Miben rekesztettek ki? A Pastramin kívül.
Ouch.
Ha tippelnem kéne, akkor mint a képregényrajongásba menekülő fiatalok többsége egész iskolai tanulmányai alatt napi rendszerességgel bántalmazták, és megalázták.
Sokat lógsz együtt Zsaklinnnal.
Egyébként majdnem. Nem mindennap és nem ezért menekültem a képregényrajongásba.
Én a 'származásom" miatt voltam (vagyok?) kirekesztett. Általános iskolában én voltam a 'román menekült"aki levetett cuccokkal jár suliba. A 12. osztály végéig az egész iskola 'adományit hordtam.Iskolaköpeny,táska,tornazsák,tolltartó,stb... Amikor átjöttünk tényleg szükség volt segítségre az első pár évben,de utána már lehetett volna saját motyóm,de mindenki annyira megszokta hogy nekünk 'segíteni" kell,hogy már muszájbol azokat kellett hordanom nehogy megsértsük az iskolai közösséget.
A legdurvább 'incidensek" a katonaság alatt történtek. A 'sorsoláson" Én tiszti rangot húztam,de mire kijöttünk a kantinból már sima határőr voltam csak. Azt mondták már minden tiszti hely betelt.Kicsit furcsállottam,de ha akopasz ha nem akarja az első hetei futkosón tölteni akkor nem vitatkozik a rangidőssel. Évekkel később tudtam meg véletlenül hogy a hadnagy nem kedvelte a 'bevándorlókat" és megbundázta dolgokat. Neki köszönhetem azt is hogy Csornára kerültem Sopron helyett,ahol egy orrtörés('véletlenül"megcsúsztam a folyosón) egy lábujjköröm leválás('véletlenül" a lábamra emeltem egy lőszeresládát) és akkor még az egy-két alkalommal megtörténő pokrócban való rugdosás(szigorúan két réteg hogy ne legyenek külsérelmi nyomok) csak mert egyszer visszamertem szólni egy nálam fiatalabb csávónak hogy nem vagyok román. A legutolsó 'balesetem" után visszahelyeztek Sopron-ba,itt csak annyival volt jobb a helyzet hogy írnoki állást kaptam,és szinte mindennap haza tudtam menni. Ez sokat számított.
Miután leszereltem elég sok munkát meg se kaptam a 'hol született?" kérdés után. Lehet mondani hogy odaképzeltem de az emberek arca nem hazudik.Akkoriban meg pláne nem rejtették véka az ilyesmit. A legdurvább munkahely attrocitás az egyik áruházlánc Soproni üzletében a kisfőnők rendszeresen menekültenek hívott,még a vevőtérben is. Erröl még annyit,hogy igen valóban a román forradalom előtt pár héttel jötünk át,DE.Egyrészt fogalmunk se volt hogy kész forradalom,másrészt teljesen HIVATALOS letelepedési engedéllyel jöttünk át mindanyian.Tehát NEM menekültünk..És éppen ezért erre a szóra kurvárakibebasszottul allergiás vagyok. És még szépen fejeztem ki magam.