Érdekességek

[Silver]

úgyse ismerte senki személyesen.

De amit életében alkotott, és amit maga után hagyott, azt igen! És az a maradandó!

Ez teljesen igaz, és csináljanak az alkotónak egy emlékmúzeumot, egy szobrot, egy kiállítást, egy emléktúrát, bármit, de egy újratemetésben szerintem nincs semmi pozitív.

Nem is kell hogy + legyen. De ha valakit méltatlanul, esetleg megalázóan, netán szándékosan megalázóan (Nagy Imre) temettek el azért megérdemel egy méltó újra temetést. (pláne ha tett le valamit az asztalra)

[kaine]

GG: gesztusnak szép, valóban. 

De ha valakit méltatlanul, esetleg megalázóan, netán szándékosan megalázóan (Nagy Imre) temettek el azért megérdemel egy méltó újra temetést.

Mit értesz az alatt, hogy "megérdemel"? Halottnak a csók... Talán Nagy Imrének még élnek hozzátartozói, nála még oké. Bár... na de ez politika, ne menjünk bele. 

[grey gargoyle]

Nem is kell hogy + legyen. De ha valakit méltatlanul, esetleg megalázóan, netán szándékosan megalázóan (Nagy Imre) temettek el azért megérdemel egy méltó újra temetést. (pláne ha tett le valamit az asztalra)

Teljesen igazad van, azt hiszem, Kossuthot is és Kabost is újra temették (nem 100%). Ők olyanok, akikre a legtöbb magyar máig szivesen emlékszik vissza annak ellenére, hogy nem volt a rokona.

[Ju]

Egyetértek azzal, amit kaine mondott, egy újratemetés nem ér semmit, csak hírverésnek jó, utána meg lengethetik a farkukat, hogy most milyen nagy jót tettek. Röviden:
Ha az alkotásai előtt tisztelegnek, akkor azokat állítsák ki és azokra emlékezzenek. Egy temetés az emberről szól, és azoknak jelent valamit, akik ismerték az embert, mindenki másnak legyen elég az, amit alkotott.

Mint ahogy egy versnél is az a lényeg, hogy neked mit mond, az, hogy tisztelsz egy alkotást, nem jelenti, hogy tiszteled az alkotóját. Nem is tudsz róla emberileg semmit, hogyan tisztelhetnéd?

[grey gargoyle]

Arra nem is gondolsz, hogy ez nem csak faroklengetés céljából történhet.
Történelmi személyiségekről van szó, egy nemzet nem azért temet újra valakit, mert hogy de aranyos meg rendes ember, volt, hanem azért, mert büszkék vagyunk rá. Egy újratemetésnek a hírverésen kívül mindig van más célja is. (sokszor az, hogy külföldön halt meg.)

440 éve meghalt dobó istván, nem a családja miatt temetjük újra, hanem azért mert tiszteljük, és mi akarunk emlékezni rá.
http://mult-kor.hu/20080629_ujratemettek_dobo_istvan_maradvanyait
ittvan mégegy, neki ittvan a helye, nem valami más országban:
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2087&articleID=232158&ctag=articlelist&iid=1
és ittvan még Kabos is:
http://www.pepita-magazin.hu/portal/page/portal/Nembulvar/Tartkez/Cikkek/7A811030B63B4FFA9AF4ECB4A62D8D00

Továbbá: Kossuth Lajos, Batthyány Lajost
http://www.tankonyvtar.hu/historia-1989-03/historia-1989-03-kossuth

[Ju]

Az, hogy büszkék vagyunk rá, még nem jelenti, hogy újra el kellene temetni. Szerintem nem az számít egy ember megítélésében, hogy hol van eltemetve, mert ez semmit nem mond el róla, az emberről, akire annyira büszkék vagyunk. A temetésnek és a sírjának nincs köze az életéhez.  De te már áttértél olyan emberekre, akikre a cselekedeteik miatt büszkék. Árnyalatnyi különbség, de azért mégsem ugyanaz. Ha az ember életműve előtt akarunk tiszteletet tenni, annak jobb módja lenne terjeszteni, hogy mit csinált, miért is vagyunk rá büszkék, nem pedig azzal sakkozni, hogy hol van eltemetve.

[grey gargoyle]

A lényeg, hogy ezekre az emberekre emlékezni szeretne az utókor, és ha én szeretnék elzarándokolni a sírjához, akkor, az tükrözze azt, hogy tényleg egy tiszteletre méltó, megbecsült ember volt. Mert megérdemli.


--------------------
Kieg:
Had idézzem Bent:

Persze hogy megérdemlik, mert a végtisztesség kijár mindenkinek,

Vegyük Kabost pl. Szerinted, igazságos az, hogy őneki egy elírt sírban kell nyugodnia new yerseiben? Mikor még a végakarata is az volt, hogy itthon szeretne meghalni. Becsülöm azt az embert aki utánnajárt, és kiharcolta, hogy itt Magyarországon legyen az, akire itt emlékszünk szívesen.

