Szerző Téma: Gotham City: Ragadozók  (Megtekintve 71307 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

kevinkain

  • Kaméleon
  • **
  • Hozzászólások: 870
    • KevinKain
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #320 Dátum: 2018. Október 02. - 15:13:12 »
Nem értem, mi ez a Spawn ellenesség, mert egyáltalán nem egy agyatlan hentelés az egész. A rajzok gyönyörűek (szubjektív vélemény), a történet meg a hibái ellenére is korrekt és igényesen megírt, sokszor tartalmas sztori. Sőt, én sokkal több agyatlan hentelést várnék tőle, miközben inkább dráma meg összeesküvésekkel van tele az amúgy sok szálon futó történetek. A zseniális spin-offokról nem is beszélve, amiket olyan nagy nevek írtak, mint Bendis, vagy Alan Moore ;).
Persze vannak benne hibák, mert sok sztorielem és megoldás nekem se tetszik (eltúlzott, túlbonyolított fantasy elemek, amiket sokszor random előkapokodnak a semmiből, vagy amikor Peter Parkert megszégyenítő rinyákat vég le a főszereplő), de azért távol áll a primitív, agyatlan henteléstől ;).

coleman

  • Homokember
  • **
  • Hozzászólások: 903
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #321 Dátum: 2018. Október 02. - 16:25:03 »
Az ellenérzést meg már sokszor kitárgyaltuk: kevésbé ismert (vagy népszerű) női főszereplőkkel készült,

Szerintem pont itt van a kutya elásva. Kevéssé ismert, kisebb nevek, ráadásul csajok. Ez szüli az érdektelenséget, ami miatt eleve egy csomóan el sem olvassák a sztorikat, és akkor már mindegy, hogy jó vagy sem. Mellesleg ha jó is, kell egy beállítottság ahhoz, hogy női karakterek kalandjait tudja élvezni egy férfi, és a szexi rajz ehhez édeskevés. (Sőt.(?))

Őszintén szólva én sem olvastam a Ragadozókat, mert nem érdekelt. Talán majd egyszer. Olvastam viszont Gotham City Sirenst nemrég, és úgy gondolom, hogy hasonló színvonal lehet. Az bejött, de jórészt azért ültem neki egyáltalán, mert ezek legalább rossz csajok, és egyből több fantáziát láttam bennük. Supermannel hasonló logika mentén nem foglalkozok.

Azt viszont egyáltalán nem értem, hogy miért kampányolnak annyian a New52-es JL mellett, mert az eddig leadott részek a legerőltetettebb és leggagyibb felesleges történetek közé tartoznak, amiket valaha olvastam, még az eredetsztorik között is, amikből már (főleg a DCNK-nak köszönhetően) nagyon elegem van.

A Justice Leaguet olvastam, és tök tucat limonádé volt, de a Justice League karakterek legalább érdekesek. Talán csak a nevük miatt, de elég érdekesek ahhoz, hogy nekiüljek. Ezért írtam fentebb ötletnek, hogy jöjjön abból valami WW központú a filmre, mert a visszajelzéseken világosan látszik, hogy azt jobban értékelte a nagyérdemű, mint a Ragadozókat előtte.

Kaine patt helyzetben van, mert a szavazás világosan mutatja, hogy a közönség brutális hányada nem kíváncsi a Ragadozókra, és amennyire látom, a Batman sornak nem sok jót tenne, ha visszajönnének másodiknak. Viszont ha jó lesz a BoP film, akkor a világ hülyéje lesz, amiért nem adta ki legalább külön, ha pedig rossz lesz, akkor jó eséllyel ezt is apróért kell majd szórni a börzéken.

Zárójel. Az eddigi DC-Warner tendenciák azt vetítik előre, hogy nem lesz jó. De ki tudja, éppen újulnak megfele gőzerővel. Zárójel bezárva.

kaine

  • Adminisztrátor
  • Pókfej
  • *
  • Hozzászólások: 30522
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #322 Dátum: 2018. Október 02. - 16:35:04 »
Ó, attól nem tartok, hogy a film jó lesz. Vadásznő a DC legizgalmasabb női karaktere, olyan, mint a Marvel Fekete Macskája, gyönyörű és öntörvényű. Akit kiválasztottak a szerepére, olyan mellélövés, amilyet nem láttam a legutóbbi Fáklya óta.
A szavazáson kicsit több a nem, mint az igen, de az utóbbiak sincsenek kevesen. Egyelőre kénytelen vagyok félretenni az ötletet, de nem mondok le róla, csak nem lesz az elsők között.

kzoli

  • Sakál
  • ***
  • Hozzászólások: 1277
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #323 Dátum: 2018. Október 02. - 18:14:34 »
Remélem, nem teszed azért túl messzire. Én is szeretném, ha megjelenne egy újabb Ragadozók könyv.

kevinkain

  • Kaméleon
  • **
  • Hozzászólások: 870
    • KevinKain
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #324 Dátum: 2018. Október 02. - 19:51:30 »
Kevéssé ismert, kisebb nevek, ráadásul csajok.

Ez teljesen igaz, mert én is szívesebben olvasok egy közepes Marvel vagy DC sztorit, mint egy jobb mást, mert ott jobban ismerem a karaktereket, de ezek DC karakterek, akik bár másodlagosak, de akkor is, sőt a Batfamily részei. Szóval egy kis negatívságot még megértek, de ennyit...

Mellesleg ha jó is, kell egy beállítottság ahhoz, hogy női karakterek kalandjait tudja élvezni egy férfi, és a szexi rajz ehhez édeskevés.

No, ez pont az a dolog, amit soha nem fogok megérteni. Ennyire elvakult szexista társadalomban élnénk, hogy ami nőkkel történik az férfiak számára érdektelen, vagy mégis miért van ez?
Engem soha nem érdekelt, ha férfi vagy nő a főszereplő. Sőt, ha nő a főszereplő filmben, játékban (ott különösen), képregényben, akárhol, akkor az a karakter szexisége miatt dob egyet az összképen, de semmivel nem érzek rosszabbnak vagy kevésbé érdekesnek vagy élvezhetőnek semmit, amiben nők vannak.
És most nem kötekszem, hanem komolyan kíváncsi vagyok, hogy mi lehet ennek az oka?

Olvastam viszont Gotham City Sirenst nemrég, és úgy gondolom, hogy hasonló színvonal lehet. Az bejött, de jórészt azért ültem neki egyáltalán, mert ezek legalább rossz csajok, és egyből több fantáziát láttam bennük. Supermannel hasonló logika mentén nem foglalkozok.

A Ragadozók sem jó kislányok. Vadásznő is inkább antihős, és van több fontosabb mellékszereplő, akik melléjük állnak időnként és ők meg főleg azok.
Supermant én is hasonló okok miatt nem szeretem, de épp ezért voltak nagy pozitív csalódások az NagyDC sorozatban a Superman kötetek. Amúgy érdekes, hogy Son Goku meg az egyik kedvenc karakterem, miközben alapvetően ugyan az a karakter, de mégis sokkal jobb. Szóval Supermant szerintem az írók cseszik el (vagy cseszték már megjavíthatatlanul).

