Hmm, ezen még nem is gondolkoztam, hogy melyek a legjobb intro videók.
Mondjuk nálam a toplistán ott van a MK Armageddon introvideója is, kegyetlen hangulatos, ahogy az összes MK szereplő, mint két hadsereg egymásnak ront, és csépelik egymást.
De a Deadly Alliance és és a Deception introja is jó.
Szintén toplistás nálam a GoW 1 intrója is, nagyon hatásos a jelenet, amivel indít. Sőt, az átvezető videók is olyan állat jók, hogy csak na.
A GoW 3-at nemrég volt szerencsém kipróbálni és lehidaltam az introjától.
Tisztára mint egy mozifilm főcíme, iszonyat hangulatos lett.
Egyébként a Genji introja is nagyon szép lett, de az átvezető videók is gyönyörűek a játékban (mondjuk a befejező videóval nem voltam megelégedve, elég rövidke volt). Illetve az egész játék grafikai megvalósítását tekintve a Genji az egyik legszebb PS2-es játék.
A Soul Reaverrel még anno pc-n játszottam sok-sok éve, tényleg nagyon ütős introja van annak is.
Pedig a shadow of the Colossus mindenképpen dobogós minden idők legszebb (nem grafikára értem, hanem érzelmileg) játékai között.
Mindenképpen erősen ajánlott a művészi szinvonalú produktumokat kedvelő egyének számára.
Igen, tömören fogalmazva minden idők egyik legjobb játéka.
------
Egyébként az utóbbi időben 3 ps2-s játékkal játszottam:
1.
Psi-Ops: The Mindgate ConspiracyEz egy TPS játék, egy titkosügynökkel kell mászkálni titkos katonai bázisokon meg egyéb helyeken és kinyírni az ellenséges katonákat, illetve megakadályozni a főgenyákat a nagyszabású terveik végrehajtásában. Ez még önmagában nem tűnik külölnegesnek, de a poén az, hogy a karakterünk nem egy szimpla katona, hanem pszichikus képességekkel rendelkezik: telekinézis (lehet tárgyakat dobálni, illetve az ellenségeket, elég jó a játék fizikája), pirokinézis, képes kilépni a testéből, valamint amolyan Xavier prof módjára képes átvenni az irányítást is az ellenséges katona agya felett. A játék nagyon jól össze lett rakva, az a jó benne hogy itt nem csak szimpla látványosság a képességek használata (mint pl a SW játékokban) hanem tényleg rákényszerülünk hogy használjuk azokat, lehet taktikázni velük, szal poén. A pályák grafikai megvalósításától és dizájnjától ugyan nem dobtam el az agyam, de összességében a játék hangulata, a játékélmény nagyon jó volt. Tetszett, hogy ésszel kellett játszani, és nem arról szól a játék hogy rambo módjára mész előre mint a barom. A játékot egyébként a Midway követte el.
2.
Urban Reign Ez is elég jó játék, utcai bunyós Beat 'em up stílusban, csak nem előrehaladós, hanem minden egyes pálya egy körülhatárolt küzdőtérnek felel meg kábé (vannak kisebbek és nagyobbak, parkolótól roncstelepen át metróaluljáróig és irodáig minden) ezeken kell egy vagy több rosszfiút lezúzni. Az alapsztori az, hogy bandaháború tör ki, és az egyik bandának dolgozva helyre kell tenni a többit, aztán persze a játék végére összeáll a kép, hogy ki van az egész ügy hátterében (bár annyira sablon a sztori, hogy ezt már kb a játék elején ki lehet találni.
) Összesen 100 pálya van (illetve pontosabban fogalmazva 100 küldetés, mert a küzdőterületek természetesen töbször ismétlődnek a sztoritól függően). A grafikai megvalósítás elég jó, nekem tetszett, nem ájultam el tőle, de a játékhoz megfelel. Viszont a játék lényege, a bunyó nagyon jó.
A játék készítésében részt vett a Tekken és a Soul Calibur fejlesztőcsapata, és ez meg is látszik a mozdulatokon, illetve a harcstílusokon. Az ütéseken és rúgásokon kívül vannak átdobások, sőt, tiszta pankrátormozdulatok is, valamint földharc.
Persze a játék harmadánál már kezdett kicsit unalmas lenni a csihi-puhi, de pont ekkor jött egy újítás, hogy csapattársat lehet vinni magaddal a bunyóba, akivel kooperálhatsz, valamint egy idő után a fegyveres küzdelmet is behozza a játék, úgyhogy gyakorlatilag a végéig lekötött, nagyon jó kis bunyós anyag. A játékban szereplő karakterekkel pedig multiplayer módban egymás ellen is lehet nyomni küzdelmeket, szal pöpec. Ráadásul a játék végigvitele után bónusz karaktereket is meg lehet nyitni akik vendékszereplők a... na vajon honnan?
Szóval jó kis game, ha nem zavar a totál sablon alapsztori, meg nem unod meg a harmadánál.
Úgyis a bunyó a lényeg benne.
3.
God Hand Nos ezt a játékot még nem vittem végig, sőt kb. talán a harmadánál tartok még csak. Előrehaladós Beat 'em Up game. Igazából azért szereztem be, mert a Clover Studio követte el (akik az Okamit is jegyzik, ami elég zseniális alkotás lett). Elég sok negatív kritikát kapott a God Hand külföldi ismertetőkben, és az eddigi benyomásaim alapján el is marad az Okamitól. De azért látszik, hogy a Cloveres srácok keze munkája a játék, van benne sok apróság (pl minijátékok) ugyanakkor humoros, egyáltalán nem komolyan vehető a játék. Ez utóbbi nálam hátrányt jelentett, mert én többnyire a komolyan vehető, komolyabb hangulatú játékokat szeretem. Persze lehetnek poénok egy játékban (sőt, nem tagadom, nagyon jó poénok is vannak ebben a játékban, amik tetszettek), nem arról van szó, de az már nem minden játékstílusban jön be, ha idétlenre veszik a figurát. Itt pedig nagyon idétlenre van véve a figura (mintha a készítők nagy adag füvet szívtak volna a játék készítése közben). A főellenségek ugyan jópofák, de az alap ellenfelek totál idétlenek. Ugyanakkor a pályák grafikai megvalósítása elnagyolt, nem valami szépek. De igazából ami miatt nem hagytam abba a játékot viszonylag hamar, az a harcrendszer, gyakorlatilag teljesen te magad állíthatod össze a kombókat, szabadon variálgathatod hogy milyen mozdulatot rendelsz az adott támadógombhoz, szóval nagyon jól eltalálták, saját harcstílust alakíthatsz ki. (Menet közben lehet szerezni új mozdulatokat, de venni is lehet.) Marha nehéz amúgy a játék, elég könnyű meghalódni benne. Szóval elég felemás a játék, pozitívumok és negatívumok egyaránt vannak benne. Az biztos, hogy az Okamitól elmarad.
Viszont Todd, neked bátran ajánlom ezt a játékot, ha a DMC 3-ban is tetszett a lazaság és a humor, akkor szerintem ez a játék is be fog jönni neked.
