Nem egészen ez van mögötte, hanem egy olyan jelenség, amit a külföldiek írtak le részletesen először, hogy tudni illik valamilyen megmagyarázhatataln oknál fogva a magyarságnak nagy átlagban mindegy, hogy pontosan mi folyik az országában vagy az országát érintő ügyekben, és még ha a földi Paradicsomot is hozzák el neki, ő akkor is átmegy a szomszédhoz, hogy elpanaszkodja, neki milyen rossz és milyen rossz itt élni.
Vagy nagyon röviden: érthetetlen oknál fogva a magyarokba genetikailag van kódolva a pesszimizmus. Én meg úgy döntöttem, ahelyett, hogy megadnám magam neki, a passzivitást választom, és engem nem érdekel, mi történik. Így legalább kifejezetten jót tudok mulatni mások hülyeségén, még akkor is, amikor az kifejezetten szomorú.
Mint a lentebbi gyatrán hangvágott youtube-videó.
Vagy a Fidesz-plakát, amit ugyan nem értettem, mire akar vonatkozni - és nem is érdekelt, még most se érdekel -, de mulattató volt látni, a reklámkészítők mennyire elszúrták a feltételezett üzenetet (bár nemrég feltűnt, hogy gyorsan le is cserélték őket).