[Ju]

Grey, úgy látszik, mi sosem értünk egyet. Egy emlékmű szerintem jobban kifejezi, mit alkotott az az ember, akit tisztelünk ezért. Innen megint az jön, hogy elzarándokolhatsz egy emlékműhöz is, nem az a lényeg, hogy az egy sír legyen. Mert azt tiszteljük, amit ő létrehozott, nem a csontjait. Ez az én véleményem, a tiéd meg nem ez, baromi unalmas lenne mindenben egyetérteni, és nem lenne miről beszélni.
Összevont üzenet ideje: 2009. október 13. - 11:47:19

Vegyük Kabost pl. Szerinted, igazságos az, hogy őneki egy elírt sírban kell nyugodnia new yerseiben?

Szerintem Kabosnak édes mindegy, hol nyugszik. Attól, hogy hol van a sírja, nem lesz neki jobb vagy rosszabb helyzete a mennyben, nirvanaban, vagy akárhol. Nem hiszem, hogy ez számít.

[grey gargoyle]

Szerintem Kabosnak édes mindegy, hol nyugszik. Attól, hogy hol van a sírja, nem lesz neki jobb vagy rosszabb helyzete a mennyben, nirvanaban, vagy akárhol. Nem hiszem, hogy ez számít.

Basszus. Persze, hogy neki mindegy! Nem is ezt írtam, vagy legalábbis nem ez volt a lényege. Egy nemzet szerette, és még manapság is sokan imádják, méghozzá, azért, amilyen volt.
nem is ragozom tovább, mert mostmár úgyis csak elbeszélnénk egymás mellett.   

[kaine]

Én is kitartok az álláspontom (és Ju) mellett. Jól megfogalmazta: nem a csontjai számítanak (ha egyáltalán azok megvannak még), hanem maga az emlékezés. Bár talán az ellátogató kicsit közelebb érezheti magát az elhunythoz, ha a (feltételezett) földi maradványainál áll (vagy nevezzük másképp: ott, ahol a híres ember legutoljára volt), ez magyarázná azt, hogy síremlékhez kimenni. Na de újratemetni? Szerintem ez messze nem ugyanaz. Kabos is fura példa, mert tényleg nagyon sokan szerették, de... én is tökre szerettem Hofit, mégse megyek ki a sírjához. Pedig ő itt van valahol.

[Silver]

GG jól mondja. Ha valaki méltatlan helyen és helyzetben nyugszik akkor megérdemli az újratemetést. Pl Nagy Imrét se azért mondtam mert politikus hanem mert azok a primitív alakok akik elkaparták (nincs rá jobb szó) megalázásként arcal lefelé temették el.
De fel lehet még hozni másokat is akik esetleg harcban estek el és később találtak meg.

Az már más kérdés hogy pár újra temetésnél felbukkannak olyan alakok akiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott...

[Ben Reilly]

én is tökre szerettem Hofit, mégse megyek ki a sírjához. Pedig ő itt van valahol.

Én találkoztam sok évvel ezelőtt Hofival egy önálló estje után amire a szüleimmel mentem, és kaptam tőle dedikált fotót meg egy barackot a buksi fejemre. Aztán mikor meghalt a keresztapámmal aki nagy rajongója mind a mai napig a sírját is meglátogattuk. Meg kell mondjam Hofi életében sokkal szórakoztatóbb volt mint holtában.

[kaine]

GG jól mondja. Ha valaki méltatlan helyen és helyzetben nyugszik akkor megérdemli az újratemetést. Pl Nagy Imrét se azért mondtam mert politikus hanem mert azok a primitív alakok akik elkaparták (nincs rá jobb szó) megalázásként arcal lefelé temették el.

Na de most mit teszünk jóvá (vagy jobbá) azzal, ha kikaparjuk és arccal fölfelé temetjük el? Alapból megbolygatjuk a sírhelyét (a nyugalmát, ha már itt tartunk), neki pedig ez már annyira, de annyira nem számít. Az a lényeg, hogy NEKI ezzel már nem teszünk jóvá semmit. Az ő élete ott lezárult, és ha a fejünk tetejére állunk, akkor se tudunk ezen változtatni semmit. Csak önillúzió, hogy ezzel megtiszteljük. Ezzel csak a saját lelkiismeretünket próbáljuk csillapítani, semmi mást. 

[grey gargoyle]

De fel lehet még hozni másokat is akik esetleg harcban estek el és később találtak meg.

