Gotham City: Ragadozók

[coleman]

Ezt most nem értem: nem vetted magadra, ami abból jön le, hogyha magadra veszel valamit, akkor a kényszerzubbonyt emlegeted, miközben emlegetted a kényszerzubbonyt, vagyis elvileg magadra vetted, vagy mégse?

Azt mondtam, arra adnék, aki erre szexizmust kiált. Nem mondtam, hogy ez te lennél, sőt már többször leszögezted, hogy ezt te véletlenül sem állítottad. Eldönthetnéd végre, hogy mit veszel magadra. A kényszerzubbonyt kényelmi szempontból nem javaslom

Látom, még mindig nem egyértelmű, hogy mit akartam mondani. Épp ezért mondtam, hogy sokszor ha valami szexizmus az se baj, mert mindenkinek minden egy kicsit mást jelent. Van aki szerint mindez felháborító szexizmus, és van, aki szerint ez egyáltalán nem is az (mint pl. te), és vannak olyanok, mint én, akik árnyalják a dolgokat, mert van, ami egyáltalán nem az, és van ami egyértelműen az, de a kettő között van egy szürke határ, ami olyan, hogy mindenkinek más. Számomra ez a határsáv olyan, hogy bár szexizmusnak nevezhető, de nincs a nagy részével baj, mert természetes, ösztönös, vagy alapvető, nem feltétlenül ártó szándékú valami, de mindezek ellenére nagyjából megértem (aktuális helyzettől adódik, hogy épp mennyire), ha valaki szerint ez már rossz, vagy ez még semmi.

Szép gondolat, de ha mindenkinek minden mást jelent, minek bajlódunk azzal, hogy próbálunk beszélni egymással? Legalábbis ilyen szintű absztrakciónál tökéletesen ellehetetlenít mindenféle érdemi kommunikációt.

Ráadásul mintha te sem lennél egészen biztos a saját fogalmadban a szexizmusról. Azt mondod, hogy az a másik nem lenézése, és azt is mondod, hogy a szexizmus nagy részével nincs baj. Ezt értsem úgy, hogy az emberek lenézésével leggyakrabban semmi baj nincs, és természetes? Nekem ez egyáltalán nem tűnik elfogadhatónak. Tegyük tisztába, mit hagyok ki a képből, vagy talán érdemes ezt újragondolnod.

Az a baj, hogy leragadtál a szexizmus kifejezésen, mert ez a szó valamiért benned erős ellenérzést vált ki. Nem érdekel, miért van ez, mert nem akarlak kipszichoanalizálni, de itt nem a kifejezésen van a hangsúly, hanem azon, amiről beszéltem, függetlenül attól, hogy szexizmusnak vesszük-e vagy sem.
Mondhatjuk, hogy nem szexizmus, de akkor is, ha valakit nem tud érdekelni valami, amiben női karakterek vannak a középpontban, akkor ő egy bizonyos szinten érdektelenebbnek, alsóbbrendűbbnek tartja a nőket.
És mielőtt félre értenél: nem mondom, hogy te ilyen vagy, mert millió oka lehet annak, hogyha valaki nem szereti a Ragadozókat, de ha konkrétan azért nem érdekel valakit, mert nők vannak benne a középpontban, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy az előbb felvetett állításom esetleg igaz lehet. És direkt nem mondom, hogy szexizmus, hímsovinizmus, vagy akármi is ez, hogy ne térjünk el megint a mondanivalómtól .

Sokkal jobb, hogy nem mondod, így mást is hozzá tudok tenni azon túl, hogy ezt szexizmusnak nevezni horror.

Az érdeklődés hiánya a legkevésbé sem mutat arra, hogy bárki bármit alsóbbrendűnek gondolna vagy gyűlölne. Ha ezen a vonalon jutottál a szexizmushoz, azt hiszem, megtaláltuk a nézetkülönbség gyökerét. Talán érdemes elgondolkodni, honnan született ez a gondolat.

Egy példa: a gyógyítás sem érdekel, de egy percig ne gondold, hogy azt lenézem vagy a Pókembert többre tartom.

Ugyanezt leírtad többször, vedd ezt válasznak az összesre.

