Na voltunk mi is a nyiregyi állatkertben. Hát, ha azt mondanám, sok ismerős dolog volt, hazudnék. Olyan régen voltam, hogy nekem minden újdonság volt. Szép volt, jó volt, és fárasztó. A leglátványosabb egyértelműen a Zöld piramis, az alagútas akvárium...huhh. Ráadásul az üveg még nagyítja is az állatokat, mindenki csak az állát kereste a látványtól.
Voltak fókabébik (pontosabban csak egy), meg nagyon cuki volt egyik-másik állat. A hatalmas agancsú szarvast kézből lehetett etetni (a lámaetetés már snassz volt ehhez képest), a majmok majdnem ellopták a fényképezőt, egy arapapagáj minden áron le akarta harapni a karkötőmet, a barnamedve szabályosan produkálta magát a közönségnek, és hasonló manővereket csináltak az állatok.
A legjobb az egészben mégis az volt, amikor a majmokat etették. Hú gyerekek, azt a harcot látni kellett volna, ami a dinnyéért ment. Meg milyen kis kapzsi volt ez egyik...egyszerre 4 kenyeret vitt el magának, alig bírta összeszedni a kis pimasz!
Hatalmas területen van, és elég szövevényes ez az állatkert, roppant zavart, hogy a térképen képtelenek bejelölni, hogy pontosan hol is állsz...vagy kétszer el is tévedtünk, ami azt illeti. A legnagyobb csalódást úgymond a nagymacskák okozták: Az összeset megnéztem, de amikor én ott voltam, az egyik fehértigrist leszámítva az összes csak döglött, lehetőleg minél messzebbre az emberektől, és ami még durvább, nagyon sokszor háttal, nehogy legalább a pofájukat látni lehessen. Lusta dögök na!
Ju, már nemtom milyen kis nagymacsekot kellett volna fotózni, de én csak kifejlett példányokkal találkoztam. A kajmánoknál viszont nemrég születettek kicsik, csak még nem voltak beengedve a szülők közé, sajnos nem láthattuk őket mi sem. Ja amin még néztem, hogy két hím páva ott szabadon járt-kelt az egyik ketrec előtt, hogy azok kiszöktek, vagy direkt ott voltak, nem tudtam eldönteni.
És Ju, Tomi: ejnye-bejnye! Látszik, hogy nem nagyon olvastátok az állatokról a kiírásokat. Ha így lett volna, nem ment volna az eszmecsere a párducokról, hanem tudnátok, amit én.
A lényeg, hogy a jaguár, meg a leopárd első blikkre nagyon könnyen összekeverhető, persze vannka köztük különbségek. A fő mégis az, hogy a jaguár csakis Közép- és Dél-Amerikában él, míg a leopárd Afrikában és Ázsiában. MIndkét állatból van foltos és fekete verzió! És az Ázsiában élő leopárdokat hívja a köznyelv párducoknak. Magyarul hivatalosan olyan faj, hogy párduc, nem létezik.
Három dolog még a végére, amin el voltam halva: Az egyik a krokodil. Na láttam már krokit, a kinézetében nem is volt semmi extra, de pont írták az "adatlapjában" hogy órákig képes mozdulatlanul feküdni. És tényleg! Hihetetlen volt, hogy kb 3 órával később, amikor visszamentem hozzá, majdnem tök ugyanúgy feküdt. Összehasonlítottam a két fotót, amikor a 3 órás időkülönbséggel csináltam, és annyi a változás, hogy a bal hátsó lábát kinyújtotta, meg a farka kb 20 centivel a másik irányba volt eltolódva.
A második a botsáska. Talán vicces, hogy pont ezt a rovart emelem ki, de pont nemég néztem a Kapitány és katonát, ahol a Russel Crowe karakterének hajóján szolgáló orvos, és amúgy a kapitány barátja pont azzal bizonygatta a kapitánynak a természet csodáját, ami fontosabb, mint üldözni egy francia hadihajót, hogy a kezébe nyomott egy botsáskát. Crowe meg megállapította, hogy az egy ág...észre sem vette, hogy él, csak amikor az orvos elárulta neki. Hihetetlen mennyire álcázzák magukat, az egyik tényleg olyan volt, mintha kiszáradt ág lenne..ha nem látom rajta a 6 "ágat", amik lábszerű pontossággal nőttek ki a "főágból", akkor én sem vettem volna észre semmit. Ilyen pontos adaptációt még soha nem láttam, le voltam nyűgözve teljesen.
A harmadik az anakonda. Fú bazz...ekkora dögöt még nem pipáltam. Boa, piton, jó-jó szép nagy, meg minden, de ez...ott van tőled 20 centire és hatalmas. A száraz tények a méreteiről nem mondanak igazából semmit, az embert akkor veri ki a víz, amikor egy karnyújtásnyira ott van tőle ez az óriási kígyó, olyan vastag, mint a törzsem, és olyan hosszú, hogy,,,gőzöd sincs milyen hosszú, de nagyon hosszú.
Szóval nagyon jó volt összességében, mindenki nézzen be egyszer majd a jövőben, aki még nem volt, én ezt tudom javasolni.
