Batman

[Rockatansky]

Dejszen nincs is benne Ragadozók sztori. 

[kevinkain]

viszonylag nagy az ellenállás a Ragadozókkal szemben, lehet, hogy az már nem fog megjelenni.

Szomorú, mert magasan a legerősebb, legtartalmasabb történeteket hozza, amit magyar kiadások közül egyedül az X-men ér el színvonalban, meg talán néhány rövidebb történet. De nem akarom újra kezdeni ezt a vitát, csak gondoltam, én is beleszólok, nehogy úgy tűnjön, mintha mindenki utálná a Ragadozókat .

[Rockatansky]

Én személy szerint szeretem őket.Viszont az X-Men-ről pont ellenkezőleg vélekedek.Nem fogom bánni,ha már véget ér az ő sztorijuk és átadják a helyüket.

[ZoliZoltán]

Nagyon várom a következő számot!Izgalmas ez a story!!!


Posztereket amúgy van aki kiszedi?(képesek vagytok rá?) 

[Sepi]

Én még egyikből sem szedtem ki.

[Rockatansky]

Akkor jó csupasz lehet a szobád fala. 

[Mero]

Nehogy azt hidd.
Tele van trollkokodó fórumtagok személyi igazolvány kártyáival. Pont úgy mint a Fight Club-ban Tyler Durden-nek volt. Annyi a különbség hogy Sepi nem hagyja őket életben.   

[Todd]

Tyler valami mást is elvett tőlük, csak azt egy befőttes üvegben tartotta a hűtőben.

[Mero]

Stimmel.

[Ati]

Na, nekem is sikerült a kezembe fogni a Bat új számát, szokásos pazar cucc    , viszont egy valamin feltudtam húzni a szemem...
Speedy-ből hogy lett a béna tv sorozatos Spuri név? 
 Ő világ életében Fürge volt, sőt a 2 számmal ezelőtti Zöld Íjász lleírásában is még Fürgeként szerepelt... 
és mintha már az Arrow szinkronban is át/visszakeresztelték  volna Fürgére...

Eeeegen... hát, íme az indokok.
Magyarul még nem szerepelt a figura képregényben, hivatalosan, így a tévéhez fordultam. Két rajzfilmben Fürge, egyben Speedy, és A Zöld Íjászban Spuri (mind a mai napig, a III/7.-ben is múlt vasárnap)
Azért döntöttem utóbbi mellett, mert
1. hasonló a hangzása, mint az eredetinek, és ugyanaz a kezdőbetűje
2. névszerűbb, sőt becenévszerűbb, amit akár más is ráragaszthatott
3. ahogy a tv-sorozatban is (már), itt szintén lány viseli az álruhát, rá inkább ez a név illik sztem
4. ha a Coolra is száműzték, mégis talán többen ismerik onnan, mint Az Igazság Ifjú Ligája és a Batman: A bátor és a vakmerő c. sorozatokból

[BuB]

Hmm, létezhet, hogy Speedy nem szerepelt comicsban/leírásban anno? Pedig úgy rémlett Semices eredetű a név... 
 Akkor honnan jött ez a név? Honosításból használjuk már vagy 10 éve? 

[talgaby]

Elvileg nem, a honosítók találták ki, de anz animációs filmek átvették.

[Ron És Nerida]

Hát srácok...

Megmondom az őszintét, nagyon nem tudom még, hogy mit fogok írni erről a sorozatról. Valószínűleg nem értem, mert nagyon camp meg nagyon trash, de mégis, nem telik el úgy hónap, hogy ne kellene újraolvasnom az összes előző számot, hogy felfogjam, mi történik egyáltalán. Életem legcsapongóbb sztorija ez. És értem, hogy meghatározó mivolta (batman fiának behozás), az alkotók személye (kult író, ügyes grafikusokkal), és a kronológiai folytonosság (a RIP pont valamikor a Hush szíve környékén játszódott/jött ki) miatt logikus lépés volt ezzel indítani...