Hagyjuk már a "szexizmus" szót, főleg, hogy sosem jelentettem ki semmiről, hogy szexizmus, csak feltettem a kérdést, hogy mi az oka ennek a jelenségnek, és a kérdés mellé odatettem, hogy "talán a szexizmus", ami szót azért használtam, mert könnyebb egy szót mondani, amit mindenki ismer, minthogy körbe írni a fogalmat.

Ahogy látod, jobb volt körbeírnod a fogalmat.

Viszont nem kérek elnézést. Amikor így teszel fel egy kérdést, az távol áll attól, hogy csak úgy felteszel egy kérdést:

Ennyire elvakult szexista társadalomban élnénk, hogy ami nőkkel történik az férfiak számára érdektelen, vagy mégis miért van ez?

Így kell kérdezni, ha nem akarsz elszámolni az előfeltevéseiddel:

"miért van ez?"

[kevinkain]

Egy konkrét példát tudok innen a fórumról: valaki azért nem szerette, mert nem tudja elképzelni nőkről, hogy ilyen jó harcosok lennének, hogy a 150 kilós pasikat is agyonverik, átdobják, stb. Vagyis hiteltelennek tűntek számára. Ezzel ugyan nem értek egyet, mert ismerek jó női harcosokat, de tény, hogy én például képtelen vagyok megnézni olyan harcművészeti filmeket, ahol gyerekek a főszereplők, és hasonló okokból.
Még egy ok lehet ugyanaz, mint a való életben: hogy a fiúkat hidegen hagyják azok, amik tipikusan női dolgok, mint a körömfestés, a mit vegyünk fel, és hasonlók, márpedig ezekből van pár a Ragadozókban is.

Ezekben már lehet valami. Bár szerintem minden a megvalósításon múlik. Én se szeretem a verekedő gyerekeket a filmekben, de azért, mert látszik, hogy nem tudnak verekedni valójában. Ám láttam már filmet, ahol felnőtteket megszégyenítő módon verekedett össze két kisgyerek és ott egyáltalán nem zavart. Aztán ott vannak olyan gagyi filmek, ahol valami nevetségesen primitív, ahogy profi verekedést próbálnak színlelni felnőttek , szóval a filmekben sem a gyerekekkel van a baj, hanem azzal, hogy nem tudják őket jól, hitelesen kezelni.

A női dolgokkal is egyet értek, ez már egy jóval reálisabb magyarázat. Bár a Ragadozókban ilyesmi főleg azokban a részekben volt, amik kimaradtak, de a sokak által kedvelt csajos sztori Batgirl-el meg mindenkinek tetszett, pedig az sokkal csajosabb volt, mint a legtöbb Ragadozók rész. Ráadásul sok filmben, videojátékokban meg főleg nincs ilyesmi egyáltalán, szóval attól, hogy sok helyen lehet ez az indok, az esetek többségében nem ez az. Vagy talán azért, mert attól félnek előre, hogy ilyen lesz? Fene tudja.

Szép gondolat, de ha mindenkinek minden mást jelent, minek bajlódunk azzal, hogy próbálunk beszélni egymással? Legalábbis ilyen szintű absztrakciónál tökéletesen ellehetetlenít mindenféle érdemi kommunikációt.

Hogy bárkinek bármit jelenthet, azt csak azért mondtam, hogy ne akadjunk fenn a "szexizmus" kifejezésen és beszéljünk inkább a konkrét témáról, mint a szemantikáról.

Ráadásul mintha te sem lennél egészen biztos a saját fogalmadban a szexizmusról. Azt mondod, hogy az a másik nem lenézése, és azt is mondod, hogy a szexizmus nagy részével nincs baj. Ezt értsem úgy, hogy az emberek lenézésével leggyakrabban semmi baj nincs, és természetes? Nekem ez egyáltalán nem tűnik elfogadhatónak. Tegyük tisztába, mit hagyok ki a képből, vagy talán érdemes ezt újragondolnod.

Szerintem teljesen egyértelműen fogalmaztam, hogy attól függ, hogy vesszük és kinek mit jelent. Nem kell összemosni egyértelműen szétválasztott részeit a hozzászólásomban, csak azért, hogy bele lehessen kötni.

