De mondjuk mindegy, ahogy feltették a kérdést ( ami szerintem nem volt túl "szakmai") egy egyetemistának, főiskolásnak kutya-kötelessége lett volna egyből rávágnia a jó választ.
Jó persze, de ahogy én feltettem még mindig sokkal primitívebb volt.
z nem meglepő ugyanis az előző vidin felbuzdulva (ahol bölcsészeket kérdeztek) én is gyorsan körbekérdeztem a bölcsészkaron 3-4 éve végzett ismerősöket és mind tudta a választ. Sőt teljesen le voltak döbbenve, hogy ezt esetlegesen valaki nem tudja. De egyébként az iskolarendszer és művelődés romlásáról már többször beszélgettünk itt a fórumon is, pont én próbáltam védeni a "bölcsész szakmákat" azt hiszem "zozi informatikája" ellenében. Nos úgy gondolom most már senki sem mondhatja, hogy nincs jelentősége a közművelődésnek. És az iskoláknak is nemcsak egy papírt kéne a kezedbe nyomniuk, hanem valóban egy biztos tudást, ismeretszintet biztosítani. És ez nem csak az ő hibájuk, sőt leginkább nem az övék...
Zozi, ha jól emlékszem nem azért írta le a bölcsészeket, mert butábbak, hülyébbek, értéktelenebbek, mint mondjuk egy műszakis.(Ez a saját tapasztalataim szerint sincs így, mindenféle szakon vannak ismerőseim és bizony sok bölcsészes értelmesebb, mint aki mondjuk itt jár egy villamosmérnökire, vagy gépészmérnökire). Az az ellentét inkább azért robbant ki, hogy Zozi kérdezte valakitől innen, aki btk-ra jelentkezett, hogy miért pont oda, mert a btk-val nem sokat ér az ember a mai világban.
A vásás mindig kettőn áll. Az oktatási rendszer egyrészt azért rossz, mert kvótaközpontú. MInél több diákja van az egyetemnek, annál jobb...gondolom ezért van az pl, hogy amikor még a 144 pontos rendszer volt, és mondjuk egy orvosira 138 pont kellett a bejutáshoz, addig villamosmérnöknek már asszem (85!!!) ponttal felvettek a Debreceni Egyetemre emberkéket (amit egy átlagos középsuliban egy hármas átlag tanuló simán el tudott érni), de mondjuk gépészmérnökire, vagy vegyészmérnökire is be lehetett kerülni 115-118 pontokkal, és ezek sem valami magasak. Nyilván, ha csupa szín ötös tanuló jelentkezett volna ezekre a szakokra, nem lett volna ilyen alacsony a ponthatár, de mivel nem így volt, hát muszáj volt az egyetem olyan alacsonyra tenni a ponthatárt, amellyel még biztosan megvan neki a szükséges diáklétszám. Erről az oldalról tehát az egyetemek, vagy a rendszer a hibás...
ráadásul,pont tegnap este megkérdeztem villamosmérnök lakótársamat, hogy hogy van az, hogy mondjuk nekem egy 5 kredites Pathológia szigorlatra van 180 tétel és 100 szövettani metszet, és legjobb esetben is max 13-14 tételt tudok átolvasni egy nap, mondjuk 8 óra tanulással (tehát ki lehet számolni, hogy egy ilyen szigorlatra több, mint két hétig kell készüljek, hogy minden tételről el tudjak mondani legalább vagy 5 mondatot, úgy, hogy évközbe is tanulgattam azért), addig neki egy vizsgára úgy, hogy egy szót sem tanult rá szorgalmi időszakba, elég 3-4 nap tanulás, vagy még anniy sem. És van vagy 5-6 vizsgája egy vizsgaidőszakban, amíg nekem a Patkón kívül lesz még 2 majdnem ilyen kaliberű szigorlat, plusz egy vizsga (nem is lehet ezt egyszerre megcsinálni, az egyik szigorlatról már most lemondtam...). Mondom azt el tudom képzelni, hogy nekünk több lexikális tudás kell, de mondom neki, hogy egyszerűen nem hiszem el, hogy a villamosmérnök szakma ilyen lókuki mennyiségű tudásanyagot igényelne a dolgozóitól...Azt mondja igényelne az jóval többet is, de leszarják a tanárok az egészet, abszolúte nincs színvonal meg semmi, úgyhogy azért van neki így-ahogy. Tényleg, negyedannyit nem tanul a srác, mint középiskolába!
Másrészről meg ott van azon egyetemisták tömege, és szerintem a maiak több mint fele ilyen, akikben nincsen semmilyen elhivatottság, alázat, vagy ilyesmi. Nem azért jönnek egyetemre, mert tényleg tanulni akarnak, vagy értelmiségi ambícióik vannak, vagy érdekli őket komolyabban az, amit tanulnak. Csak jönnek, mert ma már divat egyetemre járni, szinte gáz, ha valaki nem tanul tovább, meg persze mivel nagyon sok szakon semmilyen színvonal nincs, minimum még egy 3 éves bulizós, kiélős időszak vár rájuk, ahelyett, hogy beállnának dolgozni. Naná, hogy ilyen körülmények között, ha a szülők tudják fizetni, inkább még 3 évet végigÉLNEk, aztán majd csak lesz valami...az nem baj, hogy már az első napon tudta, hogy a diplomájával konkrétan szart sem fog érni, mert baromira nincs rá kereslet jelenleg.