...de egyébként nagyon nem tudok vele mit kezdeni, úgy, hogy egyébként az igazán gyengus rash-os számokat még át is ugortuk. A Ragadozók is sokkal élvezhetőbb, kíváncsi is vagyok, mi lesz utánuk jövőre.

Emlékeztek erre? Hát, azóta azt hiszem valamennyire sikerült megfejtenem Örülnék pár észrevételnek, mivel akadnak itt olyanok, akik nálamnál sokkal jobban képben vannak a bőregeret illetően.

Grant Morrison az aranykort megidéző JLA, és az új irányvonalat kijelölő, a családot csapatra váltó New X-Men után megkapta a harmadik ongoing-sorozatát is, és ezzel a kétezres évek második felének legmeghatározóbb Batman-krónikásává vált. A magyar kötetes kiadások (Hush, Hush visszatér, Hush szíve) pont valahol ezidő tájt szakadtak félbe, így valahol kézenfekvőnek tűnt Morrison történeteivel folytatni, ugyanakkor felettébb problémás is.

Morrison az említett sorozatokhoz hasonlóan Batmannél is alaposan felkavarta az állóvizet, és az utána következő írók számára is jóideig meghatározta a karakter történeteit, így jelentősége kétségtelen. A Morrison-éra színvonala ugyanakkor nagyon vegyes képet mutat, mert miközben tele van érdekes és izgalmas ötletekkel, történetmesélési szempontból kész katasztrófa. Morrison rendkívül szövevényes történetet kerekített Batman köré, ami nagyon egybefüggő, elég nehéz széttagolni, de nem kevésbé nehéz értelmezni sem.

Az első történet (Batman és fia) rögtön a közepébe vág, és Batman vérszerinti fiának, Damiennek a bemutatásával borítja a fenálló status-quot. Batman apaszerepe korábban is nyilvánvaló volt az olvasók számára, amit a side-clicknek használt, majd az évek folyamán folyamatosan önállósodó Robinok (Dick Grayson, Jason Todd, Tim Drake) viszonyában jelent meg. Morrison ezt az apa-fiú kapcsolatot emelte központi témává, de egyáltalán nem tudott elmélyülni benne, csupán egy idegesítő, arrogáns mini-terroristát (pont mint a mai fiatalok? - gondolhatta vicceskedve Morrison) sikerült papírra vetnie, akit inkább az utána következő írók tudtak csak rendesen kibontani.

Ugyanakkor erős a gyanú, hogy Morrison szándékosan élt ezzel a felületeséggel, ugyanis az összes füzetet áthatja a 60-as évek népszerű TV-sorozatának camp-hatása (ami legutóbb a Schumacher féle Batman moziknál döngölte földbe a nézői elvárásokat). A Roger Moore féle Bondot idéző ejtőernyős-síelős jelenet, a pop-art stílusú kiállítás, vagy éppen Bruce, Alfred és Damien idegenül ható kiszólásai ("Azt hittem magasabb vagy", "Van egy rakétád?", "Batman és Robin hallhatatlan!", stb.).  Nem szólva az olyan évtizedekkel ezelőttről előrángatott infantilis elemekről, mint a lila-sárga hacukában flangáló Zur-En-Arrh Batman, a denevérbarlangban porosodó óriás dínó, vagy a halucinációként megjelenő Batmanó, amikre ma már a kutya sem emlékszik, de az "angol fenegyerek" mégis óriási beleéléssel emeli őket vissza a kánonba.

Morrison ugyanis arra vállalkozott, hogy összeházasítsa az ezüstkor első felének camp-stílusát a Batman képregények mai napig meghatározó, komorabb hengvételű történeteivel. Ezzel igyekszik rámutatni a szuperhős-zsáner olyan valóságtól teljesen elrugaszkodott, mégis legitim elemeire (mint a meghatározó szereplők visszahozása, helyettesítése, feltámasztása), amik lehetetlenné teszik a fenálló rend huzamosabb ideig való felforgatását. A vadonatúj Robin szerepeltetése, a túlzásokat halmozó - multimilliomos politikus-szupermodell!!! - Jezebel Jettel való románc, a már minden lehetséges módon halottnak hitt Ras feltámasztása (amivel kapcsolatban a magyar kiadás is csak egy összefoglalóra szorítkozik és ezzel együtt sajnos kimarad a harmadik Batman-hasonmás feltűnése is), vagy éppen az átlátszó Hush-hasonmásként működő Fekete Kesztyű sem azért fontos Morrison számára, mert bármiféle újdonságot el tudna mondani ezekről a karakterekről, hanem mert jól rezonálnak fősodorbeli on-going sorozatok komolytalan, mégis teljesen elfogadott megoldásaira.