Sokkal jobb, hogy nem mondod, így mást is hozzá tudok tenni azon túl, hogy ezt szexizmusnak nevezni horror.

Az érdeklődés hiánya a legkevésbé sem mutat arra, hogy bárki bármit alsóbbrendűnek gondolna vagy gyűlölne. Ha ezen a vonalon jutottál a szexizmushoz, azt hiszem, megtaláltuk a nézetkülönbség gyökerét. Talán érdemes elgondolkodni, honnan született ez a gondolat.

Látom, még mindig nem érted, hogy vezettem ezt le, és mikor, mivel és mit akartam mondani. Röviden:
Nem érdekelnek női sztorik? Miért? -> Ha azért, mert nem tudsz azonosulni velük, akkor nem tartod egyenlő félnek a nőket, vagy nem tud érdekelni, hogy mi történik egy nővel? -> vagyis nem vagy képes empátiára a nőkkel szemben. -> vagyis kevesebbre tartod a nőket. -> vagyis szexista vagy. / és ezt is csak kérdésként tettem fel, amit lehetett volna észérvekkel és érdekes gondolatokkal cáfolni, minthogy kiakadni rajta.
Ha viszont más oka van, mint ezek (pl. konkrét karakter nem érdekel nemtől függetlenül, vagy azok a konkrét nők túl sokat beszélnek női dolgokról...), akkor nem. Ennyi.
Ha tegyük fel, te most arról beszélnél nekem, hogy meghalt egy szeretted, aztán elvesztetted a munkahelyed és kiderült, hogy rákos vagy, és én nem azt mondanám neked, hogy "nagyon sajnálom, együtt érzek, remélem jobban alakul a sorsod", hanem azt mondom, hogy "leszarom", akkor nem éreznéd azt, hogy bunkó vagyok és lenézlek? És ha csaj lennék, nem éreznéd azt, hogy azért nézlek le, mert férfi vagy? És nem gondolnád abban az esetben, hogy ez szexizmus?

Egy példa: a gyógyítás sem érdekel, de egy percig ne gondold, hogy azt lenézem vagy a Pókembert többre tartom.

Szörnyen rossz példa, mert milyen gyógyításról van szó? Orvosi könyvek? Ne hasonlítsunk egy szakkönyvet egy szórakoztató irodalomba tartozó alkotáshoz. Viszont, ha nem olvasol mondjuk Dr Strange-t, mert az orvos és csak ezért nem érdekel, akkor viszont valami bajod van az orvosokkal.

Ahogy látod, jobb volt körbeírnod a fogalmat.

Utólag persze, de alapból felesleges lett volna, sőt, sok minden kiderül a vitapartnerről, ha nem 100%-ban egyértelmű minden. Például olyanok, hogy mire miként asszociál, mikre milyen módon reagál, stb.

Így kell kérdezni, ha nem akarsz elszámolni az előfeltevéseiddel:
"miért van ez?"

Én meg ezért nem fogok elnézést kérni. Felvetettem egy kérdést, aminél kíváncsi voltam egy válaszra. Emellett persze felvetettem elméleteimet, DE teljesen egyértelműen megfogalmaztam, hogy azok csak feltevések, gondolatok, ötletek és nem következtetések, kiindulópontok és nem végeredmények. De ehelyettr, hogy így lett volna kezelve a dolog, olyan reakciót kaptam, mintha azt mondtam volna, hogy "aki nem szereti a Ragadozókat az egy himsoviniszta szemét és ez tény!". Ha valaki nem képes egy feltevést feltevésként kezelni, hanem félre érti és besértődik rajta, akkor az nem az én hibám .

Csak egy érdekes beszélgetés lehetőségét láttam a témában, amiből akár mindenki tanulhatott volna valamit, vagy tanulságos konklúziókra juthattunk volna, de ahhoz az kellett volna, hogy a felvetésre objektíven és érzelemmentesen reagáljunk, felhozzunk ellenérveket, vagy legalább beszéljünk róla, ne csak leragadjunk a szemantikánál, meg a szóhasználatnál, de végül sajnos ez lett belőle...

[kaine]

Most már komolyan kíváncsi vagyok a miértjére. Teszek is lépéseket.  

