A meteorok nem arról híresek, hogy becsapódnak, hanem hogy mindig szétrobbannak a levegőbe, lehetőleg akkora robbanással mint egy atombomba.
Ez most szarkazmus akart lenni, ha jól sejtem, csak a vicc az, hogy ez a fene nagy büdös valóság. Az emberiség magyarul hullócsillagnak nevezett jelenségként tartja számon az ilyesmit, és hidd el, picit több utalás található erre a világon talált feljegyzésekben, mint arra, amikor kövek hullának alá az égből Isten/Allah/הְוֶה/jelenlegi Buddha/egyéb akaratából. Ha meg arra vagy kíváncsi, egy gázrobbanás mire képes kis mennyiségben is, kezdd el intenzíven hősugarakal bombázni a fodrászoknál még néha alkalmazott párkilós gázpalackot, csak közbe ne felejts el jó fél kilométerre állni onnan.
Az anyaga keményebb anyag a gyémántnál.
Iiiigen, csak a tudományos társadalom nem tud róla, és szenvedtek évtizedekig, míg tényleg sikerült fabrikálni olyan anyagot.
A két ablak olyan helyen van, hogy évente mindösszesen kétszer süt be rajta a nap: és mindkét nap az akkori fáraó születésének napja és talán a halálának, vagy ilyesmi. Az se olyasmi, amit egy egyszerű ember ki tudna számítani.
Hát persze.
Ezt úgy nevezi a világ, hogy hülye turista benyal minden helyi maszlag.
A napra pontos számítással a következő gondok vannak:
Egyiptomban a fáraók idején eredetileg holdnaptárat alkalmaztak, majd mivel a Nílus áradása folyton tolódott, megpróbálkoztak reformálni azt. Többször. A legismertebb a legtöbbször emlegetett
egyiptomi naptárrendszer, amit aztán kétszer reformáltak meg.
Na most, ez mind jó, csak a gond az, hogy az ősök se voltak valami marha precízek, ha a dátumok feljegyzéséről volt szó. De még ha azok is lettek volna, van egy olyan gond, hogy a naptárukat csak az ókorban kétszer konvertálták át, aztán később a most használt naptárunkat is legalább ennyiszer.
Tehát mindezek után azt mondani, hogy négyezer év távlatából pontosan tudjuk, hogy mikor történt valami napra pontosan - és ezt alátámasztják csillagképes bizonyítékokkal, csak a gond az, hogy négyezer éve a jelenlegi csillagképek kb. 10%-a se létezett, mert közben ez a bolygó naprendszerestül vándorol ám a kozmoszban, minden mással egyetemben - és még tökéletesen át is konvertálta az idegenvezető négy különböző naptárrendszeren át úgy, hogy a saját, arabok által használt holdhónapjaihoz is stimmel egy olyan korban, amikor a még száz éve sem megtörtént nagy szocialista forradalomnál kavarnak az emberek, hogy melyik hónapban (nem napon, hónapban!) volt...
Nos, ehhez tényleg turistának kell lenni, hogy elhiggyük.
De azért nem csodálkoznéék, ha a két nap közül valamelyik vagy pont aznapra vagy legalább három hónappal későbbre esett volna.
Az egyiptomi matek meg tényleg jó volt. Akárcsak a görög vagy a babilóniai. Nem Egyiptomban határozták meg azért a pí első pár számjegyét, ami még manapság is egy nagyon szép kis matekfeladvány (igaz, ma már a nagyon sokadik számjegy az... bár akkor sem értem, miért nem lehet megkérdezni erről Chuck Norrist).