Pókember

[pepo05]

Volt még egy ilyen jópofa levél, amit elsőre azt hittem, hogy kaine-nek címezetek, mire rájöttem, hogy PÓkembert kérdezték személyesen. Nem rossz, hogy kaine a legnagyobb magyar fan, plusz még PÓkembernke is nézik hozzá.

[Ben Reilly]

Nagy az Isten állatkertje.

[pepo05]

MOst ezt s levélíróra írtad? Gondolom kb egy 5 éves gyerek lehetett.

[Ben Reilly]

Szigorúan üzleti alapon néztem. Képzeld el a szituációt:
 - Kisfiam mit csinálsz?
 - Semmit anyu csak levelet írok Pókembernek.
Dír egy pofon, és a gyerek soha a büdös életben nem vehet képregényt amivel értékes forintok tűnnek el a magyar képregényipar tárcájából.

[kaine]

Remélem nincs még gyereked.  A valós életben ez így történne: anyuci megsimogatja a kisfiú buksiját, és mosolyogva nézi őt, miközben arra gondol, hogy de aranyos. 

[Ju]

Vagy azt mondja, hogy "kisfiam, játékokért meg inkább írj a mikulásnak, vegye meg ő helyettem."

[pepo05]

Vagy. "Na ebben is az apjára ütött. Szegény...tőlem nem örökölt volna ilyne hülyeségeket"

[kaine]

Te nyertél! 

[Ben Reilly]

Remélem nincs még gyereked.  A valós életben ez így történne: anyuci megsimogatja a kisfiú buksiját, és mosolyogva nézi őt, miközben arra gondol, hogy de aranyos. 

Áldott naívitás. És hála az égnek még nincs gyerekem, és jó ideig nem is tervezek, de ha lesz is egy kis klónom a gyűjteményem közelébe sem engedem, sőt áramos-drótkerítést húzok fel köré sárkánnyal meg vízesárokkal. Mármint a gyűjtemény és nem a gyerek köré.

[Sepi]

Miért? Pedig olyan aranyosak amikor éppen zsírkrétával dedikálják az oldalakat, vagy amikor éppen csákót hajtogatnak egy 1962-es Pókemberből, arról nem is beszélve amikor éppen ollóval vágják ki a szép képeket a képregényekből. Olyan aranyosak olyankor, hogy meg lehetne őket zabálni. 

[Ben Reilly]

Én is szerettem a gyerekeket krumplival és ketchap-al, amíg az unokatestvérem 3 éves fia könnyed csuklómozdulattal szét nem tépett egy 1974-es Annualt. Embert még nem láttál úgy ordítani mint ahogy én visítottam, és az egészet az koronázta meg, hogy az unokatestvérem odavetette, hogy az csak egy újság, mit verem magam, kifizeti ő azt a 200 Ft-ot amibe került. Egy 74-es Annual, 200 Ft. Anyád.
 

[kaine]

Ja, hát kérem, ha valaki elérhetővé tesz egy ilyet egy 3 éves gyereknek! 

[Ben Reilly]

Halmazati büntetésként a húgom mutatta meg neki, aki meg ugyebár a sátán földi helytartója. A család azóta tudja, hogy a szekrényem nem játszótér.
Bár ez már inkább off-os, de emlékszem még arra, amikor kijelöltem egy szép nagy szekrényt magamnak (azóta vettem újjat) mint képregényeim kincsesbarlangja. Apám 14 éves koromig nem akarta elhinni hogy nem pornót őrzök a szekrényben, mert kizártnak tartotta hogy egy srác azért visítson ha közelednek a rejtek szekrényéhez, mert attól tart hogy baja esik a képregényeinek, nem pedig hogy lebukik a zseb-lamour készletével. Amikor megmutattam neki hogy az összes polcon képregények vannak, olyan homályos atyai tekintettel nézett rám, hogy azóta is kétlem hogy teljesen normálisnak tart.

[kaine]

  Lehet, hogy akkor is homályos lett volna a tekintete, ha talál pornót, csak akkor másmiért. 

[Ben Reilly]

Lehet hogy csak csalódott volt. 

[pepo05]

Sajnos amúgy könnyenlehet. Ha mondjuk az én hobbim a modellépítés lenne, a szüleim könnyebben vennék, mint a képregényeket, az biztos.

[Ju]

a szüleim könnyebben vennék, mint a képregényeket, az biztos.

Na igen, nálam is. Anyám mindig azon lovagolt, hogy "mennyibe fog ez kerülni..." Persze azzal nem lett volna baj, ha szakácskönyveket és domestos flakonokat gyűjtenék, "ahogy egy lánynak illik". A lényeg, hogy egyszerűen nem kell foglalkozni azzal, mit mondanak, aztán majdcsak leszállnak rólad.

[pepo05]

Hát végülis már nem szólnak be, felnőtt ember vagyok, az én pénzem azt csinálok vele amit akarok. Ha kaszinóba megyek vele akkor oda...csak azért nem fogják megérteni sose. HIába magyarázom, hogy bőven van olyna képregény, ami nem a 12 éve skorosztálynak szól, ők még mindig ott tartanak, hogy 10 évesen vették nekem a PÓkembert, aztán azóta eltelt 9 év és még mindig azt (is) olvasom....

[Ju]

Ha nem értik meg, az az ő bajuk, nem a tiéd.

[Todd]

Nekem szerencsére nem ilyenek a szüleim. Apám  a régi Korcsmáros féle képregényeken nőtt fel (rá is van persze zombulva az újakra), anyám egy ideig lenézően kezelte, és pénzkidobásnak tartotta a képregényeket, de neki meg a filmek miatt változott meg a véleménye, mert az ilyen Punisher, meg Ironmenek nagyon tetszettek neki, mert jóképű a főszereplő .