólam szóló véleménye. Mindig azt mondom otthon , ha egyszer megunom kiárulom a gyűjteményem és elmegyek nyaralni egy szép helyre , de ahogy a lányom kezd elmerülni a képregények világában egyre kisebb esélyem van erre. Volt egy bátyám aki mindig is csodálta kitartásom , és energiám , de sosem értette hogyan tudom ezt összeegyeztetni a mindennapjaimmal.
-
A lányodat melyik képregényekkel ismerteted meg?
-
Látom már készülsz a jövőre. :D De ez engem is érdekel, mert nemsokára nekem is aktuális lesz.
-
Csak ismerek két embert is, akik próbálták, de a lányuk végül mangás lett. ;D Szeretném ezt kikerülni valahogy. :D
-
Dettó. :twisted:
-
Csak ismerek két embert is, akik próbálták, de a lányuk végül mangás lett. ;D
Legalább kitagadták őket vagy valami?
-
Szerencsém van a lányom a Garfield párti .
-
Csak vigyázz nehogy olyan filmet lásson, amiben Robert Patiszon szerepel. Az Alkonyat után ugrásszerűen megnőtt a mangások száma, pedig a két médiumnak nem nagyon van köze egymáshoz, a mangások mégis felkapták.
-
Látta a filmet. Azt mondta "nyálas".Szerintem ezzel mindent elmondott.Smallville jobban tetszik neki illetve Zöld Íjász.
-
Látta a filmet. Azt mondta "nyálas".Szerintem ezzel mindent elmondott.Smallville jobban tetszik neki....
Büszke lehetsz rá, jó gyerek :D
-
Okos lány. A Smallvilleben nekem már csak annyi a problémám, hogy 3 évaddal ezelőtt fel kellett volna kapnia Clarknak a klasszikus jelmezt, nem csak a 10.-ben.
-
Büszkének büszke is vagyok rá. Egy bajom van vele nem tud rajzolni , de mindkét kezét ( agyféltekéjét ) egyformán használja.
Még az orvosok is ritkának találták.
-
Hány éves?
-
Ha nagyon leegyszerűsíteném a dolgot, akkor azt mondhatnám, hogy a képregény egy olyan hobbi a számomra, ami egyrészt szórakoztat és kielégíti a gyűjtői szenvedélyem. :D
Sepi nagyon jól leírta, így lennék én is ezzel.
Viszont!
Én totálisan nem bánnám, ha esetleg szenvedéllyé nőné ki magát, csak bírnám pénzzel. :D
Amúgy nálam a "képregény" automatikusan asszociálódik a szuperhősökkel, legfőképpen Pókemberrel. Mióta tudok magamról emlékszem a Csodálatos Pókember képregényeinkre, amit még a bátyám kezdett gyűjteni és később én örököltem. Míg apró voltam nálunk is lehetett kapni minden újságárusnál, nagyon jó idők voltak azok, vissza is sírom mai napig. Aztán a 120. számnál kb. már eltünt és onnan kezdve akárhányszor külföldön jártunk a családdal vagy éppen szülők kiszállásra indultak az volt az első kérésem, hogy hozzanak egy képregényt. Így került a kezembe az 1. szám a CsPók v2-ből és azóta azt gyüjtöm. Lassan rátaláltam erre a honlapra és a Kingpinre, ami nagy reménysugár számomra.
Azért is szeretem annyira a szuperhős képregényeket, mert inspirálnak is a mindennapokban. Lehet hülyén jön ki, de sokszor morális dillemákat is úgy oldok meg, hogy a kapott nevelésemhez hozzácsapom pl. AmKap igazságérzetét is vagy híres "nagy erővel nagy felelősség jár" mondást is. Számomra sokat segít ez a mindennapokban kicsi és nagy dolgokban egyaránt.
-
Amúgy nálam a "képregény" automatikusan asszociálódik a szuperhősökkel, legfőképpen Pókemberrel.
Ez mondjuk baj. Olyan, mintha valaki csakis (insert akármilyen színész(nő) neve here)-filmeket lenne hajlandó nézni, semmi mást.
-
Hány éves?
11 . Most megy 6. osztályba.
-
Hát, akkor már van annyira nagylány, hogy önállóan tudjon dönteni, mi kell neki és mi nem. :)
Ez mondjuk baj. Olyan, mintha valaki csakis (insert akármilyen színész(nő) neve here)-filmeket lenne hajlandó nézni, semmi mást.
Azért nem. Inkább olyan, mintha csak vígjátékokat nézne valaki, mert a horrort nem szereti, az akciófilmeket se, stb.
