Videojátékok

[Predash]

Szerintem a játék vége is jobb az SH2-nél. Nálam legalábbis nagyobb volt az élmény.  Egyébként meg Todd, hogy kainet is védjem,ízlések és pofonok.

[zozi56]

Assasin's Creed 4 részes netes minisorozat a játék forgalmazójától, aki szereti a gótikus dolgokat annak biztosan tetszeni fog

A videókat nem néztem meg, de az Assassins Creedet egyáltalán nem szeretem. Csak egy olcsó, lebutított Thief-utánzat.

[Todd]

Szerintem a játék vége is jobb az SH2-nél. Nálam legalábbis nagyobb volt az élmény.  Egyébként meg Todd, hogy kainet is védjem,ízlések és pofonok.

Hát mindkét történet elég érzelem gazdag, elég ledöbbentő, és egy elég durva tragédiát mesél el, az biztos.
Szerintem a két játékot leginkább a 4 év különbség választja el egymásotól. Talán ugyanez a banda bele tudott volna tömöríteni ennyi újdonságot, és egyedi játékélményt egy újkori Silent hillbe is, de ezt sajnos már sose tudjuk meg, mert a rohadt Konami másképp döntött, és eladta az SH szériát bagópénzért, enné meg a fene.

[kaine]

ellenben játékélményt tekintve viszont futamhosszakat ver az sh 2-re.

Ez az, amiért akár fel is négyelnélek.  A MGS 2-vel régebben elkezdtem játszani, és egy olyan játékról van szó, ahol mész 2 lépést, majd elbújsz egy fal mögé. Vársz fél percet, míg elmegy mindenki, megint mész 5 lépést, megint vársz 2 percet. Nem derült ki, hogy ez meddig megy még így, de gyanítom, hogy a játék végéig, vagyis 10-20 órán át, úgyhogy (számomra) ez olyan szörnyen messze van egy játék"élménytől", hogy nem látom a végét. Ha halálosan megfenyegetnének, talán akkor végig tudnám játszani, de különben nem. 
Hol ver ez már köröket egy olyan játékmenetre, ahol egy elhagyatott városban mész, nem látsz messzebb 5 méternél a ködtől, elképesztő hangulatú helyszíneken jársz, és bármelyik pillanatban rád ugorhat egy szörny? 

[Predash]

ahol egy elhagyatott városban mész, nem látsz messzebb 5 méternél a ködtől, elképesztő hangulatú helyszíneken jársz, és bármelyik pillanatban rád ugorhat egy szörny? 

És ugyanez ismétlődik a végéig.

[kaine]

Hehe, igen, de itt a "játékélmény" volt a kulcsszó, és itt "mész", vagyis történik valami, ott meg "állsz", vagyis nem történik semmi.  Úgy értem, a SH-ben átmész egy másik pályára, másik helyszínre, egészen másféle szörnyek jönnek rád, amik ellen másképp kell védekezni. Én nagyon untam, hogy nem halad a történet a MGS-ben, úgy éreztem, egy helyben toporgok. Pedig azzal is azért kezdtem el játszani, mert olvastam, hogy mennyire jó a története.

[Predash]

A második rész védelmében nem tudok nyilatkozni, de a harmadik egyáltalán nem ilyen. Nagyon hamar beindul a sztori, és alig vártam minden egyes mozzanatát.

[Ju]

Assasin's Creed 4 részes netes minisorozat a játék forgalmazójától, aki szereti a gótikus dolgokat annak biztosan tetszeni fog

Szuper! Én imádom az AC2-t, annyira jó hangulata van, egyszerűen nem tudtam abbahagyni.

[Todd]

Kaine, igen, tudtam, hogy az SH 2-es kijelentésre harapni fogsz, de sajnos igaz.
Az SH2 játékmenetileg semmit sem adott hozzá a szériához (történetileg persze baromi sokat). A hangulat, és a történet, a karakterek, a helyszínek viszik el a dolgot a hátán, de te végig ugyanaz maradsz, nem kapsz új lehetőségeket, nincs esélyed arra, hogy egy egy helyzetet másképpen oldjál meg, csupán a játék által felkínált lineáris út.
Igazábol viszont mindez megvan az MGS 3-ban is, nagyszerű karakterek, nagyon összetett és magával ragadó történet, és elképesztően részletes helyszínek. Persze itt jön képbe az, hogy kinek melyik történet tetszik jobban, emberközelibb az SH 2, mivel alighanem elég kevés elit kommandós van közöttünk.
Viszont az MGS 3-ban nincsen egyetlen jó megoldás, hanem teljes szabadság van helyette, úgy oldod meg az eléd kerülő akadályokat, ahogy szeretnéd, nincs előre kijelölt út, amin jársz, hanem több lehetőséged van eljutni A pontból B-be. Az ellenfeleknél pedig nincs egyetlen taktika, vagy sebezhető pont amit ki kell találnod. A kemény az, hogy fogadjunk, hogyha játszanál a játékkal, kitalálnád, hogy nem tetszik neked, mert túl sok dologra kell odafigyelni benne. Azzal a fajta elzárkózással, amit már nem először veszek észre benned, hogyha egy játéknak nehéznek tűnik az elje, akkor hagyod a fenébe, baromi sok jó dologról maradsz le.
Valószinüleg amúgy Predash számára is kicsit csalódás lesz az MGS 2, mivel fele annyi dolgot sem tehet majd meg benne, mint az MGS 3-ban.
Amúgy az is egy nagyon jó játék, igen jó, és pokolian összetett történettel, de ha állsz, akkor valóban nem történik semmi kaine, de az MGS 2-ben is lehet menni .