[Todd]

kevinkain, tény, hogyha az ember a vitapartner tudatos hergelésével indít, akkor köztudottan nehéz higgadt észérveket kapni válasz gyanánt. 

[coleman]

Hogy bárkinek bármit jelenthet, azt csak azért mondtam, hogy ne akadjunk fenn a "szexizmus" kifejezésen és beszéljünk inkább a konkrét témáról, mint a szemantikáról.

Nem tudunk beszélni semmiről, ha már a konkrét téma felvetése nem ugyanazt jelenti. Éppen ezért nem lett volna felesleges, de legalább elvesztegettünk némi időt.

Szerintem teljesen egyértelműen fogalmaztam, hogy attól függ, hogy vesszük és kinek mit jelent. Nem kell összemosni egyértelműen szétválasztott részeit a hozzászólásomban, csak azért, hogy bele lehessen kötni.

Szétválasztottad, de mindkét állítást megtetted. Úgy látom, együtt nem működnek, és nem magyaráztad meg az ellenkezőjét. Konzisztencia nélkül nem lehet vitázni.

Utólag persze, de alapból felesleges lett volna, sőt, sok minden kiderül a vitapartnerről, ha nem 100%-ban egyértelmű minden. Például olyanok, hogy mire miként asszociál, mikre milyen módon reagál, stb.

Azt is említetted, hogy eszedben sincs pszichoanalizálni.

Látom, még mindig nem érted, hogy vezettem ezt le, és mikor, mivel és mit akartam mondani. Röviden:
Nem érdekelnek női sztorik? Miért? -> Ha azért, mert nem tudsz azonosulni velük, akkor nem tartod egyenlő félnek a nőket, vagy nem tud érdekelni, hogy mi történik egy nővel? -> vagyis nem vagy képes empátiára a nőkkel szemben. -> vagyis kevesebbre tartod a nőket. -> vagyis szexista vagy. / és ezt is csak kérdésként tettem fel, amit lehetett volna észérvekkel és érdekes gondolatokkal cáfolni, minthogy kiakadni rajta.
Ha viszont más oka van, mint ezek (pl. konkrét karakter nem érdekel nemtől függetlenül, vagy azok a konkrét nők túl sokat beszélnek női dolgokról...), akkor nem. Ennyi.

Akkor nekifutok még egyszer én is, bár már csak ismétlem magam:

Állítás 1: Az érdeklődés nem tudatosan irányított.
Állítás 2: A szexizmusnak, rasszizmusnak vagy bármi hasonlónak feltételeznie kell valamiféle tudatosságot és cselekvést.

Ha utóbbit elvesszük, az már a gondolatbűnözés, sőt tudatalatti gondolatbűnözés szintje. Jelen esetben talán gondolatszexizmus vagy tudatalatti gondolatszexizmus lenne a neve.

Tehát:
A tény, hogy a két nem különbözik, azonnal szexizmust jelent, mert nem ugyanúgy gondolunk a két nemre, amiért nem ugyanolyanok.

Konklúzió:
Ha megtartjuk a szexizmus jelentését, akkor megérkeztünk a gyűlölet világába. A másik opció, hogy a szexizmus elveszíti a jelentését, és felcseréli a két nem ideája.

Mivel én ezt józan érvekkel nem tudom aláásni, ezért a privát véleményem, hogy ezzel vitázni agyrém. Ha mégsem értesz egyet, minimum elvárok egy erős alternatív érvelést, különben a véleményem nem változik. Ilyen érvelést nem láttam.

Ha tegyük fel, te most arról beszélnél nekem, hogy meghalt egy szeretted, aztán elvesztetted a munkahelyed és kiderült, hogy rákos vagy, és én nem azt mondanám neked, hogy "nagyon sajnálom, együtt érzek, remélem jobban alakul a sorsod", hanem azt mondom, hogy "leszarom", akkor nem éreznéd azt, hogy bunkó vagyok és lenézlek? És ha csaj lennék, nem éreznéd azt, hogy azért nézlek le, mert férfi vagy? És nem gondolnád abban az esetben, hogy ez szexizmus?