Meg hát, ne akarjunk mindenáron párhuzamot vonni a filmekkel. Hisz az összes "Marvel zombi" csak Marvelt olvas, az összes nagyokos csak Vertigót, vannak, akik a mangához nem nyúlnak, vannak, akik az európai képregényekhez, és így tovább. Kinek mi. ;) Saját példával élve, én konzolon főként lövöldözős és horror játékokkal játszom, néhány kivétellel (Pókember, Abe, ilyesmik). De semmivel se érzem magam kevesebbnek, amiért nem próbálom ki a katonai játékokat (mert utálok mindent, ami a katonasággal, háborúval kapcsolatos), a Sims sorozatot, bármelyik mesejátékot, bármelyik sportjátékot, stb. ;)
-
Nekem régen még mást jelentett a képregény. A gimiben kevés barátom volt, ezért aztán csomó dologgal le tudtam kötni magam. Főleg azután kezdtem foglalkozni képregényekkel, hogy abbahagytam a táncot, amiben addig megszállott voltam. Tökjó, hogy a képregények által csomó havert és barátot ismertem meg, meg lett egy tiszteletbeli öcsikém. :D Na meg, ha nem képregényeztem volna, soha az életben nem találtam volna oda az edzésre (még Palcsó Tomi fangirl sem vagyok, hogy lenyomozzam, hova jár és aláírassak vele egy zsák cd-t ;D) és a barátomat se biztos, hogy ilyen könnyen megismertem volna. ;D
Most meg már nem igazán olvasok képregényt. A Supreme Power, a Midnight Nation és az Y the last man mindig alapmű marad nálam, de már nem vonz, hogy valamit képregény formában olvassak, inkább könyvet olvasok. Néhány magyar változatot követek, pl az Usagi yojimbot, de úgy igazából nem érdekel, ha nem vagyok belőle naprakész.
-
A képregény számomra egy kikapcsolódás. Engem mindenféle képregény érdekel, amit magyarul olvastam. Sci-fi, Fantasy, szuperhős, western, stb. Az nagyon hosszú lenne, hogy felsoroljam.
A képregény nekem is egy hobbi, és nekem is fontos. Nekem elsőként a család a legfontosabb, és azután a képregény.
Jelenleg is úgy van, mindenféle szuperhősös és egyéb képregényeket olvasok. Képregénykötetek, füzetek és honosítások is olvasok.
-
A képregény nekem egy olyan dolog, amivel szívesen foglalkoznék felnőttként ( megélhetésre gondolok ) amióta az eszemet tudom élvezem a rajzolást, a képregény meg életem műfaja, az akciófilmek mellett. 2 közül választanék, v a film v a képregény irányába mennék, ha film akkor író v rendező, ha képregény akkor meg mindenképp megtanulnék jól rajzolni.
Visszatérve egyik legnagyobb s legélvezetesebb hobbim...
-
Megélni csak abból nagyon nehéz lenne, és nagyon jónak is kellene lenned, hogy valami nevesebb kiadó szerződtessen. A Marvel/DC párosnál meg gondolom szinte lehetetlen bekerülni, akkora a konkurencia. Az a tempó nem semmim havonta kb. 24 oldal, nem sokan tudják tartani úgy, hogy normális minőség is legyen.
-
Persze én nem gondoltam ilyenre. Saját képregényt csinálnék...
-
Abból éhen pusztulnál. Mondjuk az is tény, hogy nem csak a két nagy amerikai kiadóból áll a világ (sőt!), máshol, még kontinensen belül is meg lehet élni belőle egy tehetséges művésznek. Habár attól még elég sok évnyi művészeti suli választana el téged. :D
-
:DD Fúúú ne is mond! De még a döntés is előttem áll hogy egyáltalán akarom-e csinálni. Igaz hogy gyerekkoromtól szeretek rajzolni, és bosszant hogy nem tudok de még egyáltalán nem biztos hogy ez az én hivatásom. A saját képregényről meg annyit hogy ha lenne rá lehetőségem, meg jó ötletem hozzá, megcsinálnám (persze segítséggel) mert nem szeretem h a magyarok többsége fél belekezdeni egy üzletbe, mert már előre aggódik, mi lesz ha nem jön be... Nem akarok ilyen kishitű lenni, ezért belekezdenék ( de ha tényleg csak vmi egetrengető sztorim lenne) Nem félnék hogy mit hoz a jövő. Amúgy ha TÉÉÉnyleg megtanulnék rajzolni profi szinten, van egy floridai ismerősöm aki a marvelnek meg a Dcnek rajzol, és ő rajzolta az Action biblet is, so egy kis protekcióm lenne... De mondom inkább a sztori kitalálás érdekel, az is lehet hogy inkább a film lesz a nekemvaló.. Ki tudja? :surfer:
-
Én egy nyár alatt tanultam meg rajzolni. Igaz csak amatőr szinten de ha az emberben megvan a tehetség a dologhoz, az úgy is előtör.
-
Jó neked! Mindennap gyakoroltál?
-
2 hónapon át minden egyes nap rajzoltam legalább 8-10 órát.
-
Gondolom van egy halom A4-es lapod pálcika emberekkel. :hehe:
-
Nagyon sok korai rajzom a rendőrségi baleseti helyszínelők krétarajzaival is felveszi a versenyt.