De amúgy megpróbálom a teáltalad leírt sémában összefoglalni az MGS 3-at.

Hol ver ez már köröket egy olyan játékmenetre, ahol egy elhagyatott városban mész, nem látsz messzebb 5 méternél a ködtől, elképesztő hangulatú helyszíneken jársz, és bármelyik pillanatban rád ugorhat egy szörny?  

Ott, hogy itt egy hatalmas dzsungeles világban mész, ami tényleg él, és lélegzik, szinte minden fűszáll külön mozog, önálló állatvilággal rendelkezik, dinamikus telik az idő, változik az időjárás, a hőmérséklet, és gyakorlatilag minden másodpercben felfedezelel egy olyan apró rézletet, amin órákon át el tudnál gyönyörködni (pl egy forráshoz inni érkező szarvas). A történetben előrehaladva pedig bázisokra kell bejutnod, vagy járöröző katonákat likvidálnod, vagy olyan extrém főellenfelekkel megküzdened, akiket elképzelni sem tudsz, de mégis mindegyikük valódi élettel teli önálló személyiséggel rendelkező figura.
Az sh 2-ben kapsz egy kisvárost, az mgs 3-ban kapsz egy kisméretü világot.

[kaine]

Nos, ezekkel az érvekkel még nem győztél meg. Éppen azaz egyik erőssége a SH játékoknak, hogy minden részletét be lehet járni, mindent meg lehet nézni (miután a szörnyeket kiirtottad). Igazad van, nem szeretem az olyan játékokat, ahol végtelen lehetőségek vannak, vagyis fél órát el tudsz menni balra, majd  50 perc után arra gondolsz, hogy hátha mégis jobbra kellett volna menni, úgyhogy újabb 50 perc visszautat követően elindulsz jobbra, csak hogy 55 perc után rájöjj, hogy észak-nyugatra kellett volna indulnod (vagy dél-nyugatnak, de erre csak 3 óra üres séta után jössz rá). Általában kevés időm van játszani, ezért szeretem, ha történik valami közben. 

Az SH2 játékmenetileg semmit sem adott hozzá a szériához (történetileg persze baromi sokat).

Hála istennek, mert a 4. rész, ami adott, jól el is lett cseszve. Ahogy mondani szokás: ami nem tört el, ne cseréld ki.

emberközelibb az SH 2,

Talán a legkomolyabb érv mellette. 

hogyha játszanál a játékkal, kitalálnád, hogy nem tetszik neked, mert túl sok dologra kell odafigyelni benne.

Azzal semmi bajom, ha sok dologra kell odafigyelni benne, csak történjen benne valami, ne arról szóljon, hogy másfél óra játék után is egy szobányit haladtam előre, mert mindig jöttek és el kellett bújnom.

Ott, hogy itt egy hatalmas dzsungeles világban mész,

Gondolom, korodnál fogva nem voltál katona, én voltam. Gyűlölök minden katonai cuccot, legyen az játék, film, vagy bármi. Az összes kommandós filmet utáltam, és nehezen azonosulok valakivel, aki megy, és embereket öl (nem rossz embereket, nem zombikat, stb). Ez biztos az én fejlövésem csak, de ez van.

Az sh 2-ben kapsz egy kisvárost, az mgs 3-ban kapsz egy kisméretü világot.

Pont ezért jobb az előbbi.  Bár talán túlzás kisméretű világnak nevezni egy erdőt, és pár katonai tábort. 

[Todd]

Momentán az, hogy mindent meg lehet nézni, és be lehet járni, ez tökéletesen igaz az MGS 3-ra is (a többi részre is).

Gondolom, korodnál fogva nem voltál katona, én voltam. Gyűlölök minden katonai cuccot, legyen az játék, film, vagy bármi. Az összes kommandós filmet utáltam, és nehezen azonosulok valakivel, aki megy, és embereket öl (nem rossz embereket, nem zombikat, stb). Ez biztos az én fejlövésem csak, de ez van.

