megjegyzem, a laikusok között van egyáltalán bárki, akinek tetszik az állandóan valahonnan lógó, szélben lebegő, sikító női "főszereplő"?
Abba ne is menjünk bele, hogy ez a nő nemű nézők teljes kizárása az ilyen típusú filmekből, vélhetőleg ők úgy is kisebbségben vannak, de akkor a 13-14 éves fiú gyermeknek ez tetszik?
Ilyen szempontból számomra mostanság a Vasember filmek a mélypont, és pont az első Amazing Spider-man volt az üdítő kivétel. Ahol végre el is hittem, hogy van bármi nemű kapcsolat a két szereplő között az érzelmi zsaroláson kívül (régi Peter és MJ csak ennyit tudtak felmutatni).
Habár amúgy a női szereplők tárgyiasítása a nyugati képregények abszolút sajátossága, így nem lehetünk joggal felháborodva a filmekre ettől. Kábé a Marvel is annyiban lépett túl rajta, hogy rendszeresen mintegy önreflexív módon elhangzik valamelyik tipikusan ilyen szereplő szemszögéből (MJ, vagy May néni), hogy tudok vigyázni magamra nem vagyok egy magatehetelen megmentésre váró buta liba, aztán egy számra rá kiderül, hogy igenis az.
Szegény Gwen elrablása még akkor volt, amikor ez valóban drámát jelentett, manapság már csak kötelező közhely szuperhősös képregényekben, filmekben, rajzfilmekben mindenhol.