Azért, mert ha Amerikát nézed, ott mi jelenik meg mostanában? SZuperhősös, azon belül van humoros, van akciós, van enyhén erotikus, van sötét, komor hős, van vidám, vicces hős, van dögunalmas hős és ezek tetszőleges kombinációi csapatokban. Ez egy behatárolt dolog, hiába próbálják átlag ötévente megújítani.
Aztán meleltte... némi fantasy, egy kevés sci-fi, kevés retro-sci-fi, pár vadnyugati, egykét-krimi, kis noiros krimi, némi klasszikus irodalmi adaptáció, és ennyi. Már kalandképregények, klasszikus kalandtörténetek sincsenek. Meg persze van egy rakás művészeti képregény, amik tényleg inkább művészeti értéket próbálnak képviselni, mintsem valami zsánerben szórakoztatni (mondjuk ezzel nincs is baj, honfitól reménykedem, hogy ki tudok könyörögni egy ilyet egy olvasás erejéig). Európában már jobb a helyzet, itt van középkori fantasytől politikai thrilleren és klasszikus sci-fin át rajzfilmszerű humorig szinte minden, de egy misztikus történetet már alig lehet találni, a sci-fi is inkább az európai hagyományokat követi, a japánok lélekbúvárkodó történetei, a simán csak a fantázia határát feszegető, cselekményes sztorijai (azért valljuk be, nem véletlen, hogy Japánban készül egy "Final" Fantasy nevű sorozat, ami rá is szolgál a nevére, részenként komplexebb világokat hajigálnak össze, mint egy nyugati szerepjáték-univerzum, ami évtizedekig készülget néha), a sima robotos akciók, a teljesen a mágia birodalmában játszódó történetek (amire példát én legutoljára nyugatról csak a Smaxet tudom felhozni) és még ki tudja, mi minden, csak ott van. Egyszerűen ott mindenféle sztorit megjelentetnek, mert nem kell attól tartani, hogy jaj, ez most nem divat és egyetlen kiadó se vállalja be. Valaki úgyis be fogja, ha valamennyire is használható anyag. De hogy akár az animéket említsük, nemrég lenyomtam a teljes Code: Geasst, és én egyáltalán enm tudnék Nyugatról egy ennyire összetett, enynire komoly stratégiai érzéket követelő csatákat (és sokat!), ennyire komplex karakterizálást, ennyire hosszútávú terveket felvonultató, ennyire bonyolult indítékokat felsorakoztató történetet a filmek, könyvek vagy képregények világából. Valahogy a japánok hajlamosak fogni egy ötletet, és nem húsz év, hanem húsz kötet alatt mindent kipasszírozni belőle, amíg lehet, mert tudják, hogy nem kell attól tartaniuk, hogy évekig nem jön még egy ilyen jó, tehát addig kell húzni, amíg lehet, hanem lesz hamarosan egy másik, szóval inkább ezt kell tökéletesre csiszolni az alkotók képességei szerint. Még akkor is, ha mondjuk egy több évtizedes sorozatról van szó, mint teszem azt a Gundam vagy a Macross (amiknek a legújabb sorozatai is közönség- és szakmai díjasak voltak, tehát lehet nagyon régi történetekkel is klasszist alkotni).