na hát igen, Tomi tényleg csak gratulálni tudok. nem semmi amit elértél! ezt minden nyallerkedés nélkül.
Köszi, Domi, régi motoros vagyok a szakmában, és van mögöttem most már bő 20 év, amit benne töltöttem el, úgyhogy kezdem kiismerni.
ez a párj borítója a kiadványnak? mert szerintem is sokkal jobb. vagy ez még jön? jönni fog?
Ez a párja, vagyis ez nem kerül borítóra.
Egyben elolvasva eddig a Back in Black (továbbiakban csak BiB)
Nem is, később is kiírtad!
sztorivonal nagyon jó, a karaktert mélységileg ismerjük, ezúttal tetteit egy eddig többé kevésbé rá nem jellemző dolog mozgatja, mégpedig a bosszúvágy.
Jó meglátás.
Ahogy Peter David a JDW halálában kihozta Peterből az állatot, úgy itt a kérdéses író, a szerény véleményem szerint a feladatra legrátermettebb író Joseph Michael Straczynski tökéletes arra, hogy kihozza Pókemberből az Embert, pont ezért is ő az egyik, ha nem a kedvenc íróm, nála valahogy mindig az az érdésem támad, hogy sokkal jobban tudná írni a Peter Parker, sem mint a Pókember címet.
Ebben több helyen nem értünk egyet. JMS lusta és egoista író. Nagyon jól mesél, ha nulláról kezd (azaz ő találja ki a képregényt, amit ír), de ha másba kell beleírnia, a legalapvetőbb dolgoknak sem néz utána, illetve ha utána is néz, magasról tesz a fanok véleményére, és a maga képére formálja a karaktereket. A másik, hogy a személyiségek, hangulatok, vagy érzelmek írása nagyon is a gyenge pontja. Már-már nevetséges szintig képes giccsessé tenni a történeteket (emlékezzünk vissza a 9/11-es számra, ahol Fátum a Vezérrel és talán Magnetóval összeborulva sírtak "az értelmetlen pusztítás" láttán). A legnagyobb feladott labda sosem esett le, amikor ő írhatta meg azt a számot, ahol May néni elmondja Peternek, hogy tudja a titkát - holott a párhuzamos címen ott volt Paul Jenkins, aki addigra már kétszer is bizonyított, hogy 1-1 részes történetekben is fantasztikusat tud kihozni a magánéleti dolgokból.
JMS nagyon jól ahoz a féle atmoszféra teremtéshez, és a hangulat megtartásához ami ehez a sztorihoz kell, sőt talán a legmegfelelőbb író a történet megírására
Ezt megadom, tényleg sikerült eltalálnia ehhez a sztorihoz a kellő hangulatot. PAD egyáltalán nem fogta meg annyira a lényeget, mint ő, ő simán maradt a jól megszokott stílusánál, hogy a mellékszereplők mélyére hat inkább.
A történet nagyot üt,( elég csak Peter nyomozását nézni, a Vezért szerepeltető mellékszálat, majd Peter és a Vezér párharca melyet követően a füzet zárása egy tökéletes és rémisztő hasonlat), köszönhetően a Sensational tökéletes, főcímbe illő felvezetésének (A férj vagy a pók,Sebek...) a rajz pedig csodálatos JMS és Garney párosa majdhogynem verhetetlen, az érzelmek sütnek a lapokról, a karakterek lemásznak az oldalakról, s mintha magam is átérezném a fájdalmat mely hősünket sújtja.
Igaz, a sztori tényleg ütős, Garney pedig remek.
Míg a fő vonalon JMS történetében a legerősebb zseblámpa fénye se képes áthatolni a mű sötétségén addig, David a saját kis meséjével felkapcsolja a villanyt ledöntve ezzel a hangulat borzongató, sötét kastélyát. Azzal ahogy Peter David már az első oldalon beszúr egy poént, aztán a következőt és a rá következőt, hogy az ő Peterének a legnagyobb gondja nem a nénikéje, hanem hogy hol aludjon aznap éjjel (mellesleg a felessége nélkül) ami teljes mértékben leöli a hangulatot.
Ő mindig is ilyen volt: sokkal inkább részletességbe menően ír, mint mások. Itt is érezhető, de az X-Factorban még sokkal inkább. Ott már 10-15 szám elolvasása után mindenkit úgy ismerhetsz, mintha ott laknál közöttük. Igazad van, PAD stílusa élesen eltér JMS-étől, ezért is nem párhuzamosan adtam ki a két sztorit, hanem egymás után. De figyeld meg, hogy nála is inkább a többiek poénkodnak, nem Pókember. Tény, hogy ezzel az olvasó hangulatát dobja fel, holott annak sötétnek illene maradnia, cserébe viszont kapsz egy olyan történetet a jövő hónapban, hogy leteszed a hajad. Az év legjobb sztorija lesz - beleértve a PPP sztorikat is!
Nagyon várom a folytatást, remélem Straczynski a folytatásban sem adja lejjebb a színvonalat.
Decemberben visszatér JMS egy utolsó, nagy történetre, azt valóban nagyon szépen, hangulatosan írta meg, tőle szokatlanul "giccstelenül".
De a végére pár kérdést: A FNS-ben miért tudják többen is hogy May néni kórházban van? Robbie is felhozza miközben Jamesont kiosztja, Betty is beszél róla mikor Peter felfedi magát előtte.
Hmm, ez eddig eszembe sem jutott. Tényleg, honnan tudják?
És a másik, hogy amikor, asszam a 2014/1-es számban Peter és MJ beszélget, Peter mondja, jelentsék be May nénit a leánykori nevén May Fitzgeraldként, na igen de May néni leánykori neve igazából nem May Reilly? (No-Prize for me?! )
Erről már esett szó - talán itt a fórumon is, vagyis nincs No-Prize neked.
Legfeljebb az előzőért...
Nagyon köszi a részletes véleményt!