Azon csodálkozom, hogy egy pszichopata hogy felelhet meg pszichológiai felméréseken (hmm várjunk... nem csodálkozom
és hogy kaphat kitüntetést.
Író kérdése. Más író másként írja meg és hőst csinál belőle (de tervezem megrendelni a Bornt).
Az olyan történeteket kedvelem (a Gyilkos elmékben is volt ilyen), hogy az ipse hazatér a háborúból aztan lát vagy hall valamit és bekattan: az embereket katonáknak látja az autókat tankoknak ott gerilláskodik a varosban és válogatás nélkül tüzel (a Gyilkos elmekben úgy sikerült megállítani a pasast, hogy a felettese kiabálta neki a nevét, számát aztán valami kódmondatot mondott mire a pasas már izzadt homlokkal, kidülledt szemekkel mondta válaszként a másik kódot aztán a felettese előtt szabályszerűen vigyázva állva letette a fegyvert. Brutál rész volt
Azonosulni valakivel beleélés és hasonulás kérdése.
10 éve a miskolci hadkieg be akart hívni. Nem akartam menni mert akkor már vártuk az első fiunkat. Gondoltam rájátszok.
Bemegyek megvolt az orvosi. Rámkerül a sor egy százados fogadott. Faggat erről-arról majd megkérdezi, hogy félek-e a fegyverektől? Na gondoltam magamban most itt a pillanat:
-Százados úr én nem veszek a kezembe fegyvert.
Ekkor kicsatolta a pisztolyát (mármint a lőfegyvert
és az asztalra tette
-Vegye kézbe.
-Nem tehetem.
-Fogja meg.
-Ne kérjen erre (ekkor már megjátszottam, hogy remeg a kezem)
Addig-addig szövegelt míg egyszer csak felkaptam a fegyvert, a homlokához tartottam, jobb kézzel eltakartam a szemem a torkomból vmi sikolyféle tört elő majd meghúztam a ravaszt. Azaz csak húztam volna de csak egy kattanást hallottam.
De még így is rámtört a pánik mert akkor fogtam fel, hogy akár meg is ölhettem volna (az csak másnap jutott eszembe, hogy a fegyver nem volt kibiztosítva.
Elkezdtem vele kiabálni, hogy "Mondtam, hogy nem fogom, nem megmondtam, hogy nem fogom meg!".
Mit gondoltok milyen betűt kaptam? Nem A-t hanem I-t
Szétkönnyeztük az agyunkat a haverokkal mikor ezt eljátszottam nekik
Szóval nem mindig nehéz azonosulni másokkal
