Éljen a nosztalgia!
Édesapám mind a mai napig nagyon szereti Rejtő írásait, így az első képregényem valamelyik Rejtő-füzet lehetett. Aztán persze Bobó-Góliát (tényleg, emlékeztek azokra az albumokra vagy mikre, amikben voltak rejtvények, meg órarend, meg persze képregény,de fényes lapon, ami iszonyat menő volt akkoriban), viszont a Pókember volt egyértelműen a vízválasztó. A nyolcvanas évek közepe-vége fele a szüleim elvittek egy antikváriumba, ahol zsír új német nyelvű Marvel zsebkönyveket árultak (
). Az öcsémmel külön-külön kaptunk egy Pókembert, ami nagyon megtetszett, így mikor magyarul megjelent az első szám, addigra már ismertem a figurát (az Alfa magazin nekem kimaradt, csak évekkel később olvastam, és borzasztónak éreztem a fordítást, pl. Mr. Ivanson (
), és a rajza se tetszett sosem). Érdekes módon az első Pókember után jó ideig nem kaptam egyetlen számot sem, ma már nem tudom, miért? Viszont egyszer a fodrásztól hazafele jövet útba esett egy újságos, ahol megláttam azt a borítót, amin Pókember a vészmanó maszkját kitartja a vízből... Imádtam én is a Vészmanós történeteket, és akkor megint volt egy nagyobb gyűjtési hullám (korábbi számok megrendelése, előfizetés), ami majd csak a 60-ik szám környékén hagyott alább. Abból az időszakból még mai is sok szám hiányzik. Majd a 90-es számok környékén tértem vissza, és utána a sorozat megszűnéséig előfizető voltam. Amikor megszűnt, akkor én is jól megsértődtem
, és a V2-t nem is vettem (mondjuk azt a rajz és a történetek miatt).
Persze közben nekem is volt Marvel Extra (imádtam a Vasemberes történetet, meg az Angyalokat), Batman, X-Men, X-akták, Spawn, stb. Érdekes módon mióta jobban megengedhetem magamnak a gyűjtést (nagyjából 5-6 éve), azóta megint jobban érdekelnek a képregények. Persze ebben szerepe volt annak is, hogy egy pár évvel ezelőtt megint felpezsdült piac.