Az eleje valóban nagyon erőteljes volt, ahogy az előző szám végén a Cliffhanger is. Bár nyilvánvaló volt, hogy Pókember nem fog meghalni, de azért elég jól hozták a feszültséget. Ebben az utolsó részben meg sokszor az se volt egyértelmű, hogy épp ki beszél, annyira túlzottan sok volt az: előző képen már elkezdődik a következő kép monológja, aminek semmi köze az előzőhöz. Bár általában az ilyesmit meglepően jól oldják meg, épp ezért volt itt zavaró.