Flood.(oly rég volt már tudományos téma).
talán jó lenne egy tudományos topic is...hisz itt okos emberek vannak.
Mindenesetre ezt nyomom offba...
http://www.sg.hu/cikkek/53490/e_t_lenni_vagy_nem_lenniItt egy cikk, olvassátok el érdekes.
Van itt gépészmérnök, és főleg biokémikus, meg miegymás is, szóval csupa okos ember, remélem tudtok válaszolni az ügyes-bajos kérdéseimre.
Nekem ebből a cikkből csak az jön le meint, hogy ugyan létezhet elvileg élet akárhol, de ha az nem hasonló a földihez, akkor elég fejletlen sajnos.
Viszont két dolog nem megy a fejembe...
"egyre több bizonyíték utal arra, hogy az életnek nincs szüksége vízre. Az ipari kemikáliákat előállító mérnökök elsőkézből tapasztalhatják, hogy a nélkülözhetetlen biológiai katalizátorok szénhidrogén folyadékokban is képesek kifejteni hatásukat. A víz nem minden tulajdonsága egyedi; több más folyadék, mint például a hidrogén-fluorid, a kénsav, az ammónia, de még a hidrogén-peroxid is szállítja a a sejtek tápanyag-emésztéséhez nélkülözhetetlen kémiai reakcióit segítő hidrogéniont, akárcsak a víz"
Ez így igaz, hisz az összes említett vegyület képes a proton leadására avagy felvételére, ezáltal szállítására is. De ilyen alapon az összes szervetlen bázis(Brönstedt elméletétől most eltekintünk) és sav képes a hidrogénion szállítására, nem csak a felsoroltak. Ráadásul, a közeg ph-ja meghatározó egy életforma számára. Pl. a gombák kedvelik a savas közeget, míg a baktériumok a savasat(általában). vagyis ezek a vegyületek változtatnak a ph-n, míg a víz NEM. Most akkr hogy is van ez?
"Az élet számára alkalmas folyadékok közül talán a szén-dioxid a legfurcsább. A Földön gáz halmazállapotban fordul elő, de ha feltornásszuk a nyomást 90 atmoszféráig, ami a Neptunuszon vagy a Vénuszon tapasztalható, a CO2 egy kvázi-folyadékállapotba zuhan, amit a kémikusok szuperkritikusnak neveznek. Ha ezt a szuperkritikus CO2-t egy edénybe helyezzük, akkor ugyanolyan nehéznek tűnik, mint a víz, ha viszont belevetnénk magunkat egy ilyennel telített medencébe, akkor olyan érzésünk lenne mintha a levegőben úsznánk, mivel molekulái nem kötődnek olyan szorosan egymáshoz, mint a legtöbb folyadéké. A mérnökök ebben a folyadékban is letesztelték az enzimeket, melyek ugyanolyan hatékonysággal működtek mint hexánban vagy éterben."
Ezt sem értem. Még az egyetemi jegyzetekben is úgy szerepel, hogy a szén-dioxid bizonyos hőmérséklet alatt, gázból szilárd anyaggá válik, ez azúgynevezett szárazjég. Azért szárazjég, mert a Co2 szublimál, vagyis nincs átmenei állapot(folyékony) a szilárd és gáz halmazállapot között. Nem értem, akkor hogy lehet folyékony halmazállapotú a szén-dioxid.