Ezt így teljesen meg tudom érteni, erre mondom, hogy izlések, és pofonok ügye, csak az a probléma hogy úgy tünt, hogy úgy érvelsz, hogy emiatt a játék a rossz.
Amúgy ellentétben sok katonai játékkal, ez ponthogy háborúellenes, de amúgy igen, valóban ezzel az alapgondolattal foglalkozik, hogy azok akiket megölünk igazábol mégcsak nem is gonoszok.

Pont ezért jobb az előbbi.  Bár talán túlzás kisméretű világnak nevezni egy erdőt, és pár katonai tábort. 

Látod ugyanerről beszéltem az elöbb, még nem is láttad a játékot (nem is várom el, hogy lásd, ha nem tetszik már az alaptéma sem), de máris lekicsinylően beszélsz róla.
Nem, nem egy kicsi erdőröl van szó, néhány katonai táborral, hanem alighanem az egyik legnagyobb bejárható területről amit játékba valaha tettek.
Hülyeség lenne azt mondanom, hogy az MGS 3 jobb lenne, mint az SH 2, és ezt így nem is mondanám, már összehasonlítani is érdekes dolog, mert két teljesen más műfaj.
De mindkettő abszolút mestermű, amolyan 12 pont a 10-ből jellegű produktumokról van szó.

[kaine]

csak az a probléma hogy úgy tünt, hogy úgy érvelsz, hogy emiatt a játék a rossz.

Bocs, nem úgy érveltem, hogy a játék rossz, hanem úgy, hogy nekem nem tetszett.  Ez nagy különbség.

Látod ugyanerről beszéltem az elöbb, még nem is láttad a játékot (nem is várom el, hogy lásd, ha nem tetszik már az alaptéma sem), de máris lekicsinylően beszélsz róla.

Ne már, te írtad le, hogy ennyi van benne, én ezt arra írtam, a világon semmi lekicsinylés nem volt benne!  Még a 6 perces videót is végignéztem előtte.

Nem, nem egy kicsi erdőröl van szó, néhány katonai táborral, hanem alighanem az egyik legnagyobb bejárható területről amit játékba valaha tettek.

Uh... akkor visszatértünk oda, hogy nem nagyon jönnek be a nagyon bejárható játékok? Látatlanban írom, javíts, ha tévedek: el kell jutni A pontból B pontba, hogy haladjon a játék. Egy dzsungel közepén vagyok, bármerre mehetek. A B pont egy erőd, ami északra van. De lehet menni délnek is, ahol például lenyűgöz a mesés táj, vagy az inni járó szarvas. Mivel a leginkább bejárható, minimum 1 óráról beszélünk minden irányban(?). Na pont ezt nem szeretem, egyszerűen ennyi időm nincs.

De mindkettő abszolút mestermű, amolyan 12 pont a 10-ből jellegű produktumokról van szó.

Tökéletesen elhiszem neked, hiszen már több helyről hallottam, hogy nagyon király, egyszerűen csak nem az én műfajom. 

[Todd]

Már igazábol a legelső mondatod az volt, hogy lehet, hogy Predash számára nagy élmény volt az MGS 3 vége, de az mind semmi az SH 2 végéhez képest.
Ebből már helyből érződik némi lekicsinylés.
És ha az SH játékokban előny a nagy bejárható terület, az miért hátrány más játékokban?
Azért nyilván ezt sem úgy kell elképzelni, hogy nem mondják meg, merre van az a bizonyos B pont, (pl. a Code Veronica ilyen volt, és ott már engem is irritált, hogy sose volt halvány lila fingom se, hogy akkor most hová kell mennem), csak nem egyetlen kijelölt ösvény, vagy folyosó van, amin odajuthatsz.
De igen, valóban elindulhatsz más irányba is.

[kaine]

Már igazábol a legelső mondatod az volt, hogy lehet, hogy Predash számára nagy élmény volt az MGS 3 vége, de az mind semmi az SH 2 végéhez képest.
Ebből már helyből érződik némi lekicsinylés.

Ugyan, Todd! Neked is van személyes kedvenc játékod, nem? Miért az a kedvenced? Mert nem találkoztál jobbal. Ebből eléggé adódik, hogy a többi nem annyira jó. Attól még nem kicsinyled le a többit! 

És ha az SH játékokban előny a nagy bejárható terület, az miért hátrány más játékokban?

Félreértettél: nem a nagy bejárható terület az előny (nem is nagy!), hanem az, hogy ami terület van, az mind bejárható! A leírásodból adódóan az MGS területe nem fedezhető fel, hisz elképesztően sok üres órát eredményezne. Bejárható - de nem felfedezhető.

