Ahogy JMS írta, az jó volt, de súlytalanná tette Millar fősztorijának a második része, pedig lett volna benne kraft.
Aztán meg PAD vonala is egészen más volt, és így nagyon ikonzisztenssé vált a két elképzelés. JMS tök nagy hangsúlyt fektetett a morális kérdésekre, de a Back in Black-je borzasztóan izzadságszagú lett (mondjuk ott már melegített az OMD, szóval azt már nem az ő számlájára írom), míg PAD vicces volt meg laza, de mintha két tök különálló Pókemberről lett volna szó (de legalább elvarrta a szálakat).
Slott Pókemberét nem olvastam, de DeMatteis mellett nekem JMS volt a legmeghatározóbb Pók íróm. A Múlt bűneit megbocsátom, mert maga a történet jó volt, a CW-ból, BiB-ből, OMD-ből kihozta azt a keveset, amit lehetett, akkor, amikor már erősen szorították a tö... a tollát.
Egyedül az Otherre nincs magyarázat. Ott tuti szétkokainozták magukat PAD-al, és csak írták azt az izét.