Szerintem ezt a legkevésbé sem mutatta be az író, mutatott pár figurát tőle, de ha nem lett volna a történetben, akkor hidd el, hogy senkinek sem hiányzott volna, annyira nem volt súlya a karakterének.
Nem volt súlya a karakterének?! Az ő létezése akadályozta meg éveken keresztül a harmadik világháború kitörését, mikor a szovjetek gyanítani kezdték, hogy elment, rögtön megkezdték a hadműveleteiket (semleges országok lerohanásával (Afganisztán)). Szerintem egy világháború feltartása épp elég nagy súly.
Vagy ha írói szempontból érted, akkor is szükséges karakter volt, hogy a hideg racionalitás ellensúlyozza a többiek (pl. Daniel) érzelmességét.
A bemutatására pedig egy egész füzetet szánt Moore (szerintem ez a rész az egyik legjobb a Watchmenből). Nem a konkrét események voltak a fontosak, sokkal inkább, ahogy elmesélte. Én is úgy éreztem olvasás közben, mint Manhattan, aki az összes időpillanatot egyszerre látja. A jövője tehát kőbe vésett, mert
tudja, hogy így van, legfeljebb nem látja mindig előre (tachionok). A kérdés nyilvánvalóan adja magát, hogy ha fix a jövőnk, megéri-e bárhogy is próbálkozni az alakításával. A karakterének az egyik lényege ennek a kérdésnek a felvetése (sok másik mellett). Egy háborús világban ez egy fontos probléma. Szerinted nem?