Való igaz, hogy az erkölcsi kérdéseket el tudják túlozni. A Batman-példa jó hozzá, ugyanakkor ha teljesen életszerűen nézzük, akkor csak a képregényekben szabadul ki minden alkalommal a fő nemezis a börtönből, vagyis Batman logikusan gondolhatná, hogy ha Jokert bezárják, akkor az úgy is marad (más kérdés, hogy a hetvenedik bezárás után már elgondolkodhatna kicsit

). De azt megértem, hogy ölni nem akarnak, mert senki sem akarna gyilkossá válni - mások érdekében sem -, vagyis a hősöknek nem az a dolguk, hogy ítélkezzenek a bűnősök tettei felett, hisz végtére is csak egyszerű emberek, akik eléggé laikusak a törvény ítéleteiben (kivéve persze Fenegyereket). Vagyis ha megölnének valakit, nem tudhatnák biztosan, hogy helyesen tették-e, és mondjuk a bíróság minden érvet és indokot beleszámítva halálra ítélte-e volna az adott bűnözőt, vagy sem. Ha pedig egyet megölnek, már mérlegelniük kéne a legközelebbinél, hogy vajon őt is meg kéne-e ölniük (ki tudja, hol a határ: ki, milyen bűnök után szolgált rá a halálra), amit viszont ép ésszel elviselni sem tudnának - különösen egy rosszul megalkotott döntést követően. Fenegyerek ebben nagyon szerencsés helyzetben van, mert ügyvédként képes súlyosbítani a bűnözők ítéletét, vagyis ő képes befolyással lenni a büntetésre anélkül, hogy Fenegyerekként ehhez kéne folyamodnia.
Az "olyan leszel, mint ő" szerintem sem túl meggyőző, mert adódhat olyan eset is, mint az első Pókember filmben, amikor a Zöld Manó ledobta a csapat kisgyereket a mélybe - ott elég egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben a megölésével megakadályozható lett volna, hogy 40 gyerek azonnal meghaljon, az indokolttá tette volna a megölését. Ha nincs más mód. De utólag dönteni erről MIUTÁN megtette a bűnöző, amit tett, már nem olyan könnyű döntés.