Hát, én elég kitartó ember vagyok, de most elértem arra a pontra, hogy abbahagytam az ASM olvasását, mert ez egyszerűen kibírhatatlanul rossz. A 600. számnál pedig még elkezdtem reménykedni, mert az tetszett, de Van Lente elnyújtott, unalmas Kaméleon-története és Kelly kritikán aluli Macsis sztorija után amikor megláttam a borítón a #608-on Guggenheim nevét, úgy döntöttem, mégis ennyi volt. Pókember már nem szerepel, a magánéleti szálnál görcsösen erőltetik a Stan Lee-féle szappanoperás szálat, ami senkinek sem megy, és az egyetlen jó ötletet, amikor összehozták Petert Michelle-lel, a mostani szobatársával kemény két szám után visszaírták az alapállapotra, beláttam, hogy itt se lesz semmi előrehaladás, random módon behajigálnak egy rakás szereplőt egy helyre, és reménykednek, hogy a helyzetkomikum majd valahogy megoldja, de még az sem.
De legalább ismét kihúzhattam havi három füzetet a listámról.
Szavazás