Nem, és nem. Azt gondolnám, hogy érzéketlen vagy. Ráadásul ebből arra következtetni, hogy biztos azért, mert férfi vagyok, sokkal inkább nevezhető szexizmusnak, mint az érzéketlenséged. Ez elég vicces, de nem vicc.

Btw: empátia nem egyenlő érdeklődés.

Én meg ezért nem fogok elnézést kérni. Felvetettem egy kérdést, aminél kíváncsi voltam egy válaszra. Emellett persze felvetettem elméleteimet, DE teljesen egyértelműen megfogalmaztam, hogy azok csak feltevések, gondolatok, ötletek és nem következtetések, kiindulópontok és nem végeredmények. De ehelyettr, hogy így lett volna kezelve a dolog, olyan reakciót kaptam, mintha azt mondtam volna, hogy "aki nem szereti a Ragadozókat az egy himsoviniszta szemét és ez tény!".

Nem kell elnézést kérned. Ez volt a feltevésed, így ez volt a beszélgetés kiindulópontja. Nem értem, miből gondoltad, hogy épp ezért nem erről kell beszélni először.

Csak egy érdekes beszélgetés lehetőségét láttam a témában, amiből akár mindenki tanulhatott volna valamit, vagy tanulságos konklúziókra juthattunk volna, de ahhoz az kellett volna, hogy a felvetésre objektíven és érzelemmentesen reagáljunk, felhozzunk ellenérveket, vagy legalább beszéljünk róla, ne csak leragadjunk a szemantikánál, meg a szóhasználatnál, de végül sajnos ez lett belőle...

Élmény volt.

kevinkain, tény, hogyha az ember a vitapartner tudatos hergelésével indít, akkor köztudottan nehéz higgadt észérveket kapni válasz gyanánt. 

A vicc az, hogy kapott higgadt észérveket, csak nem foglalkozott vele.

[kevinkain]

Ezért utálok vitatkozni a neten, mert hiába fogalmazok akármennyire konkrétan, egyértelműen, hosszan kifejtve, ahogy most is, mintha direkt nem értenék, amit mondani akarok...

Amiket elsőre felvetettem teljesen ki lettek forgatva, aztán mikor már sz@rrámagyaráztam, hogy véletlenül se lehessen félre érteni, akkor már csak azért se fogadják el és reagálnak, konkrétan arra, amiről beszélek, mert nehogy már ne tűnjön tökéletes, mindent megértő szuperintelligens embernek...

