OFF

[benya11]

Valóban Ben, kitaláltad.

kaine: Rendben, máskor 2p-vel írom.

[zozi56]

Itt az első hó. Előbb kivittem a szemetet, akkor még semmi nem volt, mire fél perc múlva visszaértem, kint már hóvihar volt.

szerk.: Hm, vége lett.

[benya11]

Én is örömmel fogadtam az első hót, kár hogy már nem esik.

Szerk.: Megint elkezdett esni!!

[Ben Reilly]

Utálom a havat.

[zozi56]

Észre se vettem, hogy megint havazik. Végre meg is marad.

[dr samson]

Itt Szegeden is volt egy kisebb hózapor, de már el állt... Ben miért utálod a havat? Pedig ennek semmi köze hugodhoz...

[Ben Reilly]

Ben miért utálod a havat? Pedig ennek semmi köze hugodhoz...

Na most rohadtul tévedsz. 8 éves voltam, a húgom ekkor 5, de már mutatkoztak rajta bizonyos jelek, patanyomok a hóban, és az ördögfarok is egyre gyanúsabb lett. A szüleink kivittek bennünket a közeli dombtetőre sielni és szánkózni, ahogy a többi gyereket is a szülei, sokan voltunk, kb 70-en, de nem is ez a lényeg. Egy szánkónk és egy pár sílécünk volt, ez utóbbira én le is csaptam. A húgom (újfent megjegyzem 5 évesen) méregbe jött, mert ő is síelni akart. Én felcsatoltam a léceket, és nyúltam volna a botért, amikor húgom oldalba taszajtott, és meg visítva (de nem a boldogságtól) zúgni kezdtem lefelé. Egyenesen a régi gémeskútnak, ami a domb alján volt. Akkorát csattantam, hogy még ma is hallom. Utálom a havat, a telet, meg úgy egyébként ezt az évszakot.

[grey gargoyle]

a gyerekkori rossz élmények ugye. Mindig maradandó dolgok lesznek, Ben akarsz róla baszélni...
...Sámson Dokival?

[dr samson]

Ben, pedig ez k*rva jó sztori! Én hatalmasat nevettem most rajta! Nem értem, te miért nem tudod úgy értékelni, mint én...

[talgaby]

Nem tudom, de nekem Ben húga egyre kedvesebb embernek tűnik.

[dr samson]

Egyébként ezt már én is mondtam Bennek, hogy kezdem egyre jobban megkedvelni a kiscsajt. Ben, egyszer hozd el őt egy börzére!

[Ben Reilly]

Na szép, nevettek a nyomoromon.   Majd ha jók lesztek elmesélem, amikor a húgomhoz először látogatott el Vér néni, és marha morcos lett. Én pedig a képregényeim védelme érdekében egy tucat zenélő képeslap elektronikájából riasztó berendezést készítettem a szekrényemre, nehogy a vergődése közben kárt tegyen a gyűjteményemben. Nagyon "nehéz napokat" életem át.
Most hogy így belegondolok, sanyarúbb gyerekkorom volt mint 50 Death Note-on hízlalt emos kiskamasznak.

[benya11]

Szegény Ben.

[kaine]

a gyerekkori rossz élmények ugye. Mindig maradandó dolgok lesznek, Ben akarsz róla baszélni... ...Sámson Dokival?

Ben, pedig ez k*rva jó sztori! Én hatalmasat nevettem most rajta!

Nem biztos, hogy épp ő a megfelelő hallgatóság. 

[Ben Reilly]

Ilyen barátokkal mint ezek...doh 

[pepo05]

Én imádom a havat, kivéve ha vezetni kell. Szóval mostmár anniyra nem szeretem, de gyerekként nagyon szerettem.
De nekem a tél a legszebb évszak, nincs is szebb attól, amikor hófehér minden, csend van és nyugalom egy erdőben és nagy pelyhekben hull a hó. Engem régen Apu ilyenkor mindig kivitt egy közeli erdőbe, egy vadászleshez, a természetet jártuk, levegőztünk, felmásztam a lesbe s onnan néztem hosszú percekig a tájat. Még mindig nagyon kedves emlék, és még most is gyakran kiállok a hóesésbe, csak úgy.
A télhez kötődik a legszebb ünnep, és most így egyetem mellett ez az egyetlen ünnep, amit be is tartok, szóval még jobban kitüntetett lett.
Viszont itt nem esett egy deka hó se!

[kaine]

Gyerekkoromban én is szerettem a szánkó miatt, de mindig fázós voltam, így annyira sose voltam oda érte. Amióta vezetek, már nem szeretem, bár itthonról, az ablak mögül nézve még tetszik. A legjobban akkor szerettem, amikor elolvastam a Vadász Lelkét. Utána volt, hogy megálltam hazafelé egy temetőnél éjjel, hóesésben, és csak néztem, mennyire szörnyen hangulatos. 

[pepo05]

Jah, minden felnőttnke a vezetés veszi el a kedvét a hótól.
Apropó, én utálom az összes itthoni munkát, fűnyírózás, söprögetés meg az ilyen borzalmas dolgokat, de havat lapátolni kifejezetten szeretek. Fura, biztos velem van a baj, de amikor pár éve volt az a nagyon sok hó, és anniy esett egy délután alatt, hogy nem tudtunk kiállni a kocsival a garázsból és el kellett lapátolni, akkor sem bosszankodtam. Meg akkor sem, amikor mire befejeztem az udvart, kezdhettem is elölről, mert már megint esett egy csomó...csak szóltam faternak, hogy segítsen mert fáradok.

[Sepi]

Én speciel a vezetés miatt nem aggódok a hó miatt, sőt általában kifejezetten örülök neki, mert ilyenkor legalább eltünnek az utakról a sok mazsola.  Bár még friss jogsis koromban éppen egy ónos esőben törtem össze az akkori kocsimat, de azóta nem volt egyetlen balesetem sem, és megtanultam, hogy hogyan kell jól vezetni hóban és jeges úton. Volt, hogy 20centis hóban mentem nyári gumival, és még akkor is jobban tudtam közlekedni, mint a többi sok hülye, aki észnélkül nyomta neki, de csak egyhelyben állt.
Viszont lapátolni utálom a havat, meg én is eléggé fázós vagyok.

[talgaby]

Én fázós nem vagyok (se itthon, se Pesten nem megy még mindig a szobámban a fűtés, és képes vagyok télen is nyitott ablaknál aludni), és a vezetéssel kapcsolatban sincsenek gondjaim a hóval - bár lehet, ennek köze van ahhoz is, hogy nem is tudok vezetni. Az egyetlen gondom az, amikor latyakosodik, és abban kell caplatnom.