Csak akkor tényleg azt nem értem, hogy hogyan is lehetséges az, hogy általánosságban egy kezdő mérnök fizu mondjuk netto 160 körül van? Ezt a sok léhűtőt fogják majd így megfizetni kvázi a 3, vagy 3 és fél év téblábolásért?
Valahogy azt kellene elérni, hogy egyetemre tényleg azok jöjjenek csak, akik tanulni akarnak. Én pl. valamiféle megoldásnak gondolnám azt, ha nem lenne feltétlenül államilag támogatott az oktatás. Tehát aki nem tanul, csak kettessel, hármassal evickél, az fizessen zsíros tandíjakat, ha egyetemre akar járni...persze ez a rendszer csak akkor lenne hatékony, ha a színvonalat, a szigorúságot mindenhol jelentősen megemelnék. Aki persze ezen a színvonalon hozza amit kell, jól tanul, 4 fölött van mondjuk, annak nem kellene fizetnie. Így biztosan mondjuk 30%-ra csökkenne az egyetemisták száma, és sok helyen szakember hiány lenne, de szerintem még mindig jobb 10 helyre 5, de tényleg hozzáértő szakember, mint 10 helyre 20 léhűtő, akinek van ugyan diplomája, de nem sok mindent konyít is ahhoz, aminek hivatalosan szakembere. Mert most. kb nagyon sok szakmával ez az utóbbi a helyzet. Bár lehet rosszul látom, nem vagyok valami kompetens ebben.
nem azt mondja magának, hogy "Jól van, veszek annyi erőt és ezeket legalább megjegyzem, mint általános tudnivalót", hanem egyből támad, hogy "Há mé ke' kitenni ezt a netre, hé, há' én nem elektronikus vok!"
Ja, ez az igazán szomorú.
Majdnem semmi különbség nincs az iskolavégzettségek között. Az általánosban elvileg megtanítanak mindent, majd a középiskolában kicsit tovább viszik ezeket (legyen az ipari, vagy gimi), a főiskolán pedig már másról se szól az egész, mint tanuljunk a vizsgákra, majd ha megvan, felejtsük el, mert kell a "hely" a következő vizsgákra.
Részben igazat adok, részben nem. Azért általánosban lófaszt sem tanítanak meg, nekem legalábbis egy átlag általánosból egy tagozatos, jó hírű gimibe járni egy elég nagy ugrás volt az oktatás mennyisége, minősége és mélysége szempontjából. Az egyetem, meg a középsuli meg még messzebb vannak...legalábbis orvosin, azt nem tudom, hogy a fentebb tárgyalt, nullaszínvonal szakokon mennyivel
lenne részletesebb és minőségibb az oktatás, azon túl, hogy specifikusabb. (Azért csak lenne, mert nagyon sok helyen biztosan nem az, mivel nincs kinek oktatni)
Abban viszont igazad van, hogy a felsőoktatásban nagyon-nagyon sok tárgy fölösleges. Nekünk pl. az a tényleges anyagmennyiség, amire valóban szüksége van egy általános orvosnak is baromira sok, erre rájönnek még a fölösleges baromságok, amiket megtaníttatnak velünk...hát nem csoda, hogy akár az én agyamban is, mint az évszakok, úgy cserélődnek az információk, tudásanyagok. Abból mondjuk, amit elsőben tanultunk, kvázi már szinte semmire nem emlékszem, csak ilyen foszlányok vannak, hogy "aha, rémlik, hogy én ezt tanultam, valami ilyesmi volt, vagy olyan ismerős" de ma biztosan nem tudnám már jellemezni mondjuk orvosi kémiából a fehérjék szerkezetét, biofizikából az mri működését, vagy mondjuk molekuláris biológiából a PCR működését.
Nem hiába mondják pl. nálunk is, hogy a szakmát nem az egyetemen tanuljuk meg igazán, és menynire rossz dolog, hogy a frissen végzett rezidenst az orvoshiány miatt berakják ügyeletbe, amikor még olyan szarvashibákat csinál, hogy a szakma haja az égnek áll. Vagy valami hasonló, jelenség az is, hogy sokszor tanulja az ember a tételt tanulja, csak pont a lényeg veszik el, amivel valóban találkozni fog.
Pl. nem kell messzire mennem. Ott volt a tavalyi élettan szigorlat, a mellettem vizsgázó csaj a diabetes mellitust húzta. Elmondta a patomechanizmust meg mindent, de amikor a legalapvetőbb kérdés jött, hogy "Mondjuk, ha rátalálsz cukorbeteg barátodra ájultan, mi az első dolog amire gondolsz?", kb 5 perces rávezetés után tudta kinyögni, hogy ketoacidózis. Holott az egész tételből ez volt az egyik legfontosabb dolog.