Azért nyilván ezt sem úgy kell elképzelni, hogy nem mondják meg, merre van az a bizonyos B pont, (pl. a Code Veronica ilyen volt, és ott már engem is irritált, hogy sose volt halvány lila fingom se, hogy akkor most hová kell mennem), csak nem egyetlen kijelölt ösvény, vagy folyosó van, amin odajuthatsz.

Így már jobban hangzik. A Code: Veronica tényleg kriminális volt ebből a szempontból.

[Todd]

Abszolút kedvencem nincsen, csak néhány, ezek közt ott van az SH 2, és az MGS 3 is, talán ezért reagáltam némiéppen túl a dolgot.

Félreértettél: nem a nagy bejárható terület az előny (nem is nagy!), hanem az, hogy ami terület van, az mind bejárható! A leírásodból adódóan az MGS területe nem fedezhető fel, hisz elképesztően sok üres órát eredményezne. Bejárható - de nem felfedezhető.

Ha jól értelmezem, a felfedezés alatt azt érted, hogy a játék végigviteléig a terület minden apró szegletét "megismerteti veled" a gamma, és hogy minden apró terület előrébb viszi a játék cselekményét.
Nos ez így valóban nem igaz az MGS 3-ra (a korábbi részekre azonban igen), vagyis a terület tényleg nagyobb annál, mint amit az adott történet elmesélése megkövetelne magának, viszont az is felfedezhető. Vagyis az sem puszta töltelék, hanem az is igazi élő helyszín, amin nem csupán fák, meg bokrok vannak, hanem némely esetben még itt is elérhetsz különbféle párbeszédeket, videójeleneteket, töbletinformációkat a játékról. Biztos te is észrevetted Predash, hogy a játékban lévő videomegnéző mód szalagján még előfordul néhány lyuk egy végigvitel után.
Mintha mondjuk Silent Hill városa tele lenne töltve olyan pályákkal, amikre ugyanígy bemehetsz, de igazábol nem vezet rá a játék, hogy oda is kötelező bemenned. Tudom volt pár ilyen, pl. a rendörség, de az MGS 3-ban olyan sok ilyen rész van, hogy valóban képes megduplázni a játékidőt. De mégse teszi ezt úgy, hogy közben eltévelyegbe bolyongsz fel alá, mert nem tudod, mi hol van.
Nekem ez tetszett, mert egyfelöltöbbszöri végigjátszásra is tudott újat mutatni, másfelöl reálisabbnak tünt tőle a játék.

[kaine]

Így már rendben van, ezt már nem nevezem üresjáratnak. A Primalnél éreztem azt, hogy feleslegesen lehet túl sokfelé menni, pedig azzal nem is játszottam, csak néztem.

[talgaby]

A Deus Ex első része volt ilyen, gyakorlatilag az egész terepet teleszórták mindennel, hogy legyen mit felfedezni. Plusz dialógusok, plusz infók, rejtett tárgyak (tizensokadik végigjátszásra bukkantam rá Hong Kongban egy olyan fegyvermodra, amit addig sose láttam...) és más útvonalak a fontos helyekre, nem beszélve a rahedli kódról és jelszóról a konzolokhoz (egyszer összesítettem, és kiderült, hogy a legalább száz ilyen-olyan kódos kütyü közül kb. öt van, aminek nincs elrejtve a jelszava valahol a játékban, ergó a zárfeltörés skillt simán ki lehetett váltani, ha az ember jegyzetelget). Nem mondom, eléggé meg tudta emelni az újrajátszhatósági értéket.

[zozi56]

Én a Morrowindben imádtam a nagy szabadságot, még most, sokadik "végigjátszás" után is rengeteg újdonságot találok benne.

[Predash]

Kaine, azt azért hozzá kell tenni, hogy az MGS3 nem kötelezően bejárható területe nem csak gyönyörködtet, hanem mondjuk egy elhagyatott katonai bázison találunk egy rejtett fegyvert, vagy egy mocsár alján egy új terepruhát(ami ugye szerves része a játéknak). Szóval emlékeim szerint minden ilyen "mellékvágány" közben találhattunk extra dolgokat, még ha nem is vitte előrébb a sztorit, de mondjuk megkönnyítette, mert találtunk egy olyan terepruhát, ami 90%-os rejtettséget eredményez az egyébként csak 75 helyett. Az SH is jó volt ilyen szempontból, mert pl találhattunk a házakfalain a Pyramid Headről festményeket,meg fura falfirkákat, ami nem vitte előrébb a játékot, de egy pluszt adott hozzá az élményhez. Egyébként az MGS3 bejárható területet nem úgy kell elképzelni, hogy órákon keresztülbolyongsz a semmiben (bár úgy lenne az igazán reális), azért hamar meg lehet találni az előre vezető utat.

[kaine]

Igen, értem, ezért írtam, hogy így már teljesen rendben van.