Csak két dolog, mert így is elég hosszúra nyúlt (bár már mindkettőt írtam korábban): azért nem lehetett válás, hogy Pókember ne tűnjön idősebbnek
Úgy látom kicsit elbeszélünk egymás mellett: én a szerkesztői döntést kritizálom pont az ilyen húzások miatt, hogy minden megkötnek meg rebootolnak meg egyebek, hogy ezeket az erőltetett és önkényes hülyeségeket megtartsák, hogy ne tűnjön 20 évnél idősebbnek egy már majd 60 éves karakter. Számomra konkrétan ez és az ilyen dolgok számítanak problémának, szóval nem érv az ilyesmi az én érveimmel szemben
.
Ja, és szerintem pont ezért olyan kevés a valóban nagy jó író, mert ilyen ostoba önkényes megkötéseik vannak. Persze hogy nem akar egy valóban jó, híres, tehetséges író odamenni egy ilyen céghez, ahol mindenbe belekötnek, önkényes szabályokat hoznak, sőt simán fenn áll a veszélye, hogy a történetei pár év múlva kikerülnek a kanonitásból, mert valami új írónak olyan kedve lesz, hogy átír mindent és kitöröl eseményeket. Lennének jó írók, akik a képregények és a karakterek szeretete miatt ott dolgoznának "kevés" pénzért, de csak akkor ha hagynák őket dolgozni, és ha azt érezhetnék, hogy egy nagyobb dolog részesei, és amit alkotnak az jelentős és hosszútávú.
Különben, amiket számon kérsz rajtuk, hogy miért nem csinálnak radikálisabb lépéseket, hát ezzel a válással, plusz Mephistóval szerintem elmentek a falig, ennél durvább még nem volt. És természetesen ez is rengeteg embernek nem tetszett, hát ezért nem lépnek ilyeneket túl gyakran.
Persze, hogy meglépték és persze hogy pofáraesés lett, mert egy primitív, erőltetett és gyáva húzás volt a részükről, ami az előbbi "ne tűnjön idősebb" indokkal próbálnak elfogadhatóvá tenni, miközben nem lesz ettől se elfogadható.
Többen is mondták, hogy egy igazán jó író megél a könyvírásból, mert tud könyvet írni. Minden íráshoz másféle kvalitások kellenek. Egy könyv megírása ezerszer komolyabb és nehezebb munka, mint egy képregény írása, mert ott az író "közvetlenül" kommunikál a közönséggel: neki kell leírni mindent, hogy ki, hogy néz ki, milyen a környezet, mit éreznek a karakterek, mi és hogyan történik, minden egyes mozdulatot, minden egyes színárnyalatot és formát neki kell megfogalmaznia úgy, hogy az élvezetes és izgalmas legyen. Ennél jóval könnyebb a dolga a forgatókönyvíróknak, míg a képregényíróknak ezerszer könnyebb a dolguk, mert csak annyi, hogy leírják nagyjából, akármilyen igénytelenül és primitív szóhasználattal, hogy mi történjen (instrukciók a rajzolóknak, ahol gondolom nem várnak el művészi fogalmazást), meg hol, aztán csak a párbeszédet, meg néhány mondatnyi átkötő szöveget kell hozzá illeszteni. És itt jön képbe, amit korábban említettem: az írók között vannak tehetségesek és kreatívak és ez épp a képregényírásnál nyilvánul meg, mert ott egy kevésbé tehetséges, de igen kreatív és intelligens író is emelkedhet legendás státuszba, miközben a könyveit lehet ki se adná senki, mert annyira meg nem tud jól írni. És épp ez az, amiért könnyedén találhatnának jó és kreatív írókat. Ez pedig azért van, mert túl sokat foglalkoznak azzal, hogy ki hogyan ír, és az, hogy mit ír másodlagos lesz. Ezért is ragaszkodik a Marvel a "betanított munkások"-hoz annyira, mert egy kreatív író nem biztos, hogy tudná tartani hosszútávon a határidőket, meg tudna csakúgy a semmiről írni önismétlő módon.
Sőt érdekes módon ahhoz képest, hogy mostanában az írást szokták sokan túlmisztifikálni (sőt a 90-es évek rajzoló kultuszával ellentétben most pont író kultusz van), bárki aki valamilyen kreatív tevékenységbe akar kezdeni, legelőszőr írni kezd.
Ez valóban így van, de a valódi probléma, hogy sok ember azt hiszi, hogy mivel általános alsóban megtanult írni, akkor már könyvet is tud írni, meg akármit. Annyi árnyalás van az eddigi írás/egyéb dolgok, mint kreatív tevékenység témában, hogy mindkét oldalnak igaza van bizonyos szinten. Az írást sokan semmibe veszik, mert mivel azt hiszik, hogy tudnak írni, akkor már alkotni is tudnak az írás által, miközben ez nem igaz. Míg más dolgokhoz rengeteg előképzettség, tudás, gyakorlás kell, hogy egyáltalán elkezdhessék, miközben az írás sokkal szubjektívebb, mert egy effektmester, vagy rajzolónál sokkal könnyebb kiszűrni, hogy ki a jó és ki a rossz. Viszont ott a másik oldal, hogy az írást soha nem lehet (vagy inkább nem szabadna) rutinból csinálni, mert önismétlő lesz. Miközben az egyéb dolgoknál persze mindig van, hogy ehhez vagy ahhoz kell kreativitás, de megesik, hogy részben, vagy akár teljes egészében megy rutinból. Ezért szoktam mondani, hogy az írást elkezdeni a legkönnyebb, de hosszútávon csinálni az igazán nagy kihívás, miközben minden mást elkezdeni is nehéz, de idővel egyre könnyebb lesz.