A Justice Leaguet olvastam, és tök tucat limonádé volt, de a Justice League karakterek legalább érdekesek.

Ebben igazad van: a nevük miatt :). Mert ők csak hősies hősök, akik hősiesen hősködnek és ennyi :). Talán Batman sötétebb és árnyaltabb kicsit náluk, de a fő karakterek nem sokkal jobbak Supermannál az előbb említett indokok miatt. Épp ezért olvasnám szívesebben a Marvelben is a Dark Avengers-t, mint bármely másik Avengerst (New, Mighty...), mert ott érdekesebbek a karakterek, és bizonyos szinten ezért is jobb a BoP is a JL-nél ;).

Az élőszereplős adaptációk valóban sokat dobhatnának rajtuk, de pl. az Arrow-ban valami nevetségesen szánalmas volt a Vadásznő, és a Kanári se volt sokkal jobb, szóval valószínűleg nem fognak a filmek se sokat segíteni...

Amúgy a filmmel egy időben (vagy a filmpremierkor kipakolva, mint a Logannél), vagy a filmek előtt egy hónappal megjelenve, lehet sikere a film minőségétől függetlenül ;).
« Utoljára szerkesztve: 2018. Október 02. - 19:53:03 írta kevinkain »

balogh44

  • Thanos
  • ****
  • Hozzászólások: 4903
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #325 Dátum: 2018. Október 02. - 20:55:21 »
A Justice League Dark-ot kellene kiadni, nekem az a széria nagyon bejött!
1.: Jó a történet.
2.: Jó a rajz.
3.: Feltűnik benne Batman-en kívül elég sok mindenki!

;)


coleman

  • Homokember
  • **
  • Hozzászólások: 903
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #326 Dátum: 2018. Október 02. - 22:06:07 »
No, ez pont az a dolog, amit soha nem fogok megérteni. Ennyire elvakult szexista társadalomban élnénk, hogy ami nőkkel történik az férfiak számára érdektelen, vagy mégis miért van ez?

Ízlésre és érdeklődésre szexizmust kiáltani nagyon meredek (a privát véleményem, hogy kényszerzubbony-meredek), ezt gyorsan felejtsük is el.

Engem soha nem érdekelt, ha férfi vagy nő a főszereplő. Sőt, ha nő a főszereplő filmben, játékban (ott különösen), képregényben, akárhol, akkor az a karakter szexisége miatt dob egyet az összképen, de semmivel nem érzek rosszabbnak vagy kevésbé érdekesnek vagy élvezhetőnek semmit, amiben nők vannak.
És most nem kötekszem, hanem komolyan kíváncsi vagyok, hogy mi lehet ennek az oka?

Elég egyszerű: bármilyen történet élvezetének az egyik kulcsa, hogy azonosulsz egy karakterrel, általában a főszereplővel. Férfiaknak nem triviális azonosulni női karakterekkel, a képregényeket márpedig nagy többségben férfiak vásárolják, és szilárd véleményem, hogy ezért nem voltak soha igazán népszerűek a női képregényhősök. Más tényezők is vannak, de szerintem ez a legfontosabb.

A Ragadozók sem jó kislányok. Vadásznő is inkább antihős, és van több fontosabb mellékszereplő, akik melléjük állnak időnként és ők meg főleg azok.

Elhiszem. De az Orákulum, Kanári, Vadásznő hármasról az jut eszembe, hogy hősök, a Harley, Macskanő, Ivy hármasról meg az, hogy nem. Innentől az egyik piszkálja a fantáziámat, a másik nem. Amúgy elég keveset tudok róluk.

Supermant én is hasonló okok miatt nem szeretem, de épp ezért voltak nagy pozitív csalódások az NagyDC sorozatban a Superman kötetek. Amúgy érdekes, hogy Son Goku meg az egyik kedvenc karakterem, miközben alapvetően ugyan az a karakter, de mégis sokkal jobb. Szóval Supermant szerintem az írók cseszik el (vagy cseszték már megjavíthatatlanul).

Superman koncepciója évtizedek óta ki van nyírva, egyszerűen túl erős és túl kiscserkész. A kettő együtt totál érdektelen. Biztos van pár jó sztorija, de nem tud érdekelni. Az All-Star Supermanre egyszer ráveszem majd magam, állítólag minden idők legjobb szupija. Goku lényegesen más karakter, neki vannak korlátai, amiket minden történetben át kell törnie. Erre lehet sztorit írni. Klisés ugyan, de elképesztő érzékkel művelik, a Super is nagyon bejött. Mellesleg nekem Vegeta a kedvencem ugyanott.

Amúgy a filmmel egy időben (vagy a filmpremierkor kipakolva, mint a Logannél), vagy a filmek előtt egy hónappal megjelenve, lehet sikere a film minőségétől függetlenül ;).

Lehet, ha erős lesz a marketing kampánya a filmnek, és a DC addig bizonyít az Aquamannel, a Shazammel, a Jokerrel és a Wonder Womennel. Mellesleg az Old Man Logan - Logan páros azért is ütött be nagyon, mert a képregény híresen jó, és a film is nagyon jó lett. Ugyanez az Infinity War filmre és a Gauntlet újranyomására. Nincs garancia, hogy bejönne a Ragadozókkal is, de pár jó film és egy erős kampány megágyazhat neki.

Aztán persze ha jó lesz, úgyis lesz folytatása, és akkor a második részre kisebb kockázattal lehet kihozni ugyanezt. Ha meg nem, akkor az isten tudja :D

talgaby

  • Pókfej
  • *****
  • Hozzászólások: 13186
    • HálóZsák
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #327 Dátum: 2018. Október 03. - 08:04:24 »
Mondjuk az, hogy képregényeket többségében férfiak veszik, történelmi okkal bír. Eredetileg, még a harmincas és negyvenes években, egyáltalán nem így volt, de aztán egy-két évtizeddel később a nagy kiadók rájöttek, hogy célzottabb történetekkel tudják már csak fenntartani a csökkenő eladásokat, és a fiúközönséget választották. Emiatt van több férfi képregényolvasó még most is, bár lassan tíz éve meg már azért kapadoznak, hogy bevonzzák a nőket is a gyengülő eladások miatt.
Ami amúgy a DC-nél marha vicces, mert az a szerkesztőség hírhedten és kegyetlenül hímsoviniszta. Nem is nagyon sikerül nekik megtartani bármi női alkotót sokáig.

coleman

  • Homokember
  • **
  • Hozzászólások: 903
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #328 Dátum: 2018. Október 03. - 08:43:33 »
Arra az időszakra gondolsz, amikor mindenhonnan folytak a romantikus képregények? Nem vitás, hogy azok célközönsége elsősorban nők voltak. Érdekes kérdés, hogy miért nincs romantikus képregény azóta.

