Szerintem nem lehet azt egyértelműen kijelenteni, hogy egyik komolyabb, mint a másik, mert mindegyikben vannak és voltak végtelenül primitív, ostoba, gyerekes sztorik, és mindegyikben voltak igazán komoly és sötét történetek.
Persze lehet különbségeket találni, mint pl. szerintem a Marvel karakterek sokkal reálisabbak általában, míg a DC sztorik sokkal nagyszabásúbbak, de ezekre is lehet ellenpéldákat találni, mint pl. a Batman Első év, vagy az Infinity Gauntlet.
Vagy a DC azért tűnhet komolyabbnak és sötétebbnek, mert alapvetően a Batman az egyik legkomorabb és legsötétebb karakter mind közül, míg pl a Pókember alapvetően egy laza, vidám, viccesebb karakter. De ezt se lehet kijelenteni, mert elég csak egymás mellé tenni egy szivárvány-Batman-t és Gwen Stacy halálát.
Na, azért ez nem teljesen igaz mert ott van még Constantine, Swamp Thing, The Phantom Stranger..... Szerintem ők még sötétebbek! 
Plusz megfeledkezünk bizonyos konkrétumokról is, miközben kijelentünk dolgokat. A Gwen-es borítót nem sok értelme van a szivárványos Batman-hez hasonlítani. Példának okáért meg kell említeni, Frederick Wertham nevét aki annyira sötét volt, hogy még azt sem volt rest állítani, hogy a gyerekek a képregénytől kapnak asztmát. 
Meg is lett az eredménye romboló tevékenységének, sorra szűntek meg a horror, thriller, krimi képregények, és helyettük megjelentek a beszélő állatkák és az űrbéli robotok, manók miegymás, (Batman szívárvány ruhái, és az elnyűhetetlen, beteg mosoly az arcán)
A Constantine és a Swamp Thing inkább a Vertigo-hoz kapcsolódnak, hiába jelentek meg DC logóval is. Pont ezért csinálták az egész Vertigo-t, hogy a komolyabb és durvább képregények elkülönüljenek a szuperhősös történeteiktől. De ezekkel szemben mondhatnám: Ghost Rider, Man Thing, Punisher, Penge. Vagy mondhatnánk, hogy a Marvel milyen komoly kiadó, mert vannak a komolyabb Marvel Knight köteteik.
Plusz Gwen halálát azért mondtam, mert az a képregénytörténelem egyik legfontosabb pillanata (egy korszak lezárása), az egyik első eset, hogy komolyabb karakter meghalt képregényben, ami bebizonyította, hogy képregények (és azon belül a legkomolytalanabbnak ítélt szuperhős történetek) is lehetnek komolyak, drámaiak, amikkel katarzis érzést kelthetnek az olvasókban.
Szóval nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy egyik komolyabb, durvább... mint a másik, mert a végtelenségig lehetne sorolni példákat mindegyikből komoly és ostoba karakterekre, címekre, eseményekre egyaránt
