Épp ez az. Sajnos az én osztálytársaim komolyan mondom megrekedtek 12 éves kor körül. Állandóan a vicc, meg a hülyeség, egy normális gondolatuk nincs, nem gondolnak bele a következményekbe, és még sorolhatnám. A véleményük az ilyenekről meg az, hogy csak egy példa: a legtöbb imádja Spongya Bobot. Szóltam nekik, hogy van magazin, benne képregények, ajándék stb. Mondták, hogy fogják venni, két hónap múlva rákérdeztem, reakció hogy nem érdekli, a sorozatot meg nézi tovább... Hülyeség. Lehet, hogy a pénzt sajnálja rá, de akkor miért nem azt mondja? Amikor meg olvastam a Vertigot suliban, páran kérdezték mi az, mondtam, hogy nézzenek bele, de ööö ááá ööö, annyira nem érdekli, hogy belelapozzon.
Az a baj, hogy legtöbben azt hiszik, hogy ez olyan mint egy mese az illusztrációk miatt, pedig nem. Igenis, lehet gyerekes is, de lehet tragikus, vérfagyasztó stb, és sajnos nálunk folyamatosan megy az általánosítás, pedig a képregények is sokszínűek és más témákról is szólnak, csakúgy, mint a mangák. És ezért nem értem, hogy a képregények miért szorulnak háttérbe a mangákkal szemben, mert rendben, most az a divat, de a millió film is csalogathatná a nézőket.