Talán ennek is történelmi oka van, például a mozi és tévé fejlődése és terjedése. A romantikus műfajban évtizedes sorozatokat állandó karakterekkel írni lehetetlen, ennek híján pedig a képregények kifogytak az előnyökből, és elindultak lefelé az eladások.

Vagy olyan magasan verték a hősök eladásai, hogy feleslegesnek ítélték, ezért dobták a koncepciót. Ezt a kettőt tudom elképzelni, de azt nem, hogy a férfi olvasókat választották, mert a pénz nem érdekelte őket.

Todd

  • Pókfej
  • *****
  • Hozzászólások: 10678
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #329 Dátum: 2018. Október 03. - 12:16:22 »
No, ez pont az a dolog, amit soha nem fogok megérteni. Ennyire elvakult szexista társadalomban élnénk, hogy ami nőkkel történik az férfiak számára érdektelen, vagy mégis miért van ez?
A rövid válaszom amúgy az, hogy igen, "ennyire ennyire elvakult szexista társadalomban élünk" (habár a helyzet folyamatosan javul), de ezt nem ez alapján szűrném le.
Az a baj, hogy abban a sorozatban a grafika és a történet/üzenet teljesen ellentétben állt egymással, ezért amennyire megnyert az írással, annyira elveszített a rajzzal. A történet egészen érdekes témákat boncolgat, de a rajz az egyik legszexistább, amit valaha láttam. Szóval érted, adjam oda egy csaj ismerősömnek, hogy tessék, itt egy nőkről szóló képregény egy női írótól? Már a borító alapján pofán röhög, és teljes joggal teszi. ;D Szóval nem tudom, hogy jogos-e szexizmussal vádolni azt az olvasót, aki elzárkózik egy szexista képregény elől. :lol:


Elég egyszerű: bármilyen történet élvezetének az egyik kulcsa, hogy azonosulsz egy karakterrel, általában a főszereplővel. Férfiaknak nem triviális azonosulni női karakterekkel, a képregényeket márpedig nagy többségben férfiak vásárolják, és szilárd véleményem, hogy ezért nem voltak soha igazán népszerűek a női képregényhősök. Más tényezők is vannak, de szerintem ez a legfontosabb.
Szóval férfiak nem tudnak azonosulni nőkkel, ez sok mindent megmagyaráz a társadalmunkra nézve.  :lol:

Amúgy nézzetek körül az olyan képregény megosztó oldalakon, mint mondjuk a Tapastic, töménytelen mennyiségben vannak képregények nőktől nőknek, és iszonyúan magas olvasottsággal bírnak. Szóval a Marvel és DC teljes joggal kapkod, mert a gyakori sztereotípiával ellentétben a nők igenis szívesen olvasnak képregényt. :)
« Utoljára szerkesztve: 2018. Október 03. - 15:52:24 írta Todd »

coleman

  • Homokember
  • **
  • Hozzászólások: 903
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #330 Dátum: 2018. Október 03. - 15:14:33 »
Szóval férfiak nem tudnak azonosulni nőkkel, ez sok mindent megmagyaráz a társadalmunkra nézve.  :lol:

Ezt mondtam:
kell egy beállítottság ahhoz, hogy női karakterek kalandjait tudja élvezni egy férfi, és a szexi rajz ehhez édeskevés.

És ezt mondtam:
Férfiaknak nem triviális azonosulni női karakterekkel

Erre alapozva:
bármilyen történet élvezetének az egyik kulcsa, hogy azonosulsz egy karakterrel, általában a főszereplővel.

Leszel szíves nem a számba adni légbőlkapott hülyeségeket. Kösz.


A rövid válaszom amúgy az, hogy igen, "ennyire ennyire elvakult szexista társadalomban élünk" (habár a helyzet folyamatosan javul), de ezt nem ez alapján szűrném le.

Ha Afrikában élsz vagy a közel-keleten, akkor jó esély van rá.


Az a baj, hogy abban a sorozatban a grafika és a történet/üzenet teljesen ellentétben állt egymással. A történet egészen érdekes témákat boncolgat, de a rajz az egyik legszexistább, amit valaha láttam. Szóval, érted, adjam oda egy csaj ismerősömnek, hogy tessék, itt egy nőkről szóló képregény egy női írótól? Már a borító alapján pofán röhög, és teljes joggal teszi. Szóval nem tudom, hogy jogos-e szexizmussal vádolni azt az olvasót, aki elzárkózik egy szexista képregény elől. :lol:

Annyira élünk szexista társadalomban, hogy amikor női karakterek vannak lehetetlenül tökéletesre rajzolva, az szexizmus, de például Pókember, Superman, Batman vagy Thor külsejének a lehetetlenül idealizált megjelenítése teljesen magától értetődő.


Szóval a Marvel és DC teljes joggal kapkod, mert a gyakori sztereotípiával ellentétben a nők igenis szívesen olvasnak képregényt. :)

Az is jó téma, hogy amikor az merül fel, hogy a férfi olvasókat kevésbé érdeklik a női karakterek, akkor egyből a szexizmus jön elő, de ha arról beszélünk, hogy a nők nem nagyon olvassák a férfi karaktereket favorizáló képregényeket, akkor csak annyi, hogy a DC és a Marvel az dolgozzon meg a nők figyelméért.


Tartom magam a korábbi véleményemhez. Sőt, talán még inkább így látom:
Ízlésre és érdeklődésre szexizmust kiáltani nagyon meredek (a privát véleményem, hogy kényszerzubbony-meredek), ezt gyorsan felejtsük is el.

Todd

  • Pókfej
  • *****
  • Hozzászólások: 10678
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #331 Dátum: 2018. Október 03. - 15:18:16 »
Bocsánat, hogy egyetértettem veled, és azt írtam, hogy szerintem nem jogos téged szexizmussal vádolni, amiért nem tetszett neked a Ragadozók. :lol:

coleman

  • Homokember
  • **
  • Hozzászólások: 903
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #332 Dátum: 2018. Október 03. - 15:26:29 »
egyetértettem veled

Úgy látom, semmiben nem értettünk egyet.

azt írtam, hogy szerintem nem jogos téged szexizmussal vádolni

Senki nem vádolt szexizmussal.

amiért nem tetszett neked a Ragadozók. :lol:

Nem jutottam el addig, hogy tetszett-e a Ragadozók, mert nem olvastam.

