Valamint egy kötetben elég hülyén veszi ki magát, hogy két történet között akár több tíz szám is hiányzik, semmi folytonosság nincs benne. A kötetekben pont az a pláne, hogy egy teljes történetet mesél el, vagy még akkor van értelme, ha csak egyrészes sztorik vannak benne.
Alapvetően ebben igazad van, de ez eleve úgy lenne beharangozva, mint egy olyan kötet, ami a kihagyott történeteket gyűjti egy kalap alá, tehát szó sem volna folytatásos, vagy egy teljes kötetet kitevő sztorikról. Érzem én is, hogy ez így hülyén veszi ki magát, de ilyen szempontból a füzetes megoldás sem sokkal értelmesebb, mert kijön az első rész, kijön a második rész, és a két rész aztán semmi közük nincs egymáshoz. AZért a füzetekben is jellemző a folytonosság, hogy kötődik egyik a másikhoz, nyilván nem olyan szerves követelmény, mint egy kötetnél, de akkor is.
Mellesleg, lehet az én felfogásom korlátolt, de ez még mindig pszcihológia, Pádi is pont ezt erősíti meg, amikor arról beszél, hogy az embernek véges a pénztárcája és egy 4000 ft-os cuccot könnyebb szívvel rak félre, mint egy 800 ft-osat.
Én amúgy is ideális körülményekről beszéltem, nem a realitásról, mert én nem azt mondtam, hogy legyen, hanem hogy én hogy szeretném. AZ más kérdés, hogy az én elképzeléseim nem egyeztethetők a valósággal.
Visszatérve az ideális esetre és a hogy miért tartom akkor is pszichológiai kérdésnek:
Adott egy ember, aki meg akarja venni ezeket a dolgokat. MOndjuk minden kéthavonta megjelenik egy ilyen, 24 oldal, 880 ft-ért. A többi kiadó termékét nyugodtan függetleníthetjük, mert azok ugyanolyan időrendben és tételben követik egymást, akár kéthavonta jelenik meg ez a dolog, füzet formájában, akár több időközönként, de kötetben. Szóval valaki elhatározza, hogy megveszi ezeket a dolgokat. Ha 2 havonta fizet 24 oldalért 880-at, vagy 8 havonta fizet 96 oldalért 3520 ft-ot (ideális esetről beszélek még mindig) akkor ugyanannyit fizet összességében. Egy forinttal sem többet. Méis, itt most arról megy az eszmecsere, hogy a 2 havi megjelenés 880 -ért 24 oldalban sikeresebb lehet, mert 880-at még nyugodtabban költ rá az ember, mint ritkábban de nagyobb összeget. Nos, ez akárhogy is nézem, pszichológiai kérdés, avagy korlátoltság, amit igazából sosem fogok megérteni, hogy miért adnak ki az emberek szívesebben többször, kevesebbért, kevesebbet valamire, amit meg akarnak venni, mintha ritkábban vennék, de többet, többért. Mert csak utána kéne számolni és egyből rájön az illető, hogy lényegében ugyanannyit költ. Ha meg meg akarok venni valamit, akkor úgy fogom fel, hogy félreteszem rá a pénzt, de ha kéne is valamire, nem ahho nyúlok, mert ha meg füzet formában lenne, már régen elköltöttem volna a félretett összeget, csak apróbb kivitelekben.
(A fenti megjelenések és áraknak természetesen semmi közük nincs a majdani megjelenési időkhöz és árakhoz, csak spekuláltam)
Ja és zárásként, hogy miért nézem sokkal többe a köteteket. Egyrészt ki lehet tenni őket a polcra, ami azért valljuk be jó dolog: Büszkeséggel tölti el az embert, hogy lassan egy méteres szélességű polc tömve van tpb-kel. Másrészt a füzet sérülékenyebb, a borító szakadékonyabb, és számomra mindig olyan hatást hagy egy kicsit, mint egy újság. Mint egy hetilap, pl egy sztársport, vagy valami, amit megveszek, elolvasok, de utána rakom is félre, használom gyújtósnak, mert a büdös életben nem fogom mégegyszer elővenni. Szóval ezek a 24 oldalas, kapcsos kis cseszlett valamik számomra ezt az utóízt hagyják.