-
Ha én még sokat gyakorlok, előbb-utóbb tudok majd olyan emberalakokat rajzolni, mint Randall Munroe. ;)
-
Én mindig úgy voltam a rajzolással, hogy egy kevéske tehetségem van hozzá, de úgy éreztem, hogy nem elég, ezért nem láttam értelmét, hogy beleöljek egy csomó időt a gyakorlásba. Illetve ebben benne van az is hogy sok türelmem sincs rajzolni, és nem szeretem annyira magát a rajzolást, hogy szenvedély gyanánt csináljam. Amikor láttam, hogy a valóban tehetséges ismerőseim 5 perc alatt összedobnak egy olyan vázlatot, amivel én egy órát szenvednék, megértettem, mennyit számít a tehetség. Persze nyilván nekik is van benne sok gyakorlás, de nem mindegy, milyen alapokkal indul az ember. Nekem valahogy a gimis heti 1-szeri rajzórák anno tökéletesen kielégítették a rajzolási igényeimet, így otthon nem is rajzoltam.
-
Nálunk nagyfater profin rajzolt magától de unokatesómnak jutott a génekből belőle. Nekem maradt a korlátlan alkoholfogyasztás meg a sport.
-
Azon gondolkoztam miért nincs ruha topik. Ott meg lehetne osztani, ha valami képregény mintás ruhát vettél... Én szeretek képregényhősös ruhába járni.
-
Azon gondolkoztam miért nincs ruha topik.
Mert alig lenne benne hozzászólás. Nem kell mindennek új topikot nyitni. Az ilyesmire megfelel az "Off" vagy esetleg még a "Kártyák, figurák, miegymás" is, oda szerintem nyugodtan tehetsz be képeket róluk, ha szeretnél.
-
"Mit jelent számotokra a képregény?
Hol foglal helyet az életetekben, mennyire fontos, "hányadik"?"
Gyerekként gyűjtőszenvedély volt. Akkor még igen égett bennem a láng irántuk.
Felnőttként is gyűjtöm a Kingpin kiadványokat de nem szenvedélyből hanem nosztalgiából. Ezért is van az, hogy számomra teljesen mindegy mi történik a magazinban: megveszem, kiolvasom, elteszem.
Kivétel ez alól a Peter Parker: Pókember kiadvány: van úgy, hogy órákig elnézegetem őket. Pont a gyermekkori emlékek miatt.
Szóval a 2000-es évek kiadványai számomra hidegek.
A magyar képregénypiacról épp azok a témák, lapok hiányoznak, amik lázba tudnának hozni.
Gyerekkoromban írtózatosan sok könyvet olvastam el. Szerettem olvasni mert a komoly regényeknek mindig volt olyan mondanivalója, ami az életben támpontul szolgálhat, némi pluszt adhat vagy "tanmeseként", tanulságként szolgálhat.
Ezért imádtam a Batmant. És ezért imádok minden olyan képregényt ami a valós életről szól és a szuperképességeket leszámítva a realitás talaján áll, hétköznapi embereket, élethelyzeteket, életet tár elénk.
Hol van ma már Fantom, Köpeny és kard, Batman, XIII, Largo Winch, Megtorló?
Sehol. Sajnos.
A Fülesben megjelent képregényekről ne is beszéljek. Fazekas, Zorád munkái etalon számomra. Főleg a történelmi képregények vagy regények képregénybe ültetése.
Ha ilyen jellegű képregények lennének a piacon, amik felnőtteknek szólnának a képregények megelőznék életemben a szerepjátékokat és a stratégiai konzol játékokat.
Így viszont a képregény kb. a 7. helyen áll és életemnek csak a 10%-át teszi ki (külföldi képregények közül csak Punishert és Spectacular Spidermant vásárolok, ha kiolvasok egy magazint utána már csak hetente veszem elő ha unatkozok).
-
Füles képregények jelennek meg ma is, a börzére is lesz Zórád is, meg Sebők is.
-
Kaine, egy ötletem lenne: mivel biztosan vannak focirajongók is azok között, akik látogatják a honlapot, mi lenne, ha indítanál egy időszakos topicot a vb idejére? Egy olyanra gondoltam, ahol lehetne tippelni egy adott meccs eredményére (1. forduló, 2. forduló, 3. forduló eredményei egy adott tippelő szerint), nyolcaddöntők/negyeddöntők/elődöntők/döntők. Ezek a tippek vita fórumban lennének itt megtárgyalva, kinek mi az álláspontja...
-
Részemről kimarad az egész foci, de ha elég sokan akarjátok, persze.
-
Pont azt akartam ide irni,hogy lehetne egy Sport topik. :roll:
-
Pont azt akartam ide irni,hogy lehetne egy Sport topik. :roll:
Oh, ezt már egyszer én is lejátszottam itt. ;D
-
Az egész fórum a sportról szól. Mi sportot űzünk a képregény olvasásból és a filmnézésből. ;) ;D
-
Jogos. :D