Bocsánat

Semmi gond. Ezzel nagyjából le is tudtuk a témát, mert kb. mintha másik valóságban lennénk :D

Todd

  • Pókfej
  • *****
  • Hozzászólások: 10678
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #333 Dátum: 2018. Október 03. - 15:39:42 »
Úgy látom, semmiben nem értettünk egyet. (...) kb. mintha másik valóságban lennénk :D
Dehogynem, ebben is rögtön egyetértünk. ;D

kevinkain

  • Kaméleon
  • **
  • Hozzászólások: 870
    • KevinKain
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #334 Dátum: 2018. Október 04. - 16:58:00 »
No, ez pont az a dolog, amit soha nem fogok megérteni. Ennyire elvakult szexista társadalomban élnénk, hogy ami nőkkel történik az férfiak számára érdektelen, vagy mégis miért van ez?
Ízlésre és érdeklődésre szexizmust kiáltani nagyon meredek (a privát véleményem, hogy kényszerzubbony-meredek), ezt gyorsan felejtsük is el.

Pedig annyira igyekeztem konkrétan megfogalmazni, hogy ez nem ítélkezés, vélemény-nyilvánítás, de még következtetés se, egyszerűen csak egy kérdés, mert komolyan nem értem, hogy miért van ez.
Az teljesen rendben van, hogy ez a saját véleményed, amihez minden jogod meg van, de attól még fel lehet tenni a kérdést általánosságban. Sőt, a saját véleménynél is jogos lehet a kérdés, hogy mégis miért ez a véleményed? És mégegyszer: nem ítélkezés vagy beszólás, sőt, ha szexizmus még akár azzal se feltétlenül van gond. Szóval én csak kíváncsi vagyok az okra, mert ezt látom sok helyen, és komolyan egyáltalán nem értem. És ha tőlem megkérdeznék, hogy valamiről miért az a véleményem, izlésem ami, akkor elgondolkodok és megpróbálok rájönni, mert igen is lehet oka a véleménynek, ízlésnek akárminek.

Elég egyszerű: bármilyen történet élvezetének az egyik kulcsa, hogy azonosulsz egy karakterrel, általában a főszereplővel. Férfiaknak nem triviális azonosulni női karakterekkel, a képregényeket márpedig nagy többségben férfiak vásárolják, és szilárd véleményem, hogy ezért nem voltak soha igazán népszerűek a női képregényhősök. Más tényezők is vannak, de szerintem ez a legfontosabb.

Van benne igazság, de ezt így egyértelműen kijelenteni elég meredek, mert az együttérzés és egyéb tényezők legalább annyira fontosak. Szerintem ez elég fura, hogy csak olyanokkal tudok azonosulni, akik olyanok, mint én, míg mindenki más le van sajnálva.
De ott van pl. Ms. Marvel, akinek a történeteiből alig néhányat olvastam, de olyan jó volt az írás, hogy nagyon élveztem, sőt sokkal jobban, mint a Pókembertörténetek 99%-át, mert ott a főszereplő álszentségétől a falra mászok.

Elhiszem. De az Orákulum, Kanári, Vadásznő hármasról az jut eszembe, hogy hősök, a Harley, Macskanő, Ivy hármasról meg az, hogy nem. Innentől az egyik piszkálja a fantáziámat, a másik nem. Amúgy elég keveset tudok róluk.

Vadásznő elég durva karakter, aki szerintem semmivel sem lájtosabb, mint a Macskanő, míg Kanári meg bár valódi hős, de azért vannak árnyalatai, pl. amikor egy gyilkos mellé szegődött tanítványnak és hasonlók. Orákulumban meg az a jó, hogy háttérből segítő karakter. Talán épp az ő jelenléte az, ami miatt érdekesebb a sztori, mert személy szerint nagyon unom már a tökéletes, mindenhez értő hősöket, akik egyszerre harcművészek, tornászok, hősök, zsenik, hackerek, kaszkadőrök...
Amúgy engem is érdekelne a másik hármas is, mert azokat a karaktereket is bírom, de azért fenntartásaim is vannak, mert a NagyDC-ből pl. az egyik általam legjobban várt kötet volt Harley-é, és a legnagyobb csalódás is lett egyben.

Superman koncepciója évtizedek óta ki van nyírva, egyszerűen túl erős és túl kiscserkész. A kettő együtt totál érdektelen. Biztos van pár jó sztorija, de nem tud érdekelni. Az All-Star Supermanre egyszer ráveszem majd magam, állítólag minden idők legjobb szupija. Goku lényegesen más karakter, neki vannak korlátai, amiket minden történetben át kell törnie. Erre lehet sztorit írni. Klisés ugyan, de elképesztő érzékkel művelik, a Super is nagyon bejött. Mellesleg nekem Vegeta a kedvencem ugyanott.

Ez is igaz, bár én konkrétan a Goku tökéletes jóságáról beszéltem, hogy ott annyiban sokkal jobb a karakter, hogy az amerikai írók ezt úgy értelmezik, hogy "jajj, soha nem ölök meg senkit, de még nem is bántok senkit, ha nem muszáj", de Gokuban az egyéb árnyalatok mellett ott van, hogy ha muszáj, akkor képes legyilkolni az ellenségeit, mert ott a tökéletes jó nem azt jelenti, hogy csak jót tesz mindig és mindenkor, hanem egyszerűen csak azt jelenti (amit mindenhol jelentenie kéne), hogy nincs benne gonoszság.

Amúgy a szexizmusra visszatérve kicsit más megközelítésben (ez főleg más válaszokhoz megy, csak nem tudtam jó konkrétat idézni :) ), anno láttam egy videót, amiben egy csajnak legót akartak eladni és csak fintorgott a sok rózsaszín hercegnős és pónis szett láttán, míg végül rákérdeztek, hogy mit szeretne, mire ő rárakott egy lányos hajat a legó figurára és elkezdett játszani a fiúknak szánt szettekkel :). Szóval szerintem nem lányos képregények kellenének, csak kevésbé szexista társadalom és normálisabb hozzáállás kéne amúgy általánosságban mindenhez ;).

A rövid válaszom amúgy az, hogy igen, "ennyire ennyire elvakult szexista társadalomban élünk" (habár a helyzet folyamatosan javul), de ezt nem ez alapján szűrném le.
Az a baj, hogy abban a sorozatban a grafika és a történet/üzenet teljesen ellentétben állt egymással, ezért amennyire megnyert az írással, annyira elveszített a rajzzal. A történet egészen érdekes témákat boncolgat, de a rajz az egyik legszexistább, amit valaha láttam. Szóval érted, adjam oda egy csaj ismerősömnek, hogy tessék, itt egy nőkről szóló képregény egy női írótól? Már a borító alapján pofán röhög, és teljes joggal teszi. ;D Szóval nem tudom, hogy jogos-e szexizmussal vádolni azt az olvasót, aki elzárkózik egy szexista képregény elől. :lol:

Ebben teljesen igazad van, hogy a női olvasókat miért nem érdekli, de épp emiatt nem értem, hogy a férfi olvasók miért távolodnak el tőle? Mert nekem személy szerint bejött a rajz és sokszor épp emiatt :).