Röviden összefoglalom még egyszer:
- Elég gáz, hogy hergelésnek meg ilyeneknek vettétek a felvetésemet, főleg, mert egy beszélgetésben, vitában általában nem csak azt halljuk, amit akarunk, meg ami nekünk tetszik, mert úgy nem lenne értelme. És mi az, hogy nem vethetek fel elméletet a kérdés után? Nehogy már az általam felvetett beszélgetésben ne mondhassam el a véleményem vagy a gondolataim. Nevetséges...
- a Ragadozók nem szeretése csak kiindulópont volt, amiből áttértem arra a jelenségre, hogy a női főszereplős történeteket nem szereti sok férfi. Ennek a jelenségnek a miértjére voltam kíváncsi. Durva kiforgatás azt mondani, hogy szexistának tartok mindenkit, aki nem szereti a Ragadozókat, és ennek a kijelentése egyértelműen bizonyítja az előző mondatom, hogy minden direkt ki lett forgatva, nehogy véletlenül el kelljen ismerni, hogy félreértetted és ez alapján módosítsd a mondandód, hanem erőltetni kellett, hogy tévedhetetlen vagy.
- azt is milliószor kifejtettem, hogy az érdeklődés és a szexizmus más téma, mégis csak ezen ment a lovagolás végig. Ha valaki nem szereti a romantikus filmeket és ezért nem néz női főszereplős romantikus filmeket, az érdeklődés miatt nem nézi, aki viszont szereti az akciófilmeket és mondjuk egy neki tetsző akciófilm folytatását nem nézi meg, azért mert abban lecserélték a férfi főszereplőt nőre, akkor a nőkkel van baja. Ezt is kitárgyaltuk (a verekedős gyerekszínészekkel kapcsolatban), hogy persze lehet, hogy ennek se feltétlenül van szexista háttere, de komoly esély van rá, hogy van. Ebből is látszik, hogy én valóban kíváncsi vagyok a jelenség miértjére, mivel a felvetésem, elméleteim, és a témához kapcsolódó információk bővülése hatására változott, árnyaltabbá vált az egészről alkotott képem, sőt sok infó miatt jóval kisebb arányban érzem szexizmusnak, mint amennyire eddig éreztem, de még azért elé magas marad ez az arány. Ezzel szemben a velem kötekedők vagy a véleményük mennyit fejlődött? Ez lenne a lényege egy vitának, beszélgetésnek, nem pedig a saját igazunk erőszakos ismételgetése. Szerencsére pár embertől kaptam normális reakciót is, akik felvetettek gondolatokat a konkrét kérdésemre, és ez lenne a normális, de sajnos erre kevesen képesek. A "vajon ez szexizmus miatt lehet?" kérdésre a normális válasz, hogy "inkább egy másik oka van, amit kifejtek...", nem pedig a "ne mondd, hogy szexizmus, mert az csúnya szó, és kényszerzubbony kéne rád, amiért ezt mondod"
- Végül tényleg nem tudom megállni a pszichoanalizálást . A szexizmus szóra való indulatos reagálás meg arra utal, hogy ez a szó valamiféle heves negatív érzelmet vált ki, ami általában azért van, mert azt a konkrét szót sokszor használták az illető ellen. Na mármost vannak persze, akik önkényesen és jogtalanul dobálóznak ezzel a szóval, de ha valakinek sokszor és sokan mondják, akkor annak lehet alapja. És mivel a legtöbb szexista (rasszista, soviniszta, akárki) nem ismerné el, hogy az, ezért védekezik túlzott hevességgel a kifejezés ellen. Ám még ha jogtalanul is használták a szexizmus szót az illetővel szemben, akkor is az ember képes empátiára, vagyis képes lehet megérteni, hogy mások mit, miért mondanak és hogyan éreznek, vagyis még ha jogtalanul is használják valaki ellen a szexista kifejezést, akkor is meg lehet érteni, hogy a másik miért érzi a konkrét helyzetet, beszólást, akármit annak. Ha valaki erre képtelen, az alacsony empatikus képességekre utal, és az alacsony empátia a szexizmus és más hasonló dolgok alapja. Nem mondom senkire ennyi alapján, hogy szexista, mert nem ismerek minden tényezőt, de nagy valószínűséggel az, vagy legalábbis voltak már szexista megnyilvánulásai. Nem kell ezen vitatkozni velem vagy megsértődni, csak érdemes időnként elgondolkodni, hogy milyen emberek is vagyunk. Én egyáltalán nem vagyok szexista (általában, mert azért voltak ilyen jellegű megnyilvánulásaim, ahogy mindenkinek), de ezt és ehhez hasonló dolgokat át szoktam gondolni időnként, mert ha nem teszem, könnyen azzá válhatnák, és szerintem az ilyesmi mindenkinek jót tenne időnként.

Részemről ennyi. Ha valaki értelmesen szeretne a témáról beszélgetni, akkor szívesen beszélgetek, akár még vitázok is. De aki kérdésként felhozott elméletek (egyértelműen csak) felvetését hergelésnek veszi, vagy aki saját magára vesz olyan szavakat, amiket egyértelműen nem rá mondtam, vagy aki szavak árnyalatbéli jelentéskülönbségeinél leragad a konkrét téma helyett, azokkal nincs értelme vitatkozni. Mindenesetre elgondolkodtató volt, ami akár még a hasznomra is válhat és tanulhatok is ebből a beszélgetésből. Ha másokat is elgondolkodtat, akkor volt haszna. Akit meg nem, mert ő mindent jobban tud, az ne lepődjön meg, ha ugyan ezt a vitát még lejátssza máshol, máskor, más emberekkel, és ugyan az a konklúzió lesz a végén: hogy mindenki más hülye .

[Todd]

Számomra mindenképpen tanulságos volt, mivel nem gondoltam volna, hogy valaha lesz olyan vita ebben a kérdéskörben, amikor mindkét fél nézőpontját antipatikusnak fogom érzékelni. Kissé betekintést nyerhettem abba, milyen lehetek külső szemlélődőként nézve (mondjuk engem egyáltalán nem zavar, ha a másik felhúzza magát miattam ).

