Hétvégén megnéztem az eredeti trilógiát, és hát azt kell mondjam nagyon is tetszett.
(kivéve a 3. az pocsék volt)
Az első film szerintem nagyon jól össze volt rakva és így ennyi év távlatból (jó Isten már vagy 12 éves
) is élvezhető volt és tudott újat mutatni. A bevezetőt jól összerakták és az eredet történet is képregény hű volt, Ben bácsi halála pedig emlékezetes és szívszorító. (Tobey vágta közben a grimaszokat, de még ez se rombolta le az érzést) MJ és Peter kapcsolatát jól kezdték el építeni, mivel az Ultit vették alapul, nem is hiányoltam Gwent. Zöld Manót szerintem nagyon eltalálták, azok a jelenetek ahol az ördögi Manó énjével vitatkozik zseniálisak, Williem Dafoe nagyot alakított a filmben, ahogy a Harryt játszó Franco is. Kétségkívül óriási pluszt adott a filmhez J.K. Simmons Jamisonja, na az tényleg képregényhűre sikerült. A végkifejlet pedig érdekes lett, kicsit erőltetett volt szerintem a hídról ledobni MJ-t (Előtte Peter telefonál: Kerüld a sötét utcákat, sikátorokat (és hídakat
)), de a történet kontinuitása szempontjából jól megoldották.
A második film. Hát az egy csoda, én imádom, lehet hogy azért mert ez volt az a film mely kiskoromat meghatározza, de minden percét szeretem. MJ és Peter kapcsolatát zseniálisan alkották meg, a főgonosz és annak motivációja nagyon is a helyükön voltak és a történet alap koncepciója, hogy Peter otthagyja a pókemberksedést, hát az lenyűgöző, és amikor kidobja a pókszerkót, majd elsétál
Sam Raimi
A szokásos Simmons és Franco játék hozza az első rész színvonalát és még többet is.
Az egész atmoszféra magán hordozza azt a Póki feelinget amit elvártam (B.J. Thomas Raindrops keep fallin on my head) szerintem ennél jobb Pókember film nem lesz, csinálhat akármit Webb, nekem mindig is ez lesz a No. 1.
És a 3. rész itt csak egy pozitívum van Franco játéka és Harry jellemének formálódása, minden más pocsék volt
Ámde ez a trilógia úgy szép ahogy van és én így szeretem.
