Én is 7-8 évesen kaptam az első képregényemet, de már nem emlékszem, hogy mi volt az (talán Miki Egér vagy Bobo.) De azt tudom, hogy az első Pókemberem a régi CsP 2.száma volt (az első valamiért kimaradt, de azóta azt is pótoltam
). Abban az időben (80-as évek vége, 90-es évek legeleje) főként a fiatalabbaknak szóló képregényeket gyűjtöttem, úgy mint: Bobo, Góliát, Berci (mert biz ilyen is volt), Miki Egér, de volt többek közt Alf, Flistones, Rózsaszín Párduc magazinom is. A Pókembert a 38.számtól kezdem rendszeresen vásárolni (addig is volt több számom is belőle, de igazi rajongója akkor lettem a hálószövőnek). Attól kezdve, ha a belvárosban jártam szinte mindig vettem (vagyis kaptam) valamilyen szuperhősös képregényt, ami éppen megjelent. Megszállottan gyűjtöttem többek közt a Fantomot, a Supermant, a Batmant, az X-Men-t ill. a Transformerst is. Emlékszem lefekvés előtt mindig a párnám alá raktam a legfrissebb számokat, nehogy bajuk legyen éjszaka
.
Szóval akkortól kezdve mindig megvettem a CsP-t egészen a kb.90-91.-ik számig. Ott valahogy úgy gondoltam, hogy elég felnőtt vagyok ahhoz, hogy ne vásároljak képregényt - mondjuk addigra már csak a Póki maradt, a többi kedvencem megszűnt- , de úgy látszik tévedtem, mert most 31 évesen még előfizető is lettem. Azóta már a hiányzó CsP v1 hiányzó számait is sikeresen beszereztem különböző forrásokból.
(Meg is van mind a 127
).