[coleman]

Ezért utálok vitatkozni a neten, mert hiába fogalmazok akármennyire konkrétan, egyértelműen, hosszan kifejtve, ahogy most is, mintha direkt nem értenék, amit mondani akarok...

Amiket elsőre felvetettem teljesen ki lettek forgatva, aztán mikor már sz@rrámagyaráztam, hogy véletlenül se lehessen félre érteni, akkor már csak azért se fogadják el és reagálnak, konkrétan arra, amiről beszélek, mert nehogy már ne tűnjön tökéletes, mindent megértő szuperintelligens embernek...

Mélyen egyetértek. Végeztünk.

[kaine]

Köszönöm. Akkor térjünk hát vissza a képregényre.

[talgaby]

Na de a kiadása effektíve megszűnt a Kingpinnél, mire térjenek vissza? 

[kaine]

Olvass vissza.

[coleman]

Közben kíváncsiságból elolvastam az első Ragadozók kötetet, és nem fogott meg a cucc, szóval azt hiszem, én inkább nem pártolom.

Egyébként a szavazáshoz utólag hozzátenném, hogy a kérdés azt implikálta, hogy komolyan fontolod, hogy a Batmanbe rakd megint, miközben más megjegyzéseidben azt látom, hogy ez nincs így, és ez valószínűleg befolyásolta az eredményt. Talán érdemes lenne újraszavaztatni.

[Todd]

Akarunk még Ragadozókat, srácok?

Nem hiszem, hogy megvenném, ha jönne ki új kötet.

[kaine]

Közben kíváncsiságból elolvastam az első Ragadozók kötetet, és nem fogott meg a cucc, szóval azt hiszem, én inkább nem pártolom.

Valójában az csak az új irány bevezető története volt, a következő sztori volt ami igazán jó lett.

Egyébként a szavazáshoz utólag hozzátenném, hogy a kérdés azt implikálta, hogy komolyan fontolod, hogy a Batmanbe rakd megint

Hát nem, hisz eleve úgy írtam ki, hogy "Ha nem a Batmanben lenne". Biztos elsiklott felette pár ember, de remélem, azért nem tömegesen. Ha meg mégis, nem tudom, hogy kéne másképp írni.

[coleman]

Valójában az csak az új irány bevezető története volt, a következő sztori volt ami igazán jó lett.

Lehet, hogy kölcsönkéregetem majd azt is Mindenesetre nem izgultam rá.

Hát nem, hisz eleve úgy írtam ki, hogy "Ha nem a Batmanben lenne". Biztos elsiklott felette pár ember, de remélem, azért nem tömegesen. Ha meg mégis, nem tudom, hogy kéne másképp írni.

Akkor nyilván nem volt szándékos, de nekem is az jött le elsőre, és a kommentekből és talán a szavazatokból is az látszott, hogy nem vagyok egyedül. Amiről nincs szó, azt legjobb nem is említeni, mert ha tagadva is felhozod, máris belevitted a témába.

Például "Önálló kötetként..." kezdéssel, Batmant még csak szóba sem hozva lehet, hogy több igent kapna.

[kaine]

Jó felvetés, de valójában így is kikövetkeztethető annak az eredménye. Most alig 10 szavazattal van kevesebb az igen, mint a nem, úgy akkor nagyjából 20-30-cal lenne több az igen. De majd legközelebb vigyázok erre.

[coleman]

Szerintem annál nagyobb lenne a különbség, talán még lényegesen is, de te tudod. Az így is kijött, hogy a Ragadozók népszerűsége nem egyöntetű.

[kaine]

Hát azt eddig is tudtam. Viszont kiderült, hogy legalább annyian kedvelik, mint nem.

[szenzor]

Én szívesen olvasnék még Ragadozó történeteket. Akár úgy is, hogy évente egy kötet mint a M+ (Fenegyerek, Hulk stb). De külön füzet is lehetne, valamilyen más hősnővel együtt (Macskanő, Batgirl, Csodanő (Ő gondolom most amúgy is népszerű)).

[kaine]

Füzet már nem lehetne, kötetben tudom elképzelni.