Ezek a dolgok sosem az alkotókról szólnak. Azok a magánkiadások. Nem véletlenül létezik az "éhező művész" kifejezés. Aki ragaszkodik a saját elképzeléseihez, és nem enged belőle, az magának kell, hogy csinálja. Ha viszont nincs mögötte valami nagy, akkor megélni sem fog belőle. Minden a kompromisszumokról szól.
A kiadó és az alkotó között természetes, hogy kell lennie kompromisszumnak, de ha egy másik kiadó vesz át tőlük dolgokat és a kész dolgokat alakítja át vagy vágja meg, azzal az eredeti kiadó hírnevét is csorbítja. Ha az eredeti kiadó vág ki valamit, mert 24 oldal kell és 25 van, akkor a vágott lesz a teljes mű (mert ott az alkotónak kellett volna betartani a szabályokat), míg a későbbi vágásoknál már csak megvágott műről beszélhetünk.
A fogyasztóvédelem a nevével ellentétben sosem a fogyasztók érdekeit védi. Csak egy újabb adó más néven. Hívd fel őket egyszer valami reklamációval. Nem érdekli őket.
Tudom, sajnos. Manapság minden állami dolog így működik: azt hazudják, az átlagember érdekeit védik, miközben csak egy újabb fegyvert adnak a korrupt szuper-gazdag legfelsőbb rétegnek.
Azért ne hidd, hogy náluk belesz*rtak mindenbe. Nem is lehetett, annyi képregénnyel egyszerre. Csak akkor még tényleg jóval nehezebb volt, mint most. Ha nem küldtek el egy oldalt, akkor nem az volt, hogy másnapra itt van, mert elküldik a neten. Levelezés, posta, máris két hét csúszás a megjelenéssel. Mérlegelni kell, hogy melyik a fontosabb, és rendszerint a határidő győz. Ha nem volt meg a szerkesztőségnek az a bizonyos oldal más képregényben, akkor meg voltak lőve. Volt, hogy én adtam nekik a gyűjteményemből szkennelni képregényeket - például a 107-es szám borítóját, de belső oldalakhoz rengeteg mást is.
Egy szóval se mondtam, hogy ők belesz@rtak, vagy könnyű dolguk volt. Sőt, miután tisztázódtak, hogy milyen egyéb okokból lettek vágások, úgy el is ismertem, hogy legtöbb esetben vagy nem tehettek róla, vagy indokolt volt.
És még ez sem ilyen egyszerű. 
Te elvesztettél pár munkát, kiesett egy kis zsé, de attól még továbbra is vállalkozó maradtál, jött más megrendelés. A kiadásnál viszont, ha elvesztesz "pár" olvasót, akkor megszűnik a lap, nincs tovább. Nem arról van szó, hogy kisebb a nyereség, hanem arról, hogy bukta jön. Itt akkor is van rengeteg költség, ha kevesen veszik meg az újságot, míg a vállalkozó legfeljebb otthon ül és tévét néz, ha nincs megrendelés, legfeljebb a járulékokat bukja (persze az is rengeteg, de ebbe bele se menjünk).
A járulékok azért elég magasak egy kezdő vállakozó számára. Volt ismerősöm, aki hónapokig próbálkozott és a járulékokat is alig tudta kitermelni, nemhogy még hasznot szerezni. Plusz volt olyan megrendelő, aki azt mondta, ha beválok akár havi több megrendelést is hozna (szinte csak belőle is megélhettem volna), de végül semmi nem lett belőle mert tisztességesen elmondtam, hogy azért dolgozok olcsón, mert nem vagyok profi és ennek tudatában bízzon meg.
Bár később rájöttem, hogy teljesen mindegy mennyibe kerül egy szolgáltatás, a megrendelő 100 %-ot vár el. Hiába csinál meg valaki valamit 3-ad vagy negyed áron, a megrendelő ugyan úgy beleköt minden apróságba. Még ha a szolgáltatás amúgy tökéletes eredményt nyújt, akkor is variálnak és bonyolítgatnak. Ezért is vagyok úgy vele, hogy valami inkább legyen drágább, de tökéletes, mint olcsóbb, de olyan dolgokkal, amikbe bele lehet kötni.
De a lényeg, hogy én nem szidtam a Kingpint, sőt
. A Semicet meg csak abban az esetben szidtam, ha ők pusztán extra profitért vagy spórolásból vágtak ki valamit. Ha oldalismétlést vágtak ki, vagy a postán elveszett oldal maradt ki, ha alapból vágott tartalmat hagytak ki, vagy esetleg kiadásra nem kerülő történetekre való utalást vágtak, akkor az mind érthető, jogos, vagy nem az ő hibájuk. Azt meg egy szóval se mondtam, hogy a képregénykiadás könnyű lenne, még manapság se, nemhogy anno. Szóval remélem nem sértődött meg senki
.
