A FuMaX-féle Új X-Men E mint eltörölni című könyve az úgynevezett Morrison-éra első kötete volt. A Kingpin által kiadott Új Bosszú Angyali: Ellenhatás a Morrison-éra eseménysorozatának egyik utólagosan elvarrt szála (gyakorlatilag annak a szakasznak most kiadták magyarul az első és az utolsó utáni szakaszát).
Más kapcsolódási pont egyelőre nincs, a többi FuMaX-kiadvány legjobb esetben is minimum másfél Marvel-évvel a Káosz előtt játszódik, a Pókember-történetek meg a rövid bosszúangyalos átkötéseket leszámítva nem nagyon érintettek más sorozatok eseményeiben.
Történetileg és rajz szempontjából milyenek egyébként ezek a kötetek?
Ízlés kérdése. A Balfékke szövetsége egy nagyon fekete humorú és nagyon pukkasztó valami, átlagos rajzokkal.
A Snikt! egy érdekes kísérlet, mert Nihei, egy szokatlanul és híresen lassan dolgozó, ámde eléggé híres mangaalkotó készítette, és a történet is inkább keleti típusú, mintsem nyugati. A rajzok meg... keress rá Nihei nevére, és meglátod.
Az Új X-Men érdekes eset, mert a világ valószínűleg második legjobb nyugati képregényírója írta és a jelenleg leghíresebb közönségkedvenc rajzoló rajzolta - ugyanakkor pont utóbbi miatt érdekes kérdés, mert Quitelynek a New X-Men volt a legrosszabbul sikerült munkája karrierje során.
A Rozsomák... valami (bocs, de igazság szerint az angol megfelelőit ismerem a kiadványaiknak, és az eredetiben egyszerűen Wolverine v1) egy roppant klasszikus sztori, érdekessége az alkotókban van, mert az X-ek nagyöregje, Claremont írta és Frank Miller (igen, AZ a Frank Miller) rajzolta. Utóbbi ekkor még nem kokózta el az agyát és mivel még nem engedték írni, így a roppant sajátságos(an feltűnően nőgyűlölő és államéltető, tőmondatok ismétlésével kommunikáló) stílusa sem jön át... mint ahogy a rajzai is a régi stílusában készültek, amikor még nem négy absztrakt kockából meg egy pszichedelikusan szétmaszatolt valamiből kellett rájönni, mi a fene akar történni a képen. (Amúgy feltűnt másnak is, hogy bár a Marvel házi stílusában alkotott, feltűnően jók voltak Miller korai rajzai?)
A két Újvilág-képregényük akkor lehet csak érdekes neked, ha ismered azt az univerzumot. A Különítmény a legjobb Ultimate-sorozat volt, ám pont az eleje az, ami a leglaposabb és legeseménytelenebb volt mind közül, a rajzok azonban talán a legjobbnak mondhatóak a FuMaX-féle Marvel-kötetek közül. Bryan Hitch-nek ugyan nem ez volt a legjobb munkája (bár az Ultimates 2 második fele már közel volt ahhoz), ám attól még igen kimagasló grafikát szállított Millar sztorijához.
A másik, az Újvilág X-Men: Új mutánsok pedig vicces módon az ÚJM messze legjobb szakaszának (egyben a teljes Ultimate-vonal egyetlen igazán értékelhető és 12 számnál hosszabb érájának) kezdete volt, csak hát az is félbemaradt ugye. A rajzokat ott David Finch szállította, aki szintén egy imádott rajzoló, ám ez még abban az átmeneti időszakában készült, amikor inkább a mennyiségre, mintsem a minőségre ment (mondjuk kellhetett is neki a pénz). Rajzolag azt lehet a legkönnyebben magyarázni, nézz bele a Káoszba, és ugyanazt fogod látni az Új mutánsokban.