Igen, ez tök jó példa, ha egy katona elesett a második világháborúban, és sose került elő a holtteste, akkor ott rohadjon meg ahol van? Nem. Legalább egy fejfát állítunk neki, jelképes újratemetésként. Ilyen sok falun vagy településen is van, hogy bizonyos háborúk, vagy szabadságharcok helyi áldozatainak, akik sose kerülhettek vissza szülőotthonukba, hogy méltó módon eltemessék őket, egy külön emlékművet állítanak. Mert nem mindig az számít, hogy a csontjai hol vannak, hanem hogy méltó módon megemlékezhessünk róla. Tök alapvető dolog a végtisztesség, nem is értelek titeket, ha a ti rokonotokról lenne szó, eszetekbe se jutna ilyesmi, hogy nem baj, hogy külföldön van eltemetve egy elírt sírban arccal lefelé.   

Az ő élete ott lezárult, és ha a fejünk tetejére állunk, akkor se tudunk ezen változtatni semmit. Csak önillúzió, hogy ezzel megtiszteljük. Ezzel csak a saját lelkiismeretünket próbáljuk csillapítani, semmi mást. 

Nem is akar senki változtatni azon, a halál az halál. De hidd el, hogy ez az illúzió sok embernek számít. Ez egy  olyan gesztus, amit csak méltányolni lehet, egyenértékű, bárminemű emlékművel, vagy kiállítással.

[kaine]

A fejfaállítás egészen más.  Az teljesen rendben van. Úgy van egy hely, ami kicsit személyre szabottabb a hozzátartozóknak. De nekem kicsit morbidnak tűnik továbbgondolni, hogy mondjuk egy kőgazdag ember végigkutattat egy tömegsírt, hogy egy rokonát dns alapján felkutasson, és a porladó csontjait elhozassa újratemetni. 

Tök alapvető dolog a végtisztesség, nem is értelek titeket, ha a ti rokonotokról lenne szó, eszetekbe se jutna ilyesmi, hogy nem baj, hogy külföldön van eltemetve egy elírt sírban arccal lefelé.

A végtisztesség nagyon más, mint egy újratemetés. A végtisztesség pozitív dolog, szinte minden értelemben. Szerintem alapvetően abban lehet a nézetkülönbségünk, hogy én nagyon ritkán járok temetőbe. Ahhoz, hogy eszembe jussanak a nemrég meghalt szüleim, nem kell, hogy ott álljak a fejfájuk mellett. Ha valakinek ehhez hozzátartozik a temetőbe kijárás, akkor érthető, hogy preferálja ezt a fajta eljárást. Sok családban hagyománynak számít a temetőbe járás, sőt, a beszélgetés a sírnál az elhunyttal. Még May néni is. 

[grey gargoyle]

Látod ebben teljes mértékben igazad van, mert a nagymamám tavaly hunyt el, és borzasztóan szerettem. És bár nem beszélgetek vele a sírjánál, de alapvető, hogy időnként kijárjak meglátogatni a sírját. Vagy ahogy te írtad, hagyomány.

[Ju]

A fejfa teljesen más dolog, az gyakorlatilag az, amit én is mondtam, egy emlékmű. De ehhez nem kell, hogy az ember csontjai is ott legyenek.

ha a ti rokonotokról lenne szó, eszetekbe se jutna ilyesmi, hogy nem baj, hogy külföldön van eltemetve egy elírt sírban arccal lefelé.

Őszinte leszek, ez a része nem baj, és senkinek se lesz jobb azzal, ha kiássák, megfordítják, visszaássák. Ilyen helyzetben inkább az zavarna, hogy annak a rokonnak mit kellett megélnie a halála előtt, ha ilyen "tiszteletlen"módon temették el. De neki már tökmindegy, hogy a halála után mi történik.

[grey gargoyle]

Ha neked mindegy, akkor csókolom. Nincs miről beszélnünk. De azt értsd meg, hogy ezzel nem mindenki van így!

Ilyen helyzetben inkább az zavarna, hogy annak a rokonnak mit kellett megélnie a halála előtt, ha ilyen "tiszteletlen"módon temették el.

Vidd tovább ezt a gondolatot, másokat is zavar ez, csak valakik ezt így akarják kifejezni, hogy egy méltó sírhelyet kreálnak, mégha nincsenek is ott a csontjai.

(nem értem miért ragadsz le mindig a csontoknál? )

[Silver]

Egyetértek. Ha valaki arccal a föld felé temetne el visszatérnék és jól seggbe rúgnám... Főleg keresztény kultúrközben nagyon durva sértés az elhunyt-al szemben. Én azt nem értem ezen mit nem értetek ? 

Majd elintézem hogy ti is arccal lefelé nyugodjatok... 

[Ben Reilly]

Egyetértek. Ha valaki arccal a föld felé temetne el visszatérnék és jól seggbe rúgnám... Főleg keresztény kultúrközben nagyon durva sértés az elhunyt-al szemben.

Tévedés. A zsidó és izraelita hitvilágban számít sértésnek ha az elhunytat arccal lefelé temetik el.