Mert ez most azért nagy szám, mert realisztikusabb, mint a többi szuperhős sztori?
Azért is.
Hát ha esetleg valaki felvilágosít, hogy mi az a zseniális amit hozzáadott, akkor elismerem. De én semmi extrát nem fedeztem fel benne. Semmi olyat, amilyet ne tudott volna akár JMS, JMD, vagy még fénykorában Loeb is megírni. Semmi olyat nem láttam, ami kiemelné a filmet vagy a képregényt a középszerűségből.
A karakterkezelés, a történetmesélés
módja, az, hogy nem rágnak mindent az olvasó/néző szájába, a szimbólumrendszer, a képregényben minden egyes panelen elrejtett rengeteg előre- és visszautalás.
Egész végig egyfajta James Bond érzésem támadt tőle, annyira egysíkú volt a történet.
Erre nem tudok mit mondani, soha nem láttam semmilyen James Bond-filmet.
A karakterek laposak, igazán semmit nem tudunk meg róluk, amitől jobban megismerhetnénk őket. Egy kicsit bepillantást nyerünk a múltjukba, de semmi több.
De a jellemükről mindent megtudunk, és ez épp elég. Az alapkoncepció pedig az volt, hogy a szereplők
valódi személyiségtípusokat kapjanak, így ha te a hihetetlen, de a valóságban nem előforduló karakterekhez szoktál, akkor bizony laposnak tűnik. Én viszont élveztem, hogy a valóságban előforduló személyiségtípusokat helyezett Moore ilyen fejre állt környezetbe (ami 20 évvel ezelőtt, a mű születésekor sokkal hatásosabb volt).
Ozymandiasról meg ne is beszéljünk. Na ő aztán egy tipikus James Bond ellenség, egy alak, aki tök hülye indokokkal és célokkal igyekszik világuralomra törni. Jó persze nála a végcél nem pontosan ez volt, de akkor is egy ilyen skatujába került a karakter.
Milyen világuralom? A célja a Föld jobbá tétele volt, amit, ha Rorschach nem adta volna be a szerkesztőségbe a naplóját, el is ért volna.
Dr. Manhattan inkább csak a bránerkirálynak volt a filmben (ezt nem kellett volna ennyire erőltetni a filmben), innentől kezdve a karakter komolytalannak tünt szerintem.
Na igen, az már szánalmas volt.
Nem értem, miért akad ki valaki ennyire egy faszon. Ott volt. Van neki. És? Szerintem az lett volna szánalmas, ha minden lehetséges módon, izzadva próbálták volna kitakarni. (Ez egyébként ugye leesett, hogy Manhattan ruhamennyiségének folyamatosa csökkenése az emberiségtől való távolodását szimbolizálta? Ebből adódik, hogy kell a teljes távolságot megjeleníteni.)
De egyébként Rosszsár-ról nekem is folyamatosan a Megtorló járt az eszembe.
Nekem Batman (Moore említette is valahol, hogyha Batman létezne a valóságban, ilyennek képzelné el).
A többi szereplőben sem éreztem semmi eredetiséget. Ezért is mondtam, hogy egyáltalán nincsenek kidolgozva a karakterek.
Lásd fentebb. Nagyon is kidolgozottak, csak úgy tűnik, neked nem jön be az alapkoncepció. Van ez így.
Dr Manhattanről pedig mint komolyabb intelligencia még csak fel sem merült. Mert annyira logikátlan dolgokat művelt, hogy az már fájdalmas volt. Köztük a legvégén Rosszsár kivégzése. Most komolyan, annak mi értelme volt? Semmi logika nem volt benne.
Te ott becsukott szemmel nézted a filmet?
Azért, hogy Ozymandias tetteinek nyilvánosságra hozásával ne boríthassa fel a nehezen elért békét. Ennek ellenére a béke sorsát nem ilyen nagy tettek döntik el, hanem hogy egy újság jelentéktelen munkatársa épp kihúzza-e Rorschach naplóját vagy sem. Ezt tekintheted úgy is, hogy a "nagy dolgokat" sokszor a véletlen határozza meg. Ez például egy olyan dolog, ami miatt nekem tetszik a film.
A főgonosz életben maradhat, de a másik aki el akarja mondani, az nem? Ennyi erővel O-t is megölhette volna, hogy bűnhődjön azért amiért milliókat megölt. Mivel senki nem tudja, hogy mi is történt valójában, senki nem is hiányolta volna.
Egyrészt nem volt főgonosz, mivel nem volt gonosz (egy újabb pont, ami miatt tetszik a mű, hogy nincs benne klasszikus értelemben vett főgonosz).
Szóval ettől csak egy hatalmas vicc lett a Doki, csak röhögni sem lehet rajta. Az a rész, amikor a tyúkkal beszélget a Marson meg már túlmegy józan észen. Ó, hogy két nem igazán nemes szülőtől születhet tökéles gyerek? Oda ne rohanjak. Ez aztán a világrengető felfedezés.
Látom, itt a füled is becsuktad.
A felfedezése az emberi élet összetettsége és csodálatossága volt. És mivel eddig tisztán materialista szempontból tekintett az emberekre (és az emberiségre), neki ez nagy felfedezés.
Majd a rosszfiú kinyír kb 15 millió embert, a világbéke bekövetkezik, mindenki happy
Majd a vászon előtt nem szájbarágást váró néző belegondol, hogy ez a béke vajon meddig tart, mennyire törékeny, és rájön, hogy valószínűleg hamarosan ismét hidegháborús helyzet fog bekövetkezni.