Annyira élünk szexista társadalomban, hogy amikor női karakterek vannak lehetetlenül tökéletesre rajzolva, az szexizmus, de például Pókember, Superman, Batman vagy Thor külsejének a lehetetlenül idealizált megjelenítése teljesen magától értetődő.

Igen, minden szexizmus ezek közül. Szexizmus, ha túl szexiek a női karakterek, szexizmus, ha nekem emiatt tetszik (vagy emiatt jobban tetszik) valami. Szexizmus, ha a tökéletes férfikarakterekkel nincs gond, de a tökéletes nőkkel igen. És még sorolhatnám. Sokminden szexizmus és van, amelyik káros, van amelyik nem, van amelyik természetes, van amelyik erőltetett... A lényeg, hogy kezeljünk mindent a helyén és akkor tudunk csak tovább lépni, hogy változtatunk, vagy elfogadjuk, hogy nem kell változtatni, mert jó úgy ahogy van. Ezért is vagyok kíváncsi, miért van ez a jelenség, hogy sok férfit nem érdekelnek női főszereplős történetek.

Mellesleg ha jó is, kell egy beállítottság ahhoz, hogy női karakterek kalandjait tudja élvezni egy férfi, és a szexi rajz ehhez édeskevés. (Sőt.(?))

Ez bár korábbi idézet, de ezzel meg végképp nem értek egyet, mert nem tudom, hogy értetted, de nekem az jön le ebből, hogy feminim, esetleg biszexuális hajlam kell hozzá, ami elég durva nézőpont. Ráadásul lehet, hogy van olyan, akire igaz, de pl. rám egyáltalán nem jellemző. A Kinsey skálán is full 0-s vagyok és mégis legalább annyira bírom a női főszereplőket, mint a férfiakat, sőt videojátékokban, ha lehet választani női karaktert is, akkor férfi karaktert nem is irányítok soha :).
Szóval megint azt tudom csak mondani, hogy nem kell azonosulás. Sokkal fontosabb a jó írás, a szimpátia / együttérzés stb. amiket meg bármely nem, bármely nemmel szemben tanúsíthat mindenféle beállítottság nélkül. Szóval szerintem nem az beállítottság, hogy tetszik-e a más nemű főszereplős történet, hanem inkább önzés és sovinizmus (vagy akár az is lehet beállítottság, ha valaki kigyúrt férfiakat akar nézegetni), ha nem tetszik. De ez sem minden esetre igaz, szóval ne vegye senki beszólásnak vagy sértésnek.

És a kérdésem még mindig fenn áll: mi az oka, hogy kevésbé szereti sok pasi a nő főszereplős történeteket. És csak őszintén. Ez még önismereti tesztnek is jó lehet ;).

kaine

  • Adminisztrátor
  • Pókfej
  • *
  • Hozzászólások: 30522
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #335 Dátum: 2018. Október 04. - 17:10:39 »
Én kifejezetten szeretem a női főszereplős sztorikat. Filmről nem tudok nyilatkozni, mert ott elég ritka, de az Alias sorozat mindig kedvencem volt, a Jessica Jonest is nagyon szeretem, videojátékban én is nőt választok, ha választhatok (kivétel Nathan Drake, mert ő akkora arc), a képregényekben pedig szeretem Amazont, a Ragadozókat, és legfőképpen a Póknőt. Nem azt mondom, hogy jobban szeretem, mint a többi képregényt, de egyértelműen nem az dönt, hogy férfi vagy nő a főszereplő, hanem az, hogy milyen az írás és a rajz. A Ragadozók női írója például vagy rendkívül jó író, vagy egyszerűen annyira női oldalról közelít meg minden (legapróbb) problémát is, ami számomra tök új, így érdekes. Vagy ott van Peter David, aki kifejezetten jól ír női karaktereket, lásd akár az X-Faktorbelieket, de elsősorban a Fallen Angel sorozatát.
« Utoljára szerkesztve: 2018. Október 04. - 17:13:12 írta kaine »

Todd

  • Pókfej
  • *****
  • Hozzászólások: 10678
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #336 Dátum: 2018. Október 04. - 18:11:35 »
Videojátékokban és sorozatokban sokszor nagyon jól működnek már a női karakterek.
A Jessica Jones, az új Tomb Raider, a Beyond Two Souls, képregényekben az X-címek között elég sok, és még egy rakás példa van erre.
És a gyakori tévhittel ellentétben alapvetően nem az idealizált megjelenés tesz valamit szexistává, hiszen ezekben a művekben is mind gyönyörű nők vannak. Van különbség egy gyönyörű nő között, aki természetesen viselkedik, mint egy normális ember, és egy olyan nő között, aki egy rohadt ráksalátát sem tud úgy megenni, hogy közben ne pucsítson kéjesen a kamerába (konkrét példa a Ragadozókból). :lol:
És amit szintén fel szoktam hozni, igen tényleg vannak ilyen típusú nők, ahogy vannak Johhny Bravo jellegű alfahímek is, a probléma ott kezdődik, amikor mindenki ilyen.  ;) Szóval változatosságot, és karaktereket várok, de hála istennek, ezek már nem utópisztikus gondolatok, mert pont ebbe az irányba halad a szórakoztatóipar. :)
« Utoljára szerkesztve: 2018. Október 04. - 18:13:20 írta Todd »

coleman

  • Homokember
  • **
  • Hozzászólások: 903
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #337 Dátum: 2018. Október 04. - 18:49:54 »
Pedig annyira igyekeztem konkrétan megfogalmazni, hogy ez nem ítélkezés, vélemény-nyilvánítás, de még következtetés se, egyszerűen csak egy kérdés, mert komolyan nem értem, hogy miért van ez.

Konkrétan megfogalmaztad, nem is vettem magamra. Ha magamra veszem, meg sem próbálok komolyan válaszolni rá, csak a kényszerzubbonyt emlegetem. És nem általánosan, hanem konkrétan neked.

Az teljesen rendben van, hogy ez a saját véleményed, amihez minden jogod meg van, de attól még fel lehet tenni a kérdést általánosságban. Sőt, a saját véleménynél is jogos lehet a kérdés, hogy mégis miért ez a véleményed? És mégegyszer: nem ítélkezés vagy beszólás, sőt, ha szexizmus még akár azzal se feltétlenül van gond. Szóval én csak kíváncsi vagyok az okra, mert ezt látom sok helyen, és komolyan egyáltalán nem értem. És ha tőlem megkérdeznék, hogy valamiről miért az a véleményem, izlésem ami, akkor elgondolkodok és megpróbálok rájönni, mert igen is lehet oka a véleménynek, ízlésnek akárminek.

Azért írtam, amit írtam, mert képes voltál egy teljesen egyértelmű ügyben felhozni a szexizmust mint a legelső válasz, ami eszedbe juthat. Ez agyrém. Főleg annak tükrében, hogy a másik oldalról ugyanez ugyanígy igaz, névleg hogy a nők is minimális százalékban olvasnak férfi szuperhősöket. Igaz, utólag belátod, hogy az is szexizmus, de én meg azt mondom, hogy egyik sem szexizmus, hanem egy teljesen magától értetődő jelenség, mivel a két nem különbözik.

