Úgy tűnne, a pocsék tartalmat mellekkel meg seggekkel akarják eladni.
Ed Benes egész pályafutása abból áll, hogy női domborulatokat rajzol mindenhova, és igen, minden létező képén a nők minimum pucsítanak.
(Amúgy a v2-es BoP indulásakor nem egy olvasó kérte a DC-t, hogy ne tegyék vissza Benest, mert hosszú távon eléggé árthat a sorozatnak az ilyen szexista borítókkal, pláne, hogy Simone pont ellentétes módon alakítja ezeket a karaktereket, mint amiket Benes sugall.)
Ami igen, hímnemű olvasók esetében első pár alkalommal tényleg még jó is meg kellemes látvány, de idővel az ember rájön, hogy Benes remek poszter-, ugyanakkor elég gyenge képregény-rajzoló. Bár még mindig jobb, mint Churchill, aki ugyanezt csinálja, csak ő nem (a korai) Deodatót utánozza, mint Benes, hanem Jim Lee-t, de hihetetlen rosszul.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezek a tipikus pin-up-specialista képregényes rajzolók alapvetően rosszak, Benesnek is vannak isteni poszterei. Adam Hughes is a világ egyik legjobb képregényes poszterkészítője (és borítórajzolója), de belső oldalak rajzolásához feltűnően nincs igazán tehetsége, se türelme. Ugyanakkor olyan portékat skiccel le conokon 5 perc alatt, hogy az emberagya elszáll.
Jenna Jamesonnak volt saját képregénye.
Ami emlékeim szerint nem is volt olyan rossz. Eléggé átláthatatlan misztikus hablaty volt, de a zsánerhez egészen passzolt ez a kibogozhatatlanság. És a képi világ is illeszkedett hozzá. Kifejezetten meglepett, amikor olvastam.