Izgalmas kísérlet, az utolsó sztori azonban (Batman R.I.P.), ahol minden szál összeér, három kísértetestül, Jezebel Jetestűl, Fekete Kesztyűstűl, Ras Al Ghulostúl és Damienestűl, felfoghatatlanul csapong össze-vissza. Morrison rendkívül töredezett dramaturgiája fontos jeleneteket ugrik át (pl: egy fölösleges autós üldözés oldalakon keresztül zajlik, de Éjszárny Arkhamba kerülését, nem is látjuk), ami rendkívül szokatlan ebben a műfajban, miközben a szereplők motivációira nem nagyon derül fény, míg más karakterek esetlenül téblábolnak a zavaros történetben. Ezek után hiába az egyébként tényleg izgalmasnak hangzó tartalék személyiség-koncepció, a Wayne-család abberált, egy pillanatra sem hihető de attól még érdekes olvasata, vagy Batman új szintre emelkedő paranoiája (miszerint akár ő maga is lehet a Fekete Kesztyű), a camp-elemekkel zsúfolt történetet rendkívül nehéz dekódolni, és bár Morrison pimasz öntörvényűsége, és meta-felfogása valahol nagyon szimpatikus - főleg hogy mindezt a legolvasotabb DC-s ongoing-sorozatban csinálja -, kellő háttértudás nélküla aligha élvezhető a mezei képregényolvasó számára.

[talgaby]

Ehm…
Ez kicsit összetettebb. Már csak azért is, mert magyarul a R.I.P. sztorivonalnak kb. harmada, a Morrison által írt sztorik fele jelent meg abban a hat számban: ennek volt igazából egy levezetése, egy összefoglalója, egy kimaradt fejezete, és persze az egész RIP lényege az volt, hogy elinduljon a Batman Inc. felvezetése. Az alapkoncepció valami olyasmi volt, hogy előbb lebontani Batman status quo-ját, majd lebontani Bruce Wayne Batman-legendáját, annak a romjain pedig felépíteni Batman eszményét, arra meg egy egész Batman-seregletet.
Az meg, hogy közben visszahozott egy csomó elfeledett elemet, egyszerűen csak Morrison. Látnod kellene, valójában mennyi háttérsztori tartozik a 12 részes All Star Supermanhez, hogy a látszólagos apró kilengések milyen irdatlan mennyiségű régi sztorivonalat gyúrnak egy egésszé.

[BuB]

Huhu, de milyen érdekes különszámot fogunk kapni   
Erről hallottam sokat, de sose kezdtem bele, valahogy a grafika kicsit elrisaztott, de kíváncsian várom a megjelenést.   

[Wiccan]

A különszámok szerencsére jó választások eddig Batman terén.

[ZoliZoltán]

Nagyon kilááááááááááály!!!

 

[LazacGalaxis]

Iszonyat város ez a különszám!!!  Batman és Joker első találkozásának baromi jó ötlet volt, hogy The Man Who Laughs (A nevető ember) címet adták. Utalva Victor Hugo regényére és az 1928-as Conrad Veidt féle klasszikus filmre.

Remélem majd egyszer megjelenik magyarul az eredeti Batman első számában lévő Joker történetek (The Joker, The Joker Returns).

Szóval örülünk  Ilyen finomságok kellenek a népnek!

[Spectroli]

Egy igazi modern klasszikus az új különszám   

[balogh44]

Végre valami infó, de micsoda infó! 
Örülök hogy megjelenik, várjuk az októbert nagyon!
Egy kérdés: Gerinces lesz?