Az ember ízlése és a figyelme nem döntés kérdése. Az ízlésed olyan, amilyen, a figyelmedet pedig az ragadja meg, ami megragadja, és kb. ennyi. Olvass néhány pszichológiai könyvet, és részben megértheted ennek a hátterét, de ez nem éppen egzakt tudomány. Meg tudod magad erőszakolni, de vegyük észre, hogy szórakoztató irodalomról beszélünk. Ha szórakozás címén nem követed az ösztönös érdeklődésedet, hanem azon agyalsz, hogy szexizmus-e nem szentelni elég figyelmet a Ragadozókra, akkor meglátásom szerint mindent rosszul csinálsz.

Továbbra is tartom, hogy aki ezt képes szexizmusnak bélyegezni, azt delegálnám a gumiszobába.

Van benne igazság, de ezt így egyértelműen kijelenteni elég meredek, mert az együttérzés és egyéb tényezők legalább annyira fontosak. Szerintem ez elég fura, hogy csak olyanokkal tudok azonosulni, akik olyanok, mint én, míg mindenki más le van sajnálva.
De ott van pl. Ms. Marvel, akinek a történeteiből alig néhányat olvastam, de olyan jó volt az írás, hogy nagyon élveztem, sőt sokkal jobban, mint a Pókembertörténetek 99%-át, mert ott a főszereplő álszentségétől a falra mászok.

A helyzet az, hogy az embereket a hasonlóságok hozzák össze és tartják össze. Mindenkinek ezer anekdotája van arról, hogy mennyire különbözik a legjobb barátaitól, a testvéreitől, a párjától vagy a szüleitől, de a jó kapcsolatok alapja, hogy elég nagynak kell lennie a hasonlóságnak ahhoz, hogy a különbségek ne tudjanak szétválasztani. Ugyanez igaz a hőseinkre.

Nem látom meredeknek a kijelentést, nem a saját agyszüleményem. Hogy más tényezők is vannak, azt annyira nem vitatom, hogy azt is kijelentettem már elsőre. A Pókemberben természetesen vannak gyenge sztorik, nem is kevés, de nekem a karakter annyira betalált, hogy nem érdekel.

Vadásznő elég durva karakter, aki szerintem semmivel sem lájtosabb, mint a Macskanő, míg Kanári meg bár valódi hős, de azért vannak árnyalatai, pl. amikor egy gyilkos mellé szegődött tanítványnak és hasonlók. Orákulumban meg az a jó, hogy háttérből segítő karakter. Talán épp az ő jelenléte az, ami miatt érdekesebb a sztori, mert személy szerint nagyon unom már a tökéletes, mindenhez értő hősöket, akik egyszerre harcművészek, tornászok, hősök, zsenik, hackerek, kaszkadőrök...
Amúgy engem is érdekelne a másik hármas is, mert azokat a karaktereket is bírom, de azért fenntartásaim is vannak, mert a NagyDC-ből pl. az egyik általam legjobban várt kötet volt Harley-é, és a legnagyobb csalódás is lett egyben.

Egy percig nem kétlem, hogy jók a karakterek és a sztori is, csak nem hoz lázba.

Ez is igaz, bár én konkrétan a Goku tökéletes jóságáról beszéltem, hogy ott annyiban sokkal jobb a karakter, hogy az amerikai írók ezt úgy értelmezik, hogy "jajj, soha nem ölök meg senkit, de még nem is bántok senkit, ha nem muszáj", de Gokuban az egyéb árnyalatok mellett ott van, hogy ha muszáj, akkor képes legyilkolni az ellenségeit, mert ott a tökéletes jó nem azt jelenti, hogy csak jót tesz mindig és mindenkor, hanem egyszerűen csak azt jelenti (amit mindenhol jelentenie kéne), hogy nincs benne gonoszság.

Goku jóságán is szeretnek vitatkozni a fanatikusok, hogy mennyiben egy önző gyökér, aki csak azért harcol, mert élvezi, és semmi más nem érdekli. Az biztos, hogy gonoszság nincs benne.

Amúgy a szexizmusra visszatérve kicsit más megközelítésben (ez főleg más válaszokhoz megy, csak nem tudtam jó konkrétat idézni :) ), anno láttam egy videót, amiben egy csajnak legót akartak eladni és csak fintorgott a sok rózsaszín hercegnős és pónis szett láttán, míg végül rákérdeztek, hogy mit szeretne, mire ő rárakott egy lányos hajat a legó figurára és elkezdett játszani a fiúknak szánt szettekkel :).

Elég gyakori történet, ez lényegében a komplett genderkutatás alapja. Senki nem mondja, hogy minden férfi vagy minden nő egyforma lenne. Mégis vannak különbségek, amik általánosságban megvannak, és ezek nagy része elég jól behatárolhatóan biológiai hátterű. Ráadásul a valóban jól látható, és statisztikákban kimutatható különbségek a szélsőségeknél vannak, ahol a különbségek a nemek között a leginkább érvényesülnek.

És nyilván azt is láttad a videóban, hogy senki nem tépte ki a kiscsaj kezéből a fiúknak szánt legó szettet, úgyhogy nem kell félni attól, hogy ne tudna érvényesülni.

Igen, minden szexizmus ezek közül. Szexizmus, ha túl szexiek a női karakterek, szexizmus, ha nekem emiatt tetszik (vagy emiatt jobban tetszik) valami. Szexizmus, ha a tökéletes férfikarakterekkel nincs gond, de a tökéletes nőkkel igen. És még sorolhatnám. Sokminden szexizmus és van, amelyik káros, van amelyik nem, van amelyik természetes, van amelyik erőltetett... A lényeg, hogy kezeljünk mindent a helyén és akkor tudunk csak tovább lépni, hogy változtatunk, vagy elfogadjuk, hogy nem kell változtatni, mert jó úgy ahogy van. Ezért is vagyok kíváncsi, miért van ez a jelenség, hogy sok férfit nem érdekelnek női főszereplős történetek.

Rátapintottál a lényegre. Az a probléma a szexizmussal, hogy mindenki mindenre rá akarja sütni, és szinte teljesen elveszítette már a súlyát és a jelentését. Ha elfogadjuk ezt az érvelést, és végigvisszük, kb. ott lyukadunk ki, hogy a nemek létezése szexizmus. Progresszívebb helyeken tagadják is a nemek különbözőségét.


Ez bár korábbi idézet, de ezzel meg végképp nem értek egyet, mert nem tudom, hogy értetted, de nekem az jön le ebből, hogy feminim, esetleg biszexuális hajlam kell hozzá, ami elég durva nézőpont. Ráadásul lehet, hogy van olyan, akire igaz, de pl. rám egyáltalán nem jellemző. A Kinsey skálán is full 0-s vagyok és mégis legalább annyira bírom a női főszereplőket, mint a férfiakat, sőt videojátékokban, ha lehet választani női karaktert is, akkor férfi karaktert nem is irányítok soha :).
Szóval megint azt tudom csak mondani, hogy nem kell azonosulás. Sokkal fontosabb a jó írás, a szimpátia / együttérzés stb. amiket meg bármely nem, bármely nemmel szemben tanúsíthat mindenféle beállítottság nélkül. Szóval szerintem nem az beállítottság, hogy tetszik-e a más nemű főszereplős történet, hanem inkább önzés és sovinizmus (vagy akár az is lehet beállítottság, ha valaki kigyúrt férfiakat akar nézegetni), ha nem tetszik. De ez sem minden esetre igaz, szóval ne vegye senki beszólásnak vagy sértésnek.

Durva nézőpont lenne, de egyáltalán nem ezt mondtam. Úgy értettem, hogy kell hozzá egy beállítottság. Itt leírod részben a sajátodat, hát talán az kell, de ami biztos, hogy ez nem magától értetődő.

Azért egyértelműen kijelenteni, hogy nem kell azonosulás, elég meredek, nem? :D

És a kérdésem még mindig fenn áll: mi az oka, hogy kevésbé szereti sok pasi a nő főszereplős történeteket. És csak őszintén. Ez még önismereti tesztnek is jó lehet ;).

Tedd fel az ellenkező kérdést is, rögtön jobb a kiinduló helyzet, és a válasz az, hogy szexizmus. A te érvelésed szerint. Az enyém szerint, hogy a férfiak és a nők nem ugyanolyanok.

kevinkain

  • Kaméleon
  • **
  • Hozzászólások: 870
    • KevinKain
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #338 Dátum: 2018. Október 06. - 21:12:18 »
Én kifejezetten szeretem a női főszereplős sztorikat. Filmről nem tudok nyilatkozni, mert ott elég ritka, de az Alias sorozat mindig kedvencem volt, a Jessica Jonest is nagyon szeretem, videojátékban én is nőt választok, ha választhatok (kivétel Nathan Drake, mert ő akkora arc), a képregényekben pedig szeretem Amazont, a Ragadozókat, és legfőképpen a Póknőt. Nem azt mondom, hogy jobban szeretem, mint a többi képregényt, de egyértelműen nem az dönt, hogy férfi vagy nő a főszereplő, hanem az, hogy milyen az írás és a rajz. A Ragadozók női írója például vagy rendkívül jó író, vagy egyszerűen annyira női oldalról közelít meg minden (legapróbb) problémát is, ami számomra tök új, így érdekes. Vagy ott van Peter David, aki kifejezetten jól ír női karaktereket, lásd akár az X-Faktorbelieket, de elsősorban a Fallen Angel sorozatát.

Vagy George R. R. Martin és Joss Whedom. Nem is tudom melyikük mondta (azt hiszem George), mikor megkérdezték tőle, hogy hogy tud ilyen jó női karaktereket írni, mire a válasza valami olyasmi volt, hogy "egyszerűen csak embernek tekintem őket" :).

Amúgy én is hasonlóan vagyok a dolgokkal, ahogy te is leírtad :).

Konkrétan megfogalmaztad, nem is vettem magamra. Ha magamra veszem, meg sem próbálok komolyan válaszolni rá, csak a kényszerzubbonyt emlegetem. És nem általánosan, hanem konkrétan neked.

Ezt most nem értem: nem vetted magadra, ami abból jön le, hogyha magadra veszel valamit, akkor a kényszerzubbonyt emlegeted, miközben emlegetted a kényszerzubbonyt, vagyis elvileg magadra vetted, vagy mégse? :)

Azért írtam, amit írtam, mert képes voltál egy teljesen egyértelmű ügyben felhozni a szexizmust mint a legelső válasz, ami eszedbe juthat. Ez agyrém. Főleg annak tükrében, hogy a másik oldalról ugyanez ugyanígy igaz, névleg hogy a nők is minimális százalékban olvasnak férfi szuperhősöket. Igaz, utólag belátod, hogy az is szexizmus, de én meg azt mondom, hogy egyik sem szexizmus, hanem egy teljesen magától értetődő jelenség, mivel a két nem különbözik.

Látom, még mindig nem egyértelmű, hogy mit akartam mondani. Épp ezért mondtam, hogy sokszor ha valami szexizmus az se baj, mert mindenkinek minden egy kicsit mást jelent. Van aki szerint mindez felháborító szexizmus, és van, aki szerint ez egyáltalán nem is az (mint pl. te), és vannak olyanok, mint én, akik árnyalják a dolgokat, mert van, ami egyáltalán nem az, és van ami egyértelműen az, de a kettő között van egy szürke határ, ami olyan, hogy mindenkinek más. Számomra ez a határsáv olyan, hogy bár szexizmusnak nevezhető, de nincs a nagy részével baj, mert természetes, ösztönös, vagy alapvető, nem feltétlenül ártó szándékú valami, de mindezek ellenére nagyjából megértem (aktuális helyzettől adódik, hogy épp mennyire), ha valaki szerint ez már rossz, vagy ez még semmi.

Pszichológiai könyveket meg nem szeretek olvasni, mert azok jól megmondják a tutit, miközben én jobban szeretek gondolkoni, elmélkedni és rájönni dolgokra ezek, megfigyelések és esetekben beszélgetések, viták alapján.

Ha szórakozás címén nem követed az ösztönös érdeklődésedet, hanem azon agyalsz, hogy szexizmus-e nem szentelni elég figyelmet a Ragadozókra, akkor meglátásom szerint mindent rosszul csinálsz.

Vicces, hogy ezt pont nekem mondod, mert én mindig azt mondom, hogy nem érdekel, hogy mennyire tökéletes anatómiailag egy rajz, csak az, hogyha ránézek, tetszik-e, vagy ha női karakter, akkor szexis-e :).

Az a baj, hogy leragadtál a szexizmus kifejezésen, mert ez a szó valamiért benned erős ellenérzést vált ki. Nem érdekel, miért van ez, mert nem akarlak kipszichoanalizálni, de itt nem a kifejezésen van a hangsúly, hanem azon, amiről beszéltem, függetlenül attól, hogy szexizmusnak vesszük-e vagy sem.
Mondhatjuk, hogy nem szexizmus, de akkor is, ha valakit nem tud érdekelni valami, amiben női karakterek vannak a középpontban, akkor ő egy bizonyos szinten érdektelenebbnek, alsóbbrendűbbnek tartja a nőket.
És mielőtt félre értenél: nem mondom, hogy te ilyen vagy, mert millió oka lehet annak, hogyha valaki nem szereti a Ragadozókat, de ha konkrétan azért nem érdekel valakit, mert nők vannak benne a középpontban, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy az előbb felvetett állításom esetleg igaz lehet. És direkt nem mondom, hogy szexizmus, hímsovinizmus, vagy akármi is ez, hogy ne térjünk el megint a mondanivalómtól :).

A helyzet az, hogy az embereket a hasonlóságok hozzák össze és tartják össze. Mindenkinek ezer anekdotája van arról, hogy mennyire különbözik a legjobb barátaitól, a testvéreitől, a párjától vagy a szüleitől, de a jó kapcsolatok alapja, hogy elég nagynak kell lennie a hasonlóságnak ahhoz, hogy a különbségek ne tudjanak szétválasztani. Ugyanez igaz a hőseinkre.

Tény, ebben igazad van, ezt nem is vitattam. Sőt, Ms. Marvel sokkal jobban hasonlít rám személyiségileg, mint Pókember, szóval valószínűleg azért tetszettek jobban a történetei.
Azonban ez a mondatod is a korábbi felvetésem bizonyítja, miszerint ha valakit nem érdekelnek a női karakterek, akkor a nőket alapvetően annyira különbözőnek tartja saját magától, hogy az már nem... hogy is mondjam... kedves dolog a nőkre nézve :).

Goku jóságán is szeretnek vitatkozni a fanatikusok, hogy mennyiben egy önző gyökér, aki csak azért harcol, mert élvezi, és semmi más nem érdekli. Az biztos, hogy gonoszság nincs benne.

Igen, épp ezért olyan jó író Toriyama, mert fel tudja fogni (sok amerikai képregényíróval ellentétben), hogy a jó egyszerűen csak a gonosz ellentéte, és nem a tökéletes erkölcsi mintaképé, meg a hibátlan személyiségé :).
Meg szerintem sokkal nagyobb önzés a saját bűntudatunk védelmében életben hagyni gyilkosokat és ártatlanokat veszélybe sodorni, mint gyilkolni másokért ;).

Elég gyakori történet, ez lényegében a komplett genderkutatás alapja. Senki nem mondja, hogy minden férfi vagy minden nő egyforma lenne. Mégis vannak különbségek, amik általánosságban megvannak, és ezek nagy része elég jól behatárolhatóan biológiai hátterű.

Ez így van, ez persze tény. A gond viszont ott kezdődik, ha nem az alapján ítélünk meg valakit, hogy milyen (mindenféle szempontokból), hanem az alapján már alapból bekategorizáljuk, hogy milyen nemű.

És nyilván azt is láttad a videóban, hogy senki nem tépte ki a kiscsaj kezéből a fiúknak szánt legó szettet, úgyhogy nem kell félni attól, hogy ne tudna érvényesülni.

Én is legalább annyira nem szeretem a női egyenjogúságért folytatott eltúlzott kampányokat és álszentkedéseket, amennyire te, mert közel sincsenek annyira elnyomva a nők manapság, mint régen, szóval a mai dolgokkal sokszor durván túlzásba esnek. De ez a videó nem is kampányolt, csak elgondolkodtatott, és arra igen jó volt :)


Azért egyértelműen kijelenteni, hogy nem kell azonosulás, elég meredek, nem? :D

Nem jelentettem ki ilyesmit, csak mondtam, hogy azonosulás nélkül is lehet együtt érezni másokkal.

Bár elgondolkodtató, hogy az együttérzés és az azonosulás mennyire együtt vagy ép különálló fogalmak. A lényeget azonban még mindig tartom: ha valaki nem tud együttérezni/azonosulni egy más nemű/más etnikumú/más fajba tartozó élőlénnyel, vagy más akárkivel vagy mivel, akkor ott a háttérben annak a más kategóriának a lenézése, alsóbbrendűbbnek tartása, vagy akár gyűlölete van a háttérben az esetek legalább 90%-ában.

Tedd fel az ellenkező kérdést is, rögtön jobb a kiinduló helyzet, és a válasz az, hogy szexizmus. A te érvelésed szerint. Az enyém szerint, hogy a férfiak és a nők nem ugyanolyanok.

Hagyjuk már a "szexizmus" szót, főleg, hogy sosem jelentettem ki semmiről, hogy szexizmus, csak feltettem a kérdést, hogy mi az oka ennek a jelenségnek, és a kérdés mellé odatettem, hogy "talán a szexizmus", ami szót azért használtam, mert könnyebb egy szót mondani, amit mindenki ismer, minthogy körbe írni a fogalmat. Bár lehet mégsem mindenki ismeri a "szexizmus" szó jelentését, mert tény, hogy nem ugyan olyanok a férfiak és a nők, de attól, hogy különböznek még nem lesz belőle szexizmus. A szexizmus azt jelenti, hogy lenézzük a másik nemet, úgy ahogy a rasszizmus a másik rasszt nézi le. Persze az, hogy nem olvasunk egy képregényt "szexizmus"-ból az persze nem káros, vagy nem árt senkinek, de ha valaki alapból "szexista", akkor jobb, ha rájön ilyan apróságokban, minthogy ez a dolog elfajuljon és valóban káros szexizmus alakuljon ki belőle idővel, mert szinte minden rossz dolog ilyen apróságokkal kezdődik, amik még nem azok, de majd azok lesznek.

A kijelentésed akkor lenne igaz, ha azon vitáznánk, hogy miért nem szeretik a pasik a brazil szappanoperákat? Mert különböznek a nőktől és más az érdeklődésük. De hogy miért nem szeretik bizonyos képregényrajongók a női főszereplős képregényeket, az már egy jóval komplikáltabb és kínosabb kérdés. Vajon azért, mert lenézik a nőket és nem tudja érdekelni őt, hogy mi van egy nővel? Vagy esetleg más oka van? Ez volt az egész alapfeltevésem, amire komolyan érdekelne a válasz, csak sajnos, aki benne van, az nem fogja elismerni, aki meg nincs az meg nem tudja jobban, mint én, szóval lehet nem is lehetne ebben bármire is jutni :).

kaine

  • Adminisztrátor
  • Pókfej
  • *
  • Hozzászólások: 30522
Re:Gotham City: Ragadozók
« Válasz #339 Dátum: 2018. Október 06. - 21:44:36 »
Egy konkrét példát tudok innen a fórumról: valaki azért nem szerette, mert nem tudja elképzelni nőkről, hogy ilyen jó harcosok lennének, hogy a 150 kilós pasikat is agyonverik, átdobják, stb. Vagyis hiteltelennek tűntek számára. Ezzel ugyan nem értek egyet, mert ismerek jó női harcosokat, de tény, hogy én például képtelen vagyok megnézni olyan harcművészeti filmeket, ahol gyerekek a főszereplők, és hasonló okokból.
Még egy ok lehet ugyanaz, mint a való életben: hogy a fiúkat hidegen hagyják azok, amik tipikusan női dolgok, mint a körömfestés, a mit vegyünk fel, és hasonlók, márpedig ezekből van pár